Mindenképpen új helyzet formálódik Lengyelországban, de még két év van a választásokig
– szögezte le Kiss Gy. Csaba egyetemi tanár, történész, akit arról kérdeztünk: hogyan változhatnak meg a lengyel belpolitikai erőviszonyok Donald Tusk volt miniszterelnök visszatérésével, aki az ellenzéki jobbközép-liberális Polgári Platform (PO) vezetését vette át.
A nemzeti-konzervatív varsói kormányt és a magyar kormányt is rendszeresen bíráló politikus hazatérése Brüsszelből egyértelműen új lendületet adott a pártnak, amely az utóbbi években folyamatosan veszített támogatottságából. A felmérések szerint a PO július elején 17-20 százalékos népszerűségnek örvendett, az utóbbi napokban ez az arány 24-27 százalékra emelkedett. A legerősebb párt továbbra is a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) 33-36 százalékkal.
Donald Tusk kormányzása nem volt sikertelen, hiszen Lengyelország a legnehezebb években, a 2008-ban kitört gazdasági válságot követően is sikeres ország volt. A lengyel GDP növekedett, érezhető volt a gazdasági helyzet pozitív változása. Tusk ennek az időszaknak a szimbóluma, másrészt a lengyel egy rebellióra hajlamos nemzet, szeretnek akkor is panaszkodni, amikor minden rendben van. Az ellenzéki szavazók Tuskban meglátták a lehetőséget
– indokolta lapunknak a szakértő, miért indulhatott növekedésnek a PO támogatottsága.
A 64 éves Donald Tusk 2003–14 között volt a PO elnöke, 2007–14 között pedig miniszterelnök, két parlamenti választást nyert meg, de a 2015-ös megmérettetés előtt – amelyet a Polgári Platform elveszített – otthagyta a lengyel belpolitikát, az Európai Tanács, majd az Európai Néppárt elnöke lett. A Polgári Platform azóta jelentősen visszaesett a népszerűségi listákon. Bírálói szerint a párt túlságosan balra tolódott az elmúlt években, ezzel elvesztette konzervatív szavazótáborát.
A két jobboldali párt, a PiS és a PO szembenállása önkéntelenül eltolta a PO-t egyfajta baloldali, liberális irányba
– mondta Kiss Gy. Csaba. Másrészt a párt vitorlájából kifogta a szelet a 2015 óta hatalmon lévő Jog és Igazságosság, amelynek családtámogató és kisvállalkozásokat segítő gazdaságpolitikája népszerűnek bizonyult. Kiss Gy. Csaba hangsúlyozta: az uniós csatlakozást követő nagy kivándorlás mérséklődött, sokan visszaköltöztek Lengyelországba.
A Polgári Platform szavazóit elsősorban egy tavaly alakult új mozgalom, a Lengyelország 2050 szipolyozta el, amely Tusk visszatérése előtt a legerősebb ellenzéki párt volt a felmérések szerint, de most visszaesett a harmadik helyre 11-16 százalékos támogatottsággal.
A Lengyelország 2050 egy másik nemzedéket jelent Donald Tuskhoz és a PiS-t vezető, 72 éves Jarosław Kaczyńskihoz képest. A fiatalokat vonzza a mozgalom, zöldprogramot képvisel, és centrista erőként az az egyik törekvése, hogy meghaladja azt a kétpólusú politikai szerkezetet, amelyet a PiS és a PO képvisel.
– vélekedett Kiss Gy. Csaba. Arra a kérdésünkre, hogy a 45 éves újságíró, Szymon Hołownia által alapított Lengyelország 2050 inkább vetélytársa vagy akár partnere lehet-e a Polgári Platformnak abban, hogy leváltsák a kormányt, a szakértő azt mondta: erre egyelőre nehéz választ adni, de az értékrendszerükben, ideológiájukban kétségtelenül vannak hasonlóságok.
Kiss Gy. Csaba szerint a nemzedéki kérdés is fontos szerepet fog játszani a következő választásokon. Nem véletlen, hogy Jarosław Kaczyński a hozzá képest fiatalnak számító, 53 éves Mateusz Morawieckit tette meg miniszterelnöknek. Felmerül az a kérdés is, hogy a Polgári Platform következő tisztújító kongresszusán szembeszáll-e Tuskkal a pártvezetői tisztségért Varsó 49 éves polgármestere, Rafał Trzaskowski, aki a tavalyi államfőválasztáson mindössze 51:49 százalékos arányban szenvedett vereséget Andrzej Dudától, a PiS által támogatott köztársasági elnöktől.
A PO-ban kialakulhat egy belső személyes küzdelem. Bár Tusknak van egyfajta elfogadottsága a szavazók körében, a párton belül nem biztos, hogy a fiatalabbak, akik változásokat szeretnének, rá fognak szavazni
– hangsúlyozta Kiss Gy. Csaba.
Nem lesz „polexit”. A lengyel társadalom nagy többsége híve az európai uniós tagságnak, de Lengyelország szuverenitásának is – közölte Kiss Gy. Csaba azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt hónapokban ismét kiéleződött a vita a varsói kormány és az uniós intézmények között, elsősorban a lengyel igazságügyi reform miatt. Egyes nyugati elemzések és lengyel ellenzéki vélemények szerint a kormány az uniós kilépésre törekszik, de a szakértő cáfolja, hogy a Jog és Igazságosság erre készülne. A Rzeczpospolita napilap által a napokban ismertetett felmérés szerint a megkérdezettek csupán 16,9 százaléka támogatná Lengyelország EU-tagságának megszűnését, 62,6 százaléka pedig ellenzi.
