20°C Evelin, Fülöp 2022. május 26. 
A brexit okai nem szűntek meg, ugyanott folytatjuk, ahol a britek a népszavazás előtt abbahagyták. Magyarán: ők azt szerették volna, ha nem folytatódna a föderalizáció, és miközben a gazdasági téren marad egy szoros együttműködés, más területen a nemzetállamoknak ne Brüsszel diktálja a tempót
– mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból történő tavalyi kilépése után is miért ennyire szorosak a brit–magyar kétoldalú kapcsolatok. Orbán Viktor az ír miniszterelnök után a második európai vezető, akit a brexitet kötvetően Boris Johnson brit kormányfő fogadott Londonban.
– Ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk a brexit után is, csak a britek nélkül, akik fontos szövetségeseink voltak – hangsúlyozta a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója. – A visegrádi négyek ugyanazt a politikát folytatják: nem akarunk több hatáskört átadni Brüsszelnek. Sem az adópolitika, sem a migráció, sem a jogrendszer, sem a külkapcsolatok terén – közölte Kiszelly Zoltán.
Bár a brit balliberális ellenzék és a londoni liberális sajtó részéről is bírálatok érték a brit kormányt, amiért Boris Johnson fogadta a bevándorlásellenes magyar kormányfőt, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal tudatta: a visegrádi csoport következő soros elnökeként fontos együttműködni Magyarországgal az Egyesült Királyság gazdasági prosperitása és biztonsága szempontjából. – Egyrészt a brexit, másrészt a Covid–19-járvány miatt új korszak kezdődött, amelyben meg kell találni az együttműködési lehetőségeket, méghozzá nemcsak Magyarországgal, hanem egész Közép-Európával, azon belül is a visegrádi országokkal – mondta tegnap Londonban a magyar miniszterelnök.
– Két olyan stratégiailag is nagyon fontos terület van, amelyen a jövőben az eddigieknél is szorosabb és előremutatóbb brit–magyar együttműködés lesz: az egyik az energiaipar, a másik a védelmi ipar – mondta tegnap a londoni tárgyalásokat követően Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter felidézte, hogy a Shell az első olyan nem orosz energiaipari cég, amellyel Magyarország hosszú távú gázvásárlási megállapodást kötött. A brit vállalatoknak fontos szerepük lehet a védelmi ipari közös fejlesztésben, a közös kutatásban és a közös gyártási tevékenységben is. Szijjártó Péter szerint fontos és szoros összekötő kapocs a két ország között a beruházási együttműködés is:
kilencszáz brit vállalat van jelen Magyarországon és ezek a cégek több mint ötvenezer magyar embernek adnak munkát.
– A brexit arra kényszerített bennünket, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a kétoldalú viszony megerősítésére – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Iain Lindsay, az Egyesült Királyság előző nagykövete. Mint mondta: az elmúlt években a védelmi együttműködés jelentősen megerősödött, a gazdasági kapcsolatok is szorosabbak, megnőtt a Magyarországon tevékenykedő brit vállalatok és alkalmazottaik száma, de egyre több új magyar vállalat terjeszkedik az Egyesült Királyságban is. – A politikai kapcsolatok nagyon jók.
Nincs még egy olyan uniós ország, amely ennyire szolidárisan és tisztességesen viselkedett volna velünk, mint Magyarország
– hangsúlyozta.
Kiszelly Zoltán is emlékeztetett arra: Magyarország a brexit után fair megállapodásra törekedett az EU és Nagy-Britannia között, nem arra, hogy megbüntessék a briteket azért, mert kiléptek az EU-ból. – Orbán Viktor álláspontja mindig nagyon közel állt a brit konzervatívokéhoz. 2014 nyarán például az uniós tagállamok vezetői közül egyedül ő és David Cameron akkori brit miniszterelnök szavazott az ellen, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke.
A Konzervatív Párt egy szuverenista álláspontot képvisel, amivel azonosulni tud a magyar kormány
– mondta a szakértő.
