Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Ami nem történhetett meg két évezred alatt, csaknem bekövetkezett a XXI. század vérzivataros első évtizedeiben: kis híján teljesen eltűntek az iraki keresztények. Míg a nyolcvanas évek végén még csaknem másfél milliósra becsülték a közösség lélekszámát, addig napjainkban két-háromszázezren maradhattak az országban.
A 2003-as amerikai invázió során kirobbant háborúban, majd 2014-től az Iszlám Állam rémuralmában egyszerűen megölték vagy elűzték Krisztus követőinek 83 százalékát.
Irak demográfiája talán visszafordíthatatlanul megváltozott. A kereszténység egykori központjába, a Ninive-fennsíkra csak lassan merészkednek vissza azok, akik elmenekültek a dzsihadisták elől. Sok babér azonban nekik sem terem, otthonaik, templomaik romokban, a munkanélküliség hetvenszázalékos, a fenyegetés nem szűnik. Egy idén nyári közvélemény-kutatás szerint az iraki keresztények 87 százaléka nem érzi magát biztonságban, kétharmaduk attól tart, hogy az Iszlám Államhoz hasonló terrorszervezet visszatér. A legtöbben iraki Kurdisztánban, menekülttáborokban húzzák meg magukat, de hosszú távon ez nem jelenthet megoldást. Reményt nyújthatnak nekik az olyan programok, mint amilyet az Ökumenikus Segélyszervezet bonyolít le a Hungary Helpsszel együttműködve, amelyben méltó élet megteremtésével próbálják segíteni a helyben maradást.
És reményt visz Ferenc pápa is. – II. János Páltól kezdve a katolikus egyházfők mindig nagy figyelemmel kísérték az iraki eseményeket. A béke hírnökeiként követték az évtizedek óta háborúzó ország sorsát. Már II. János Pálnak is szándékában állt felkeresni Irakot – idézte fel a látogatás előzményeit lapunknak Lengyel Ervin atya, aki a Szentszék bagdadi nagykövetségén szolgál első beosztottként. – Ne feledjük, hogy Irak területe, az egykori Mezopotámia már a Bibliában is feltűnik. Ur városa, Ábrahám egykori hazája, ahonnét útjára indult a zsidó vallás, ma Bagdadtól körülbelül nyolcvan kilométerre fekszik délkeletre. Az északi Moszul a hajdan volt Ninive, ahol Jónás is járt. Tamás apostol tanítványai már az I–II. században elkezdték hirdetni a kereszténységet – emlékeztetett.
Lengyel Ervin szerint a látogatás jelentősége egyrészt az, hogy a pápa megerősítse a nehéz helyzetben élő iraki keresztényeket. Másrészt Ferenc pápa fontos feladatának tekinti a vallások közötti, így az iszlámmal folytatott párbeszédet. Korábban ennek szellemében írta alá Abu-Dzabiban a testvériség egyetemes nyilatkozatát, most pedig a síiták felé is nyit. – Nem szabad elfelejtkezni a politikai vonatkozásról sem, hiszen Irak ellen még mindig életben vannak szankciók. Északon máig zajlik egy úgynevezett terrorellenes török hadművelet. Ez a keresztények lakta területeket is érinti, és újabb migrációs hullámot indított el.
Üzenetértékű az is, hogy miközben az Iszlám Állam ellen életre hívott nemzetközi katonai koalíció az amerikaiakkal az élen azt tervezi, hogy kivonul Irakból, addig Ferenc pápa odamegy
– sorolta, miért fontos a vizit.
A nem mindennapi látogatás persze a nunciatúrára is komoly feladatokat ró. – A szervezés helyi része a mi feladatunk. A pápai utakra létezik pontos protokoll, a vatikáni utasításokat, kéréseket mi továbbítjuk az iraki egyházak, hatóságok felé. Az egyházfő útját előkészítő, a helyszíneket előzetesen felmérő delegációk kísérete is a mi dolgunk – magyarázta a lelkész, mire készülhet a következő hónapokban. Elmondása szerint azt tervezik, hogy Ferenc pápa felkeresi Ur városát, Moszult, ahol vallásközi ima is lehet, bár az Iszlám Állam egykori fővárosa még csupa rom. Ezenkívül útba ejti természetesen Bagdadot, a menekülteknek otthont adó Erbílt, és Karakost, ahol a legnagyobb számarányban élnek keresztények.
Biztonságos lesz az út? – Irak egyáltalán nem nevezhető stabilnak. Az Iszlám Állam legyőzése, Moszul 2017-es visszafoglalása után láthattunk egy rövid jó időszakot, de azóta a biztonsági helyzet folyamatosan romlik.
Az Iszlám Állam erősödik, akár a támadások számát, akár a helyét tekintve. Közben országszerte folyamatosak a tüntetések, melyek már életeket is követeltek.
Ezeknek a jelszava mindenütt ugyanaz: jobb életkörülményeket, munkát, a politikai elit távozását akarják. Optimizmusra tehát nincs ok – értékelte lapunk megkeresésére Irak politikai és biztonsági stabilitását Wagner Péter. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója emlékeztetett arra is, hogy a katonai túlköltekezés miatt az ország gazdasága is az összeomlás szélére került. Az országban ráadásul jövőre választásokat tartanak, márpedig a működő koalíció összekovácsolása általában hónapokba is beletelik, így várhatóan jövő év márciusában is csak ügyvivő kormány lesz hatalmon.
– Ugyanakkor éppen ez az instabilitás adja az egyházfő látogatásának különleges értékét. Hogy még ilyen nehéz helyzetben sem feledkezik meg az iraki keresztényekről
– mutatott rá.
Bár az Iszlám Állam néhány évvel ezelőtt még azzal fenyegetőzött, hogy meg sem áll Rómáig, a biztonságpolitikai szakértő szerint attól nem kell félni, hogy Ferenc pápának baja eshet, nyilvánvalóan nagyon fognak rá vigyázni. Másrészt ahol a katolikus egyházfő megfordul, ott borítékolható a tömeg, amely biztonsági kockázatokat is jelenthet. – Való igaz, hogy ilyenkor jelképesen is felértékelődhetnek egy terrorista szemében a keresztények. Mégsem gondolom, hogy a célkeresztbe kerülnének. Hiszen az Iszlám Állam bukása óta nem láttunk ellenük elkövetett merényletet – latolgatta egy támadás esélyeit Wagner Péter.
Többeket őrizetbe vettek a rendőrök Texasban az Izrael-ellenes egyetemi tüntetés felszámolásakor.
És ez még csak a kezdet.
Ukrajnában büntetőeszközzé vált a mozgósítás. Vannak, akik a családtagjaikat adják fel, és vannak, akik a konkurenciára hívják ki a hadkiegészítőket.
A cég „amelyik ott sem volt”, 2023-ban nem csak a forgalmát növelte, de a nyereségét is meg tudta duplázni 2022-höz képest.
Ukrajna halálos fegyvert vetett be, kitörhet a világháború
Bejelentést tettek a NATO határán lévő gyilkos atomfegyverekről
„Azt hittem, másnapos vagyok” – Viszketés jelezte, hogy rákos lett a fiatal férfi
Kuleba bevitte a kegyelemdöfést az elmenekült hadköteles férfiaknak + videó
Házasság első látásra: Csabi reagált a róla és Bogiról elterjedt pletykákra
Mutatjuk, kik Gyurcsány emberei a városházán
Putyin rettegett szövetségese megdöbbentő üzenetet küldött
Hatgólos meccset nyert az MU a negatív rekorder Sheffield ellen; Kerkezt kiállították
Marozsán Fábián elképesztő bravúrja a Grand Slam-elődöntős ellen + videó
Váratlan helyen csapott össze az amerikai csúcsfegyver az orosz védelemmel
Ronnie O’Sullivan kínos helyzetbe hozta az ellenfelét a sznúker-vb-n
A magyar játékos belépője pirosat ért a PL-ben, nagy meccsekről marad le + videó
Többeket őrizetbe vettek a rendőrök Texasban az Izrael-ellenes egyetemi tüntetés felszámolásakor.
És ez még csak a kezdet.
Ukrajnában büntetőeszközzé vált a mozgósítás. Vannak, akik a családtagjaikat adják fel, és vannak, akik a konkurenciára hívják ki a hadkiegészítőket.
A cég „amelyik ott sem volt”, 2023-ban nem csak a forgalmát növelte, de a nyereségét is meg tudta duplázni 2022-höz képest.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Többeket őrizetbe vettek a rendőrök Texasban az Izrael-ellenes egyetemi tüntetés felszámolásakor.
És ez még csak a kezdet.
Ukrajnában büntetőeszközzé vált a mozgósítás. Vannak, akik a családtagjaikat adják fel, és vannak, akik a konkurenciára hívják ki a hadkiegészítőket.
A cég „amelyik ott sem volt”, 2023-ban nem csak a forgalmát növelte, de a nyereségét is meg tudta duplázni 2022-höz képest.
Deutsch Tamás szerint az Európai Parlamentben a saját hazád ellenében kiállni esküszegő magatartás.
Kijev már be is vetette az ATACMS rakétákat, amelyekért sokáig könyörgött Washingtonnak.
A kínai vállalatok a legmodernebb és legszofisztikáltabb technológiai megoldásokat igénylő ágazatokban is a világpiac vezetői közé tartoznak.
Ukrajnában büntetőeszközzé vált a mozgósítás. Vannak, akik a családtagjaikat adják fel, és vannak, akik a konkurenciára hívják ki a hadkiegészítőket.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régiója híres a bőséges energiaforrásairól.
Legyintenek a képzelt erkölcsi felsőbbrendűségre, a woke-dogmákra.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
