Két oltási központot is feldúltak Franciaországban a hétvégén, miután mintegy 114 ezren vonultak utcákra országszerte, hogy a kormány szigorúbb járványügyi intézkedései ellen szólaljanak fel. Az egyik eset az ország déli részén, Urrugne településen történt, ahol az ideiglenes jelleggel oltópontként működő sátor egy része leégett, miután ismeretlen személyek gyújtogatni kezdtek. Az ügyben nyomozás indult az elkövetők ellen. A másik eset pedig Lans-en-Vercors településen történt, Isère megyében, ahol a tüntetők oltásellenes szlogeneket firkáltak fel egy egészségügyi intézmény épületének falaira.

Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat
Párizsban többnyire szélsőjobboldaliak és szélsőbaloldaliak vonultak az utcákra a főváros különböző pontjain, de tüntetéseket tartottak, Strasbourgban, Lille-ben és Montpellier-ben is. A francia kormány bírálói azzal vádolták Emmanuel Macron elnököt, hogy az új intézkedések sértik az emberek szabadságjogait. Az erőszakos fellépésre buzdította a tüntetőket egy francia politikus is, Martine Wonner – a centrista Szabadságok és Területek (LT) párt tagja –, akit felszólalásai miatt kizárták a parlamentből; sajtóértesülések szerint jogi vizsgálat is indul az ügyben.
– Soha nem fogom beoltatni magam és mindenkinek fel kellene végre ébrednie
– jelentette ki az 53 éves, Párizs külvárosában élő Bruno Auquier, aki egyúttal az oltások biztonságosságát is megkérdőjelezte. A férfi hozzátette: ha a francia kormány az iskolás diákok számára is kötelezővé teszi az oltást, akkor mindkét gyermekét kiveszi az oktatási intézményből. „Ezek az új intézkedések az utolsó cseppek a pohárban” – fogalmazott Auquier. Egy fiatal pár pedig arról beszélt az újságíróknak, hogy nem oltásellenesek, de úgy vélik, mindenkinek joga van dönteni. Hozzátették: a koronavírus elleni vakcinákat túlságosan kísérleti jellegűnek tartják.
Felháborodást váltott ki a lakosság egy része és a politikusok körében, hogy a tüntetések során a holokausztra és az auschwitzi haláltáborra emlékeztető szimbólumok is megjelentek. Országszerte lehetett látni olyan tüntetőket, akik „oltatlan” felirattal ellátott sárga csillagot viseltek arra utalva, hogy a francia kormány igazságtalanul és rosszul bánik velük a szigorú járványügyi intézkedések bevezetésével. A második világháború alatt zajlott zsidóüldözésre utaló szimbólumok megjelenése egyébként nem egyedi jelenség: számos nyugat-európai országban a pandémiával járó korlátozások elleni tüntetések során egyre gyakrabban megjelentek az utóbbi időben. Májusban Felix Klein német kormánybiztos szólalt fel az ügyben, aki a Dávid-csillag viselésének betiltását szorgalmazta.
– Viseltem a csillagot. Tudom, mi ez. Nem szabad engednünk, hogy ez az antiszemita és rasszista gyűlölethullám áthaladjon rajtunk