Trump: Ostobaság volt a szeptember 11-i határidő megadása

A leköszönt elnök szerint hamarabb is ki tudnak vonulni az amerikai csapatok Afganisztánból.

Donald Trump volt amerikai elnök látogatása Afganisztánban 2019-ben. Fotó: /Tom Brenner Forrás: REUTERS

– Két ok van, amiért nem szeretném, hogy Biden megvárná a szeptember 11-et csapataink kivonásával. Egyrészt előbb ki tudunk és ki is kell vonulnunk, másrészt szeptember 11-e nagyon szomorú eseményt és időszakot jelent hazánknak, amikor tisztelettel kell emlékezünk mindazokra, akiket aznap elveszítettünk

– reagált vasárnap Donald Trump korábbi amerikai elnök nyilatkozatában az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák kivonási határidejére, amelyet a múlt héten jelentett be Joe Biden amerikai elnök.

A republikánus politikus továbbá elmondta, hogy elnöksége alatt lehetővé tette a korai kivonulást azzal, hogy a katonai felszerelések egy részét már az Egyesült Államokba szállíttatta, továbbá 16 ezer főről jelentősen lecsökkentette az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák számát. Trump egyébként örömmel fogadta a Fehér Ház bejelentését, hiszen elnöksége alatt is azért küzdött, hogy az amerikai katonák hazatérjenek a külföldi szolgálatból, továbbá az ő kezdeményezésére jött létre a tavaly Dohában aláírt megállapodás is a tálib vezetőkkel, miszerint idén május 1-jéig az amerikai csapatok kivonulnak a dél-ázsiai országból. Trump hozzátette: Afganisztán elhagyása pozitív dolog, azonban nem tartja bölcs döntésnek a szeptember 11-i határidő kijelölését. A politikus szerint a Fehér Háznak igyekeznie kell, hogy ha a május 1-jét nem is tartják be, de közelebbi időpontot kell választania, mint a szeptemberi. Debra Burlingame elmondta, a testvérét, Charles Burlingamet, az egyik eltérített repülőgépjárat pilótáját veszítette el az akcióban, így egyetért Trump véleményével.

– Stratégiai szempontból nagyon nagy ostobaság szeptember 11-én visszavonulni. A terroristák toborzó plakátként fogják használni az eseményt

– hangsúlyozta a leköszönt elnök, hogy a jelképes dátumnak még súlyos következményei is lehetnek.

Amerikai katonák harcolnak Afganisztán Helmand tartományában a tálibok ellen 2009-ben
Fotó: Reuters

A The Washington Post amerikai napilap értesülései szerint az Egyesült Államok és a NATO között további tanácskozások folynak arról, hogy a jelenleg közel tízezer fős katonai csapatokat teljes mértékben kivonják-e, vagy egy kisebb egység maradjon-e Afganisztánban. Több amerikai tisztségviselő elmondta, a teljes kivonulás Kabul bukásához, Európa felé tartó menekülthullámokhoz és nagymértékű terrorfenyegetettséghez vezethet. Lindsey Graham, Dél-Karolina állam republikánus párti szenátora közösségi oldalára azt írta, tiszteli Trumpot, de szerinte a csapatkivonások eredménye az lesz, hogy Afganisztán csak a terrorszervezeteknek – Iszlám Állam és al-Kaida – lesz biztonságos ország. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap elmondta, senki sem tud garanciát vállalni a dél-ázsiai ország jövőjével kapcsolatban az amerikai csapatok távozása után, de az Egyesült Államok továbbra is odafigyel az országból kiinduló terrorfenyegetésekre.

– Úgy gondolom, hogy afganisztáni jelenlétünknek arra kell összpontosítania, amiért eleve odamentünk: annak biztosítására, hogy Afganisztánt ne használják a terroristák bázisként, ahonnan ismét megtámadhatják hazánkat. Ezt a célt teljesítettük. Ideje befejezni az Egyesült Államok leghosszabb háborúját

– fogalmazott múlt szerdán Biden, azonban egyelőre nem úgy tűnik, hogy a dél-ázsiai országban ne tudnának működni a terrorszervezetek.

Egy katonai bázis környékén járőröznek az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák 2001-ben
Fotó: Reuters/Jim Hollander

A Khaama afgán hírügynökség értesülései szerint az afgán kormányerők és a tálibok között továbbra is folyamatosak az összecsapások országszerte: hétfőn egy tálib támadást sikerült elhárítani, vasárnap pedig Mazár-e Sarif városában kivégezték az afgán légierő egy tisztjét. Az afgán emberi jogi bizottság pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egy hét leforgása alatt tizenkét támadás során legalább 79 civil hunyt el, többek közt Parwan tartományban is, ahol a legnagyobb amerikai katonai bázis is található.

Logisztikai problémák az amerikai bázisokon

Biden korábban ismertette, hogy a tervek szerint május elsején már megkezdenék a kivonulást az országból, habár előreláthatólag komoly logisztikai problémákkal kell majd megküzdeniük – ahogy arra több alkalommal is utalt az elnök. Afganisztánban mintegy 2500 amerikai katona szolgál, többségük tizenkét-tizenöt bázison tartózkodik, ahol jelentős mennyiségű katonai és egyéb felszereléseket is raktároznak. Például minden bázison vannak felfegyverzett kerekes járművek, terepjárók, valamint mobil épületek, amelyeket többek között irodáknak használnak. Néhány bázison olyan drónok és helikopterek is vannak, amelyek önmaguk nem repülhetnek ki az országból, azokat ki kell szállíttatni. Trump egyébként korábban annak is hangot adott, hogy az Egyesült Államok külföldön vívott, „végtelen háborúi” meglehetősen költségesek az adófizetők számára: az Afganisztán újjáépítését felügyelő hatóság (SIGAR) márciusi jelentése szerint 2008 óta mintegy nyolcmilliárd dollárt költöttek el olyan épületekre és járművekre, melyek nagy részét lerombolták, illetve elhagyták.