Meglehet, a táliboknak sikerül meggyőzniük a nemzetközi közösséget, hogy legalább a befagyasztott számlák egy részét szabadítsák fel. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a Nyugatnak nem szabad biankó csekket adnia a táliboknak, a segélyeket közvetlenül az afgán néphez kell eljuttatni. A számlákat pedig csak akkor lehetne hozzáférhetővé tenni, ha a tálibok hajlandók vegyes kormányt alakítani, s tisztelni kezdik az emberi jogokat. Az is a nemzetközi elismerés feltétele lenne, hogy a tálibok szakítsanak a terrorista szervezetekkel.
A tizenöt fős tálib delegációt egyébként közpénzből utaztatták magánrepülőgépen a skandináv államba 3,5 millió norvég koronáért (125 millió forint), ezenkívül a vendéglátók fizették a szállásukat és a biztonságukat is. Az ellenérzést tovább növelte, hogy a fedélzeten ott volt Anasz Hakkáni is, annak a Sziraddzsudin Hakkáninak a testvére, akinek a hollétéért az Egyesült Államok tízmillió dolláros nyomravezetői díjat ajánlott fel. A hírhedt Hakkáni-hálózat feje korábban megannyi, nyugatiak elleni terrortámadást tervelt ki, újabban „belügyminiszterként” dolgozik.
Borítókép: a kabuli átmeneti kormányban külügyminiszteri tisztséget betöltő Amír Hán Mottaki (j) az Afganisztánban hatalmon lévő tálib mozgalom küldöttségének többi tagjával távozik a nemzetközi delegációval folytatott megbeszélés végén Oslóban 2022. január 25-én (Fotó: MTI/AP/NTB/Stian Lysberg Solum)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!