Az iraki keresztények majdnem eltűntek, reményt visz nekik a pápa

Március elején négy napra Irakba látogat Ferenc pápa – jelentette be nemrégiben a Szentszék. Ez lesz az első, történelmi alkalom, hogy katolikus egyházfő felkeresi a muszlim többségű, háború dúlta országot. Egyben a koronavírus-járvány miatt elhúzódó kényszerpihenője is itt ér véget: 15 hónap elteltével kel ismét útra.

Kevesen maradtak, a túlélésért küzdenek. Fotó: Alaa al-Marjani Forrás: REUTERS

Ami nem történhetett meg két évezred alatt, csaknem bekövetkezett a XXI. század vérzivataros első évtizedeiben: kis híján teljesen eltűntek az iraki keresztények. Míg a nyolcvanas évek végén még csaknem másfél milliósra becsülték a közösség lélekszámát, addig napjainkban két-háromszázezren maradhattak az országban.

A 2003-as amerikai invázió során kirobbant háborúban, majd 2014-től az Iszlám Állam rémuralmában egyszerűen megölték vagy elűzték Krisztus követőinek 83 százalékát.

Kevesen maradtak, a túlélésért küzdenek
Fotó: REUTERS/Alaa al-Marjani

Irak demográfiája talán visszafordíthatatlanul megváltozott. A kereszténység egykori központjába, a Ninive-fennsíkra csak lassan merészkednek vissza azok, akik elmenekültek a dzsihadisták elől. Sok babér azonban nekik sem terem, otthonaik, templomaik romokban, a munkanélküliség hetvenszázalékos, a fenyegetés nem szűnik. Egy idén nyári közvélemény-kutatás szerint az iraki keresztények 87 százaléka nem érzi magát biztonságban, kétharmaduk attól tart, hogy az Iszlám Államhoz hasonló terrorszervezet visszatér. A legtöbben iraki Kurdisztánban, menekülttáborokban húzzák meg magukat, de hosszú távon ez nem jelenthet megoldást. Reményt nyújthatnak nekik az olyan programok, mint amilyet az Ökumenikus Segélyszervezet bonyolít le a Hungary Helpsszel együttműködve, amelyben méltó élet megteremtésével próbálják segíteni a helyben maradást.

Bibliai helyszín

És reményt visz Ferenc pápa is. – II. János Páltól kezdve a katolikus egyházfők mindig nagy figyelemmel kísérték az iraki eseményeket. A béke hírnökeiként követték az évtizedek óta háborúzó ország sorsát. Már II. János Pálnak is szándékában állt felkeresni Irakot – idézte fel a látogatás előzményeit lapunknak Lengyel Ervin atya, aki a Szentszék bagdadi nagykövetségén szolgál első beosztottként. – Ne feledjük, hogy Irak területe, az egykori Mezopotámia már a Bibliában is feltűnik. Ur városa, Ábrahám egykori hazája, ahonnét útjára indult a zsidó vallás, ma Bagdadtól körülbelül nyolcvan kilométerre fekszik délkeletre. Az északi Moszul a hajdan volt Ninive, ahol Jónás is járt. Tamás apostol tanítványai már az I–II. században elkezdték hirdetni a kereszténységet – emlékeztetett.

Az apostoli nunciatúra magyar első beosztottja
Fotó: Facebook

Lelki és politikai üzenet

Lengyel Ervin szerint a látogatás jelentősége egyrészt az, hogy a pápa megerősítse a nehéz helyzetben élő iraki keresztényeket. Másrészt Ferenc pápa fontos feladatának tekinti a vallások közötti, így az iszlámmal folytatott párbeszédet. Korábban ennek szellemében írta alá Abu-Dzabiban a testvériség egyetemes nyilatkozatát, most pedig a síiták felé is nyit. – Nem szabad elfelejtkezni a politikai vonatkozásról sem, hiszen Irak ellen még mindig életben vannak szankciók. Északon máig zajlik egy úgynevezett terrorellenes török hadművelet. Ez a keresztények lakta területeket is érinti, és újabb migrációs hullámot indított el.

Üzenetértékű az is, hogy miközben az Iszlám Állam ellen életre hívott nemzetközi katonai koalíció az amerikaiakkal az élen azt tervezi, hogy kivonul Irakból, addig Ferenc pápa odamegy

– sorolta, miért fontos a vizit.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1319583381713850&id=100009866025017

A nem mindennapi látogatás persze a nunciatúrára is komoly feladatokat ró. – A szervezés helyi része a mi feladatunk. A pápai utakra létezik pontos protokoll, a vatikáni utasításokat, kéréseket mi továbbítjuk az iraki egyházak, hatóságok felé. Az egyházfő útját előkészítő, a helyszíneket előzetesen felmérő delegációk kísérete is a mi dolgunk – magyarázta a lelkész, mire készülhet a következő hónapokban. Elmondása szerint azt tervezik, hogy Ferenc pápa felkeresi Ur városát, Moszult, ahol vallásközi ima is lehet, bár az Iszlám Állam egykori fővárosa még csupa rom. Ezenkívül útba ejti természetesen Bagdadot, a menekülteknek otthont adó Erbílt, és Karakost, ahol a legnagyobb számarányban élnek keresztények.

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10157011563565186&set=a.10151082146130186&type=3

Nem veszélytelen

Biztonságos lesz az út? – Irak egyáltalán nem nevezhető stabilnak. Az Iszlám Állam legyőzése, Moszul 2017-es visszafoglalása után láthattunk egy rövid jó időszakot, de azóta a biztonsági helyzet folyamatosan romlik.

Az Iszlám Állam erősödik, akár a támadások számát, akár a helyét tekintve. Közben országszerte folyamatosak a tüntetések, melyek már életeket is követeltek.

Ezeknek a jelszava mindenütt ugyanaz: jobb életkörülményeket, munkát, a politikai elit távozását akarják. Optimizmusra tehát nincs ok – értékelte lapunk megkeresésére Irak politikai és biztonsági stabilitását Wagner Péter. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója emlékeztetett arra is, hogy a katonai túlköltekezés miatt az ország gazdasága is az összeomlás szélére került. Az országban ráadásul jövőre választásokat tartanak, márpedig a működő koalíció összekovácsolása általában hónapokba is beletelik, így várhatóan jövő év márciusában is csak ügyvivő kormány lesz hatalmon.

– Ugyanakkor éppen ez az instabilitás adja az egyházfő látogatásának különleges értékét. Hogy még ilyen nehéz helyzetben sem feledkezik meg az iraki keresztényekről

– mutatott rá.

Iraki rohamrendőrök védik az iraki jegybank épületét a iraki dinár amerikai dollárral szembeni leértékelése miatt tüntető kereskedőktől Bagdadban 2020. december 22-én
Fotó: MTI/EPA

Bár az Iszlám Állam néhány évvel ezelőtt még azzal fenyegetőzött, hogy meg sem áll Rómáig, a biztonságpolitikai szakértő szerint attól nem kell félni, hogy Ferenc pápának baja eshet, nyilvánvalóan nagyon fognak rá vigyázni. Másrészt ahol a katolikus egyházfő megfordul, ott borítékolható a tömeg, amely biztonsági kockázatokat is jelenthet. – Való igaz, hogy ilyenkor jelképesen is felértékelődhetnek egy terrorista szemében a keresztények. Mégsem gondolom, hogy a célkeresztbe kerülnének. Hiszen az Iszlám Állam bukása óta nem láttunk ellenük elkövetett merényletet – latolgatta egy támadás esélyeit Wagner Péter.