A brexit okai nem szűntek meg, ugyanott folytatjuk, ahol a britek a népszavazás előtt abbahagyták. Magyarán: ők azt szerették volna, ha nem folytatódna a föderalizáció, és miközben a gazdasági téren marad egy szoros együttműködés, más területen a nemzetállamoknak ne Brüsszel diktálja a tempót
– mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból történő tavalyi kilépése után is miért ennyire szorosak a brit–magyar kétoldalú kapcsolatok. Orbán Viktor az ír miniszterelnök után a második európai vezető, akit a brexitet kötvetően Boris Johnson brit kormányfő fogadott Londonban.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
– Ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk a brexit után is, csak a britek nélkül, akik fontos szövetségeseink voltak – hangsúlyozta a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója. – A visegrádi négyek ugyanazt a politikát folytatják: nem akarunk több hatáskört átadni Brüsszelnek. Sem az adópolitika, sem a migráció, sem a jogrendszer, sem a külkapcsolatok terén – közölte Kiszelly Zoltán.
Bár a brit balliberális ellenzék és a londoni liberális sajtó részéről is bírálatok érték a brit kormányt, amiért Boris Johnson fogadta a bevándorlásellenes magyar kormányfőt, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal tudatta: a visegrádi csoport következő soros elnökeként fontos együttműködni Magyarországgal az Egyesült Királyság gazdasági prosperitása és biztonsága szempontjából. – Egyrészt a brexit, másrészt a Covid–19-járvány miatt új korszak kezdődött, amelyben meg kell találni az együttműködési lehetőségeket, méghozzá nemcsak Magyarországgal, hanem egész Közép-Európával, azon belül is a visegrádi országokkal – mondta tegnap Londonban a magyar miniszterelnök.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
– Két olyan stratégiailag is nagyon fontos terület van, amelyen a jövőben az eddigieknél is szorosabb és előremutatóbb brit–magyar együttműködés lesz: az egyik az energiaipar, a másik a védelmi ipar – mondta tegnap a londoni tárgyalásokat követően Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter felidézte, hogy a Shell az első olyan nem orosz energiaipari cég, amellyel Magyarország hosszú távú gázvásárlási megállapodást kötött. A brit vállalatoknak fontos szerepük lehet a védelmi ipari közös fejlesztésben, a közös kutatásban és a közös gyártási tevékenységben is. Szijjártó Péter szerint fontos és szoros összekötő kapocs a két ország között a beruházási együttműködés is:
kilencszáz brit vállalat van jelen Magyarországon és ezek a cégek több mint ötvenezer magyar embernek adnak munkát.
