Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Ami nem történhetett meg két évezred alatt, csaknem bekövetkezett a XXI. század vérzivataros első évtizedeiben: kis híján teljesen eltűntek az iraki keresztények. Míg a nyolcvanas évek végén még csaknem másfél milliósra becsülték a közösség lélekszámát, addig napjainkban két-háromszázezren maradhattak az országban.
A 2003-as amerikai invázió során kirobbant háborúban, majd 2014-től az Iszlám Állam rémuralmában egyszerűen megölték vagy elűzték Krisztus követőinek 83 százalékát.
Irak demográfiája talán visszafordíthatatlanul megváltozott. A kereszténység egykori központjába, a Ninive-fennsíkra csak lassan merészkednek vissza azok, akik elmenekültek a dzsihadisták elől. Sok babér azonban nekik sem terem, otthonaik, templomaik romokban, a munkanélküliség hetvenszázalékos, a fenyegetés nem szűnik. Egy idén nyári közvélemény-kutatás szerint az iraki keresztények 87 százaléka nem érzi magát biztonságban, kétharmaduk attól tart, hogy az Iszlám Államhoz hasonló terrorszervezet visszatér. A legtöbben iraki Kurdisztánban, menekülttáborokban húzzák meg magukat, de hosszú távon ez nem jelenthet megoldást. Reményt nyújthatnak nekik az olyan programok, mint amilyet az Ökumenikus Segélyszervezet bonyolít le a Hungary Helpsszel együttműködve, amelyben méltó élet megteremtésével próbálják segíteni a helyben maradást.
És reményt visz Ferenc pápa is. – II. János Páltól kezdve a katolikus egyházfők mindig nagy figyelemmel kísérték az iraki eseményeket. A béke hírnökeiként követték az évtizedek óta háborúzó ország sorsát. Már II. János Pálnak is szándékában állt felkeresni Irakot – idézte fel a látogatás előzményeit lapunknak Lengyel Ervin atya, aki a Szentszék bagdadi nagykövetségén szolgál első beosztottként. – Ne feledjük, hogy Irak területe, az egykori Mezopotámia már a Bibliában is feltűnik. Ur városa, Ábrahám egykori hazája, ahonnét útjára indult a zsidó vallás, ma Bagdadtól körülbelül nyolcvan kilométerre fekszik délkeletre. Az északi Moszul a hajdan volt Ninive, ahol Jónás is járt. Tamás apostol tanítványai már az I–II. században elkezdték hirdetni a kereszténységet – emlékeztetett.
Lengyel Ervin szerint a látogatás jelentősége egyrészt az, hogy a pápa megerősítse a nehéz helyzetben élő iraki keresztényeket. Másrészt Ferenc pápa fontos feladatának tekinti a vallások közötti, így az iszlámmal folytatott párbeszédet. Korábban ennek szellemében írta alá Abu-Dzabiban a testvériség egyetemes nyilatkozatát, most pedig a síiták felé is nyit. – Nem szabad elfelejtkezni a politikai vonatkozásról sem, hiszen Irak ellen még mindig életben vannak szankciók. Északon máig zajlik egy úgynevezett terrorellenes török hadművelet. Ez a keresztények lakta területeket is érinti, és újabb migrációs hullámot indított el.
Üzenetértékű az is, hogy miközben az Iszlám Állam ellen életre hívott nemzetközi katonai koalíció az amerikaiakkal az élen azt tervezi, hogy kivonul Irakból, addig Ferenc pápa odamegy
– sorolta, miért fontos a vizit.
A nem mindennapi látogatás persze a nunciatúrára is komoly feladatokat ró. – A szervezés helyi része a mi feladatunk. A pápai utakra létezik pontos protokoll, a vatikáni utasításokat, kéréseket mi továbbítjuk az iraki egyházak, hatóságok felé. Az egyházfő útját előkészítő, a helyszíneket előzetesen felmérő delegációk kísérete is a mi dolgunk – magyarázta a lelkész, mire készülhet a következő hónapokban. Elmondása szerint azt tervezik, hogy Ferenc pápa felkeresi Ur városát, Moszult, ahol vallásközi ima is lehet, bár az Iszlám Állam egykori fővárosa még csupa rom. Ezenkívül útba ejti természetesen Bagdadot, a menekülteknek otthont adó Erbílt, és Karakost, ahol a legnagyobb számarányban élnek keresztények.
Biztonságos lesz az út? – Irak egyáltalán nem nevezhető stabilnak. Az Iszlám Állam legyőzése, Moszul 2017-es visszafoglalása után láthattunk egy rövid jó időszakot, de azóta a biztonsági helyzet folyamatosan romlik.
Az Iszlám Állam erősödik, akár a támadások számát, akár a helyét tekintve. Közben országszerte folyamatosak a tüntetések, melyek már életeket is követeltek.
Ezeknek a jelszava mindenütt ugyanaz: jobb életkörülményeket, munkát, a politikai elit távozását akarják. Optimizmusra tehát nincs ok – értékelte lapunk megkeresésére Irak politikai és biztonsági stabilitását Wagner Péter. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója emlékeztetett arra is, hogy a katonai túlköltekezés miatt az ország gazdasága is az összeomlás szélére került. Az országban ráadásul jövőre választásokat tartanak, márpedig a működő koalíció összekovácsolása általában hónapokba is beletelik, így várhatóan jövő év márciusában is csak ügyvivő kormány lesz hatalmon.
– Ugyanakkor éppen ez az instabilitás adja az egyházfő látogatásának különleges értékét. Hogy még ilyen nehéz helyzetben sem feledkezik meg az iraki keresztényekről
– mutatott rá.
Bár az Iszlám Állam néhány évvel ezelőtt még azzal fenyegetőzött, hogy meg sem áll Rómáig, a biztonságpolitikai szakértő szerint attól nem kell félni, hogy Ferenc pápának baja eshet, nyilvánvalóan nagyon fognak rá vigyázni. Másrészt ahol a katolikus egyházfő megfordul, ott borítékolható a tömeg, amely biztonsági kockázatokat is jelenthet. – Való igaz, hogy ilyenkor jelképesen is felértékelődhetnek egy terrorista szemében a keresztények. Mégsem gondolom, hogy a célkeresztbe kerülnének. Hiszen az Iszlám Állam bukása óta nem láttunk ellenük elkövetett merényletet – latolgatta egy támadás esélyeit Wagner Péter.
A nyugati vezetőknek sosem elég a háborúból.
Az olasz kormány úgy döntött, hogy nem várja meg az Európai Bíróság határozatát azzal kapcsolatban, hogy Banglades és Egyiptom biztonságos országnak minősül-e.
Folyamatban van a biztosjelöltek meghallgatása, nagyüzem módba kapcsoltak az EP-szakbizottságok.
A demokrata kormányzat sok problémára nem tudott megoldást javasolni – nyilatkozta a Vanity Fair Italia hírügynökségnek Benedetta Brevini Amerika-szakértő.
Megölték az RTL Klub korábbi vezetőjét Budapesten
Letartóztatná az ügyészség Révész Zsuzsa feltételezett gyilkosát
Így készíts keménytojást egyszerűen: air fryerben pillanatok alatt megvan, és víz sem kell hozzá!
Megkezdődtek a tárgyalások: új ország csatlakozhat az EU-hoz, de nem Brüsszel, hanem Magyarország szövetségeseként
„Az évszázad sokkja" - Mindenki Marco Rossi játékosáról beszél
A dél-koreai katonák is mennek Ukrajnába + videó
Fölényesen győzne a Fidesz–KDNP, ha most lennének a választások
Videó: Casemiro elvesztette a hideg vérét Garnacho játéka után
Dombi Tibort a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya válthatja
Amikor semmi kedved a szeretteidről megemlékezni – Magyar Péter módra
Újabb tragikus hír: elhunyt Forgács Gábor színész
Ákos zseniálisan tört borsot Magyar Péter orra alá
A nyugati vezetőknek sosem elég a háborúból.
Az olasz kormány úgy döntött, hogy nem várja meg az Európai Bíróság határozatát azzal kapcsolatban, hogy Banglades és Egyiptom biztonságos országnak minősül-e.
Folyamatban van a biztosjelöltek meghallgatása, nagyüzem módba kapcsoltak az EP-szakbizottságok.
A demokrata kormányzat sok problémára nem tudott megoldást javasolni – nyilatkozta a Vanity Fair Italia hírügynökségnek Benedetta Brevini Amerika-szakértő.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A nyugati vezetőknek sosem elég a háborúból.
Az olasz kormány úgy döntött, hogy nem várja meg az Európai Bíróság határozatát azzal kapcsolatban, hogy Banglades és Egyiptom biztonságos országnak minősül-e.
Folyamatban van a biztosjelöltek meghallgatása, nagyüzem módba kapcsoltak az EP-szakbizottságok.
A demokrata kormányzat sok problémára nem tudott megoldást javasolni – nyilatkozta a Vanity Fair Italia hírügynökségnek Benedetta Brevini Amerika-szakértő.
A német rendőrök a vészharangot kongatják.
A miniszterelnök a parlamentben ismertette a kormány 21 pontos akciótervét, ami a béremelést, a vállalkozásokat és a lakhatást támogatja.
Málta 35 éves biztosjelöltje, Glenn Micallef a meghallgatása előtt nem várt figyelemben részesült.
Rossz sávból hajtott fel az autópályára.
Folyamatban van a biztosjelöltek meghallgatása, nagyüzem módba kapcsoltak az EP-szakbizottságok.
A gazdasági semlegesség fordulatot hoz 2025-től.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
