Emmanuel Macron kiállt az oltatlanokat bíráló szavai mellett

A francia elnök az Európai Bizottság elnökével tartott közös sajtótájékoztatót pénteken, s ezúttal sem bánt kesztyűs kézzel az oltatlanokkal. A két vezető beszélt a kazahsztáni zavargásokról és az ukrán válságról is.

Fotó: EU/Dati Bendo Forrás: Európai Bizottság

Január elsejével elrajtolt az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége, amelynek margóján Emmanuel Macron csütörtökön és pénteken az Európai Bizottság tagjait fogadta Párizsban. A hamarosan választásokon megmérkőző francia elnök Ursula von der Leyennel, a biztosi testület elnökével tartott közös sajtótájékoztatót pénteken – itt nem csak a francia elnökség politikai és gazdasági programja, hanem a kazah és ukrán események, valamint Macron vitatott, az oltatlanok életének megkeserítéséről szóló kommentjei is terítékre kerültek. 

–  Kötelességem volt megkongatni a vészharangot

– mondta Macron, aki azzal érvelt kemény szavai mellett: állampolgárnak lenni azt jelenti, hogy jogaink és kötelességeink egyaránt vannak. – Az oltás elutasításához fűződő szabadságnak vége, ha az mások szabadságának csorbításához és életének veszélyeztetéséhez vezet – tette hozzá, arról is szólva: Franciaországnak „pofonegyszerű” a Covid elleni stratégiája: „oltani, oltani és oltani!” Ursula von der Leyen látszólag egy véleményen volt a francia elnökkel, szerinte a kormányok feladata a polgárok védelme, akik a közvetlen környezetükért felelősséggel tartoznak. Ismert, a francia nemzetgyűlés tegnap döntött az oltási igazolványok rendszerének szigorításáról. 

Kazahsztán: az elnökök az állampolgárok biztonságának garantálását kérik

– Aggódva figyeljük a kazahsztáni eseményeket. Ott fogunk segíteni, ahol csak tudunk – ezt Von der Leyen már a kazah eseményekről szóló kérdésre felelte. Az elnöknő szerint az erőszakot meg kell szüntetni, az állampolgárok biztonságát és jogaiknak érvényesülését pedig garantálni kell. Macron nem szólt hozzá érdemben Von der Leyen szavaihoz, mint mondta, a kazah kérdésben egyetért a bizottság vezetőjének álláspontjával. Az ukrán határ közelében tapasztalt orosz katonai csapatösszevonásról szólva a francia elnök már beszédesebb volt, s üdvözölte a jövő héten esedékes amerikai–orosz tárgyalásokat.

– Az Európai Uniónak párbeszédre kell törekednie Oroszországgal 

– hangoztatta, mondván: ő maga az elmúlt hetekben két hosszas telefonbeszélgetést is folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Emlékeztetett arra is, hogy az oroszokkal való párbeszéd erősítésére, egy lehetséges csúcstalálkozóra még Angela Merkel egykori kancellárral közösen tett javaslatot. Mint fogalmazott, a kialakítandó európai védelmi struktúrában mind történelmi, mind földrajzi szempontokat figyelembe kell venni – szerinte emiatt sem lehetséges az oroszok mellőzése. 

A vezetők a sajtótájékoztatót a következő félév politikai agendájának ismertetésével indították. Emmanuel Macron a francia elnökség prioritásaiként többek között az uniós határvédelem erősítését, a klímasemlegesség irányában tett erőfeszítések fokozását, az uniós Afrika-stratégia erősítését, s a nemek szempontjából is egyenlőbb Európa kialakítását említette. Írtunk róla: a francia soros elnökség az Újraindítás, erő és összetartozás (Relance, Puissance, Appartenance) jelmondatot használja, egyik kiemelt célja pedig az európai stratégiai szuverenitás meghatározása. A koronavírus-járványból való kilábalás mellett törekvés az is, hogy az uniós zöldpolitikai törekvésekkel összeegyeztethető legyen a gazdasági helyreállás és növekedés. A jogállamisági vita margóján párizsi kormányzati tisztviselők a napokban bejelentették azt is, hogy 

a magyarokkal és lengyelekkel szembeni, hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárások a francia elnökség idején is folytatódnak majd.

Emellett a tagállamok jogállamisági helyzetéről szóló országjelentések – köztük a magyar dokumentum – tárgyalása is esedékes lesz az illetékes miniszteri tanácsban.

Békés megegyezést sürget Németország Christiane Hoffmann arra szólította a feleket, hogy igyekezzenek békés megegyezésre jutni, és mély aggodalmának adott hangot az erőszakcselekmények miatt. Kijelentette: Berlin meggyőződése szerint "„az erőszak sohasem megfelelő válasz”. − Nyilvánvaló, hogy az éles lőszerek használata civilek ellen nem megoldás − szögezte le Christofer Burger német külügyi szóvivő is. Hozzátette: a fegyveres erők bevetése kizárólag a legvégső esetben jöhet szóba. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfő pénteki televíziós beszédében azt mondta, hogy a hatóságok meghallgatták a tüntetők által békésen megfogalmazott valamennyi követelést, és kompromisszumot kötöttek velük. Hangsúlyozta azt is, hogy az országban terrorellenes akció zajlik. A rendőrség, a Nemzeti Gárda és a hadsereg nagyszabású és összehangolt műveletet folytat a közrend megteremtése érdekében, az alkotmánnyal összhangban −fogalmazott. Egyúttal bejelentette: utasította a rendfenntartó erőket és a hadsereget, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet. (MTI) 

Borítókép: A francia elnök és az uniós bizottság vezetője Párizsban (Forrás: Facebook)