Szlovénia is szigorúbb büntetést követel a pedofiloknak

A szlovén elnökség a pedofilellenes törvény, az uniós vétójog és a nyugat-balkáni integráció kapcsán is egy véleményen van Magyarországgal.

Ales Hojs szlovén belügyminiszter Forrás: gov.si

A jelenleg érvényes jogszabályok nem eléggé szigorúak, ami lehetővé teszi a legvisszataszítóbb bűncselekmények, a gyerekekkel szembeni visszaélések számának növekedését – idézte az MTI Aleš Hojs szlovén belügyminisztert. Aleš Hojs abból az alkalomból tartott tájékoztatót, hogy július elsejétől hat hónapon át Szlovénia tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. A belügyminiszter hangsúlyozta:

a gyerekekkel szembeni visszaélés az egyik legelítélendőbb bűncselekmény, visszaszorításához több erőfeszítésre van szükség.

– Nem értek egyet a személyiségi jogokra hivatkozó ellenvetésekkel, és azokkal az érvekkel sem, hogy sok esetben lehetetlen felderíteni az ilyen cselekmények elkövetőit – fogalmazott. – Európának át kell gondolnia az adatvédelemre vonatkozó szabályozást, és határozott lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy fel lehessen deríteni a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket – mondta. A belügyminiszter hozzátette, Szlovénia sürgeti, hogy az Európai Bizottság minél hamarabb tegyen javaslatot jogszabály elfogadására az ilyen visszaélések megakadályozására. Ennek előmozdítása érdekében a szlovén elnökség miniszteri szintű konferenciát tervez az év második felében.

Aleš Hojs szlovén belügyminiszter
Fotó: Gov.si

Ahogy azt korábban lapunk is megírta, a múlt heti uniós csúcstalálkozón Magyarország célkeresztbe került a pedofilellenes törvény miatt. Mark Rutte holland kormányfő egyenesen azt sürgette, hogy „kényszerítsék térdre” hazánkat. A jogszabályt a 27 közül 13 uniós tagország nyilatkozatban ítélte el, Szlovénia már akkor sem volt köztük. Sőt több vezető támogatásáról biztosította a magyar kormányt.

A vétó marad!

Az uniós elnökség kezdetén Ljubljana azzal a felvetéssel kapcsolatban is azonnal határozottan állást foglalt, amely szerint az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában el kellene törölni a vétójogot.

– Szlovénia álláspontja szerint fontos megtartani az egyhangú döntéshozatalra vonatkozó, a lisszaboni szerződésben rögzített szabályt az Európai Unió kül- és védelempolitikai döntései esetében

– jelentette ki Anže Logar szlovén külügyminiszter. Az MTI tudósítása szerint arra a kérdésre válaszolva, hogy Heiko Maas német külügyminiszter június elején „a liberális demokráciák ellenállóképességének megerősítésére” hivatkozva felvetette a tagállami vétó eltörlését az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában, a külügyminiszter azt mondta: a szlovén elnökség szerepe az uniós szerződések tiszteletben tartásának biztosítása, különösen olyan esetekben, amikor az összes uniós tagállam egyetértésére van szükség különböző témákat érintően. Kiemelte:

a konszenzust igénylő döntésekre vonatkozó szabály teszi lehetővé, hogy minden tagország érvényesíthesse álláspontját és hallathassa hangját esetlegesen felvetődő fenntartásait illetően.

Ha ezt a rendszert meg akarjuk őrizni a közös uniós kül- és védelempolitikában, ezt az eszközt megfontoltan és észszerűen kell alkalmazni – hangsúlyozta.

Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter felvetése azután érkezett, hogy Magyarország vétót emelt például a Kínát, valamint Izraelt elítélő uniós állásfoglalások ellen. Nem váratott sokat magára Orbán Viktor válasza sem. – Az Európai Unió külpolitikája nevetségessé vált. Ha nyolc közös nyilatkozatunkat söpörték eddig félre – és Kína esetében ez történt –, a kilencedik is gúnykacajt vált ki. Szánalmas papírtigriseknek látszunk, és következmény nélküli nyilatkozataink után rajtunk nevet a világ – reagált írásában a magyar kormányfő.

– Az egyhangúság megszüntetése a nagyobb tagállamok érdekérvényesítő erejét jelentősen növelné. Talán nem véletlen, hogy a jelenlegi ötlet is az unió legnagyobb tagállamától származik – nyilatkozta lapunknak korábban az ötletről Szabó István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja.

Heiko Maas német külügyminiszter
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

A Nyugat-Balkán integrációja

Anže Logar a szlovén EU-elnökség programjának a tárcájához tartozó célkitűzéseit ismertetve egyebek mellett elmondta azt is, hogy az Európai Uniónak különös figyelmet kell fordítania a Nyugat-Balkánra. A régió európai perspektívájának megerősítése és fenntartható fejlődése a szlovén elnökség központi feladata lesz – közölte. A bővítési folyamat során kiemelt hangsúlyt kell fektetni a jogállamiságra és a társadalmi-gazdasági fejlődésre, az ágazati integráció megerősítésére, a régió nyitott politikai természetű problémáinak kezelésére és a közös fenyegetésekre való reagálásra – mondta. – A bővítési, stabilizációs és társulási folyamatok folytatása és felgyorsítása a nyugat-balkáni országok reformfolyamatainak egyik alapvető mozgatórugója – fogalmazott.

Országa támogatni fogja a Szerbia és Koszovó közötti, a régió biztonságát erősítő párbeszédet a politikai ellentétek megoldására, továbbá hangsúlyt helyez Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási tárgyalási keretének elfogadására, és folytatni kívánja a tárgyalási folyamatot Montenegróval és Szerbiával

– mondta, szavai pedig teljesen egybehangzanak a magyar célkitűzésekkel.

Az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott Szlovénia elnökségi programja jegyében Európa válságból való kilábalására és ellenálló képességének növelésére, a kontinens jövőjének átgondolására, a jogállamiság és az európai értékek előmozdítására, valamint a biztonságra és a stabilitásra fog törekedni az európai szomszédságban – mondta a szlovén külügyminiszter.