– Az Európai Uniónak (EU) tárgyalnia kell a tálibokkal, mert megnyerték a háborút – jelentette ki Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek rendkívüli videókonferenciáját követően keden.
Borrell elmondása szerint mindez nem jelenti a tálib hatalom hivatalos elismerését, inkább egyfajta szükséglet, ugyanis az európaiak Afganisztánból való kimenekítése folyamatban van.
Az uniós biztos nem tudott pontos számot adni arról, hogy az uniós tagállamok segítségével összesen mennyi európai, illetve afgán polgárt szállítanak el az országból. Prioritásnak nevezte ugyanakkor, hogy sikerrel végződjön az evakuálási művelet. A huszonhetek egy nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben többek között az alapvető jogok tiszteletéhez kötöttek mindenfajta együttműködést a tálibokkal, s segítséget ígértek az Afganisztánnal határos országoknak a növekvő számú menekültek miatt. Josep Borrell szerint jelenleg kiemelt cél, hogy az új afgán realitás ne vezessen nagy méretű, Európába irányuló menekülthullámhoz. – A kérdés a következő hetekben kiemelt jelentőséggel bír az unió agendáján – jelentette ki az EU-s diplomácia vezetője.
Angela Merkel német kancellár már hétfői sajtóértekezletén arról beszélt, hogy az afgán válság margóján
nem szabad elkövetni a 2015-ös migrációs válsághoz vezető hibákat, s mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség segítse az Afganisztánnal szomszédos országokat a menekültek ellátásában.
Merkel kedden maga is telefonon egyeztetett Filippo Grandival, az ENSZ menekültügyi főbiztosával. „A beszélgetés célja az volt, hogy a dél-ázsiai ország közvetlen szomszédságában teremtsenek lehetőségeket a menekülteknek” – idézte a kancellárt az AP hírügynökség. Beszámolójuk szerint Merkel egyértelmű hibának nevezte, hogy az Európai Uniónak az elmúlt években nem sikerült hatékony, közös menekültpolitikát kidolgoznia. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg korábban Emmanuel Macron is: a francia elnök még hétfő esti televíziós beszédében arra figyelmeztetett, hogy Európának el kell kerülnie az újabb irreguláris menekülthullámokat.
Európa nem viselheti egyedül a jelenlegi helyzet következményeit
– mondta az államfő, aki ugyancsak szorgalmazta, hogy az uniós tagállamok Pakisztán, Törökország és Irán segítségével orvosolják a lehetséges migrációs válságot. Árulkodó, Macron szavait az Amnesty International civil szervezet főtitkára szégyenletesnek nevezte, mondván: az elnök nincs tekintettel a kibontakozó humanitárius katasztrófára.
Pedig nem csak az EU motorállamainak részéről intettek óva: Matteo Salvini, az olasz Liga vezetője kizártnak nevezte, hogy Olaszország afgán menekültek tízezreit fogadja be. A politikus arra reagált, hogy baloldali olasz városvezetők afgán családok mielőbbi befogadását kérték a római belügyminisztériumtól. Egy nappal korábban pedig Ausztria vett fel szigorú migrációs álláspontot: Karl Nehammer belügyminiszter szerint közvetlenül Afganisztán közelében kellene kitoloncolási központokat felállítani, ha már az afgán helyzet nem teszi lehetővé az illegálisok deportálását.
Az ügy már szerdán, az uniós belügyminiszterek rendkívüli videókonferenciáján terítékre kerül. Az Európai Bizottság kedden ugyanis arról tájékoztatott, hogy az eredetileg litván migrációs témájú egyeztetésen az afgán válság bevándorlási dimenziójáról is tárgyalnak a tárcavezetők. – Szükség lenne rá, hogy a tagállamok előrelépést érjenek el az asztalon lévő migrációs paktummal kapcsolatban – mondta a testület vezető szóvivője Brüsszelben. A bizottság még 2020 őszén állt elő az uniós migrációs politika reformjavaslatával, azonban az ez idáig nem kapott kellő támogatást a tagállamoktól.
Borítókép: Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
