Az Európai Bizottságra (EB) az ügyben kiemelt nyomást helyez, hogy a európai polgári kezdeményezések története során a brüsszeli testület eddig sosem kezdeményezett jogszabályt azok javaslatai alapján, hiába feleltek meg a kritériumoknak, s voltak sikeresek.
A Minority Safepack esetében sokáig a kompetencia is kérdéses volt, ugyanis az EB először azzal dobta vissza a kezdeményezést, hogy annak tárgya, a kisebbségvédelem tagállami hatáskörbe tartozik.
Utóbbi határozat azonban elbukott az Európai Unió Bíróságán, így kapott zöld jelzést az aláírásgyűjtés.
A Székely Nemzeti Tanács jelenleg is tartó, hazánkban is népszerű nemzeti régiós kampánya nyomán az a kérdés is magától értetődhet, hogy több, egyaránt az őshonos kisebbségek jogainak előmozdítását célzó európai polgári kezdeményezés erősíti vagy épp gyengíti egymást? Vincze Lorántot erről egy korábbi interjúnkban kérdeztük, a politikus akkor kifejtette:
a két kezdeményezés kiegészíti egymást, és az SZNT nemzeti régiós projektjének javaslatai erősítik mindazt, ami a Minority SafePackben a kultúra és nyelvhasználat terén már szerepel.
– Az Európai Uniónak mindezt úgy kell értelmeznie, hogy igenis hatalmas a nyomás az őshonos kisebbségeken – mondta akkor az RMDSZ európai parlamenti képviselője, hozzátéve: ma már uniós szinten is látványos, hogy valójában rendezetlen a kisebbségek helyzete a tagállamokban, amelyen változtatni kell.
A Fidesz-KDNP részéről Gál Kinga EP-képviselő, az uniós parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnöke szólalt meg tegnap az ügyben. Mint azt Brüsszelben újságíróknak leszögezte, az Európai Bizottságnak mielőbb uniós kisebbségvédelmi kerettervvel kell előállnia válaszul a Minority SafePacket támogató, 1,3 millió állampolgár akaratára. Reményét fejezte ki aziránt is, hogy a nemzeti régiós kezdeményezés is eléri majd a szükséges küszöbértéket.
Mondhatnak nemet. Ha legalább egymillió uniós polgár összefog, az Európai Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére szólíthatják fel. Az összegyűjtött aláírásoknak legalább hét EU-országból kell származniuk, illetve az aláírások számának az egyes országokban el kell érnie az adott ország esetében előírt minimumot. A támogatói nyilatkozatok benyújtását követően az Európai Bizottság fogadja a szervezőket, akik részletesen ismertethetik a kezdeményezést, majd arra is lehetőséget kapnak, hogy az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatáson ismertessék a javaslatcsomagjukat. Az Európai Bizottság végül hivatalos választ ad, amelyben közölheti, hogy a kezdeményezésre válaszul milyen jogi lépéseket tervez. A brüsszeli testület úgy is dönthet ugyanakkor, hogy a kezdeményezés nyomán nem fog új jogszabályra irányuló javaslatot tenni. Az eddigi sikeres, tehát a fenti kritériumoknak megfelelt öt európai polgári kezdeményezés esetében utóbbi történt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!