Döcög a szlovák oltási program, a lakosság alig tud valamit

Csak a hét elején indult el a Magyarországon már régóta működő regisztrációs honlap.

Tesztelni, tesztelni, tesztelni. Fotó: JOE KLAMAR Forrás: AFP

Izraelben a január 5-i adatok alapján a népesség több mint 15 százaléka megkapta már a Covid-oltás első adagját. Az Európai Unió államai ettől messze elmaradnak, a briteket nem számítva Dánia a maga (száz emberre számított) 0,89 százalékos átoltottságával messze kiemelkedik az európai mezőnyből. A puszta adatokat nézve nagyjából az EU átlagos átoltottságát hozza Szlovákia is. Január 5-ig az 5,45 milliós országban körülbelül 7200-an kapták meg az oltóanyagot, ez 0,13 százalékos relatív átoltottságnak felel meg. Csak a viszonyítás kedvéért, Magyarország 0,16 százalékon áll az Our World in Data honlap szerint, ezzel a V4-ek között a második helyen és némileg az uniós átlag felett helyezkedik el.

Elsőre tehát nem tűnik vészesnek a helyzet, Szlovákia is hozza a kötelezőt. Az egészségügyi minisztérium által kiadott oltási terv körülbelül 3,3 millió ember vakcinációjával számol, ez értelemszerűen 6,6 millió adag oltóanyagot jelent. A tervek szerint az ország 79 járási székhelyén állítanak fel egy-egy oltóállomást, amelyek napi ötszáz embert látnak majd el.

Hogy a százezres nagyvárosokban vagy az agglomerációval együtt bőven félmilliós Pozsonyban ekkora kapacitás mire elég, nem tudni, legfeljebb csak elképzelni tudjuk: semmire!

Ahogy az sem világos még, egyáltalán mikorra hozzák létre ezeket. Jelenleg ugyanis mindössze nyolc központ van, ebből négy kedden nyílt meg, amelyek összesen(!) 7201 embert oltottak be az elmúlt tíz napban. Szlovákiában december 26-án este adták be az első vakcinákat, ugyanakkor azóta sem közölnek hivatalos adatokat, azokat a sajtó képviselői kapirgálják össze innen-onnan. Ígéret erre is van, eredmény egyelőre nincs.

Nyilvánvaló újságírói túlzás, hogy a szlovák liberális sajtó mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a jelenlegi tempóval 21 évig tart majd az oltási kampány, de a tétovázásnak meg lesz a böjtje. Ha másban nem, hát a vakcinaszkepticizmus erősödésében biztosan. Felmérésről felmérésre egyre többen utasítják el a védőoltást. Egyes közvélemény-kutatások már 60-65 százalékos „ellenállást” mérnek, holott Marek Krajčí egészségügyi miniszter lépten-nyomon azt hangsúlyozza, a lakosság legalább hatvan százalékát be kell oltani, hogy egyáltalán értelme legyen a vakcinának. Szlovákia ettől jelenleg nagyon messze van.

Csak a hét elején indult el a Magyarországon már régóta működő regisztrációs honlap. Jelenleg csak az egészségügyben, illetve a szociális ellátásban dolgozók regisztrálhatnak.

Azt ígérik, hogy a második kör a krónikus betegeké, de azt, hogy az mikor indul vagy miként lehet majd igazolni a jogosultságot, egyelőre nem tudni. Ezeket a kérdéseket az illetékesek azzal hárítják el, hogy jelenleg a program bevezető fázisa zajlik, újabb nyitott kérdés, vajon meddig.

És itt érkeztünk el a szlovák oltási stratégia legnagyobb problémájához. Hiszen a csúszást meg lehet bocsátani, külső tényezők (is) befolyásolják, de azt, hogy az ország lakosságát miért nem tájékoztatják megfelelően, már nagyon nehéz értelmes érvekkel igazolni. Az még érthető és elfogadható, hogy nem tudni, mikor érkeznek a vakcinák, de ha a fent tárgyalt kérdésekre még sokáig nem érkezik válasz, félő, Szlovákia lakossága nemcsak saját kormányában, a védőoltásban is elveszíti minden bizalmát.