Nincsenek egyedül az őshonos kisebbségek

- Egy újabb fontos lépést tettünk célunk felé. Az Európai Parlamentben nagy többség áll az őshonos kisebbségek védelme mögött. Ismét bizonyosságot nyert az, hogy az őshonos kisebbségek itt, Európában nincsenek magukra hagyva – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Vincze Loránt azt követően, hogy tegnap a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés közmeghallgatását tartották az uniós parlamentben. Az európai szintű kisebbségvédelmi keretszabályozást sürgető projekt történelmet ír, amennyiben az Európai Bizottság jogalkotást kezdeményez a javaslatai alapján.

Az RMDSZ EP-képviselőjelöltje szerint kettős a mérce Fotó: Marc DOSSMANN Forrás: Európai Parlament

Miközben a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtése e sorok írásakor is folytatódott, a kisebbségi jogok előmozdításáért indított másik európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack tegnap délelőtt már az Európai Parlament illetékes szakbizottságai előtt mutatkozott be. Lapunk is írt róla korábban: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által koordinált aláírásgyűjtés 2018-ban zárult le, és a rendelkezésre álló egy év alatt tizenegy uniós tagállamban több mint 1,2 millió támogatói nyilatkozatot szerzett. Az Európai Bizottság a folyamat következő lépcsőfokaként már tavaly februárban fogadta a Minority SafePack csapatát,

az Európai Parlament a vírushelyzet miatt azonban csak most tudta meghallgatni a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelmet az uniós jog részévé tenni akaró terveket.

Az RMDSZ EP-képviselője az uniós parlamentben.
Fotó: Európai Parlament

Vincze Loránt: Olyanok is felszólaltak az ügy mellett, akik korábban soha

Az EP-ülést követően Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN-elnöke a Magyar Nemzetnek úgy értékelte a történteket: „A mai napon egy újabb fontos lépést tettünk célunk felé. Nagyon elégedett vagyok a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés közvitájával az Európai Parlamentben. A felszólaló EP-képviselők háromnegyede biztosított bennünket támogatásáról, és sürgette az Európai Bizottságot, hogy ültesse jogszabályokba kéréseinket. Ezek a támogató hangok azt bizonyítják, hogy az Európai Parlamentben nagy többség áll az őshonos kisebbségek védelme mögött. Ismét bizonyosságot nyert az, hogy az őshonos kisebbségek itt, Európában nincsenek magukra hagyva” A Minority SafePack nemzetközi kampányát is irányító Vincze Loránt – aki az EP-ben a polgári kezdeményezések jelentéstevője is – elmondta: olyan képviselő kollégái is felszólaltak és támogatták az ügyet, akikkel korábban sohasem egyeztetett a kérdésben.

„Fontosnak tartották, hogy eljöjjenek és elmondják: az Európai Parlamentnek foglalkoznia kell az őshonos közösségekkel, az Európai Uniónak törvényeket kell elfogadnia a védelmükben” – mondta.

Hozzátette: a román felszólalók ugyanakkor árnyalták a képet. „Románia most sem cáfolta meg magát, a román felszólalók továbbra is követték a kezdeményezésünket elutasító álláspontot, de ezúttal is magukra maradtak” – tette hozzá Vincze Loránt.

Két kezdeményezés, kettős nyomás a Bizottságon

Az Európai Bizottságra (EB) az ügyben kiemelt nyomást helyez, hogy a európai polgári kezdeményezések története során a brüsszeli testület eddig sosem kezdeményezett jogszabályt azok javaslatai alapján, hiába feleltek meg a kritériumoknak, s voltak sikeresek.

A Minority Safepack esetében sokáig a kompetencia is kérdéses volt, ugyanis az EB először azzal dobta vissza a kezdeményezést, hogy annak tárgya, a kisebbségvédelem tagállami hatáskörbe tartozik.

Utóbbi határozat azonban elbukott az Európai Unió Bíróságán, így kapott zöld jelzést az aláírásgyűjtés.

A Székely Nemzeti Tanács jelenleg is tartó, hazánkban is népszerű nemzeti régiós kampánya nyomán az a kérdés is magától értetődhet, hogy több, egyaránt az őshonos kisebbségek jogainak előmozdítását célzó európai polgári kezdeményezés erősíti vagy épp gyengíti egymást? Vincze Lorántot erről egy korábbi interjúnkban kérdeztük, a politikus akkor kifejtette:

a két kezdeményezés kiegészíti egymást, és az SZNT nemzeti régiós projektjének javaslatai erősítik mindazt, ami a Minority SafePackben a kultúra és nyelvhasználat terén már szerepel.

– Az Európai Uniónak mindezt úgy kell értelmeznie, hogy igenis hatalmas a nyomás az őshonos kisebbségeken – mondta akkor az RMDSZ európai parlamenti képviselője, hozzátéve: ma már uniós szinten is látványos, hogy valójában rendezetlen a kisebbségek helyzete a tagállamokban, amelyen változtatni kell.

A Fidesz-KDNP részéről Gál Kinga EP-képviselő, az uniós parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnöke szólalt meg tegnap az ügyben. Mint azt Brüsszelben újságíróknak leszögezte, az Európai Bizottságnak mielőbb uniós kisebbségvédelmi kerettervvel kell előállnia válaszul a Minority SafePacket támogató, 1,3 millió állampolgár akaratára. Reményét fejezte ki aziránt is, hogy a nemzeti régiós kezdeményezés is eléri majd a szükséges küszöbértéket.

Mondhatnak nemet. Ha legalább egymillió uniós polgár összefog, az Európai Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére szólíthatják fel. Az összegyűjtött aláírásoknak legalább hét EU-országból kell származniuk, illetve az aláírások számának az egyes országokban el kell érnie az adott ország esetében előírt minimumot. A támogatói nyilatkozatok benyújtását követően az Európai Bizottság fogadja a szervezőket, akik részletesen ismertethetik a kezdeményezést, majd arra is lehetőséget kapnak, hogy az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatáson ismertessék a javaslatcsomagjukat. Az Európai Bizottság végül hivatalos választ ad, amelyben közölheti, hogy a kezdeményezésre válaszul milyen jogi lépéseket tervez. A brüsszeli testület úgy is dönthet ugyanakkor, hogy a kezdeményezés nyomán nem fog új jogszabályra irányuló javaslatot tenni. Az eddigi sikeres, tehát a fenti kritériumoknak megfelelt öt európai polgári kezdeményezés esetében utóbbi történt.