A táliboknak égető szükségük van arra, hogy a Nyugat elismerje a tavaly augusztusi hatalomátvétel után alakult új afgán kormányt. A Norvégiában most végződő tárgyalásokat az afgánok diplomáciai offenzívájuk első sikereként értékelik. Az oslói hatóságok azonban siettek leszögezni, hogy a tálibokkal folytatott nemzetközi tanácskozás nem egyenértékű az iszlamista csoport legitimálásával. Emberi jogi aktivisták – különösen az Afganisztánból származók – egyidejűleg visszautasítanak bárminemű elismerést, s elítélték a norvég kormányt, amiért helyszínt biztosított a tárgyalásokhoz. Amir Hán Muttaki, a tálib kormány külügyminisztere viszont az amerikai, francia, brit, német, norvég és az uniós küldöttekkel folytatott tárgyalás után megjegyezte:
Már az önmagában eredmény, hogy Norvégia lehetőséget adott a megbeszélésekre, hiszen ott lehettünk a világ színpadán.
A Nyugat ugyanakkor dilemmával küzd: egyrészt az emberi jogok megsértésével vádolja a tálibokat, másrészt viszont felfogja, hogy most fontosabb, mint bármikor foglalkozni a fundamentalista társasággal, mivel példa nélküli humanitárius válság sújtja Afganisztánt.
Emiatt az ENSZ még január elején 4,4 milliárd dollár segély összegyűjtésére szólította fel a világot – ekkora összeget még sohasem ítéltek oda egyetlen országnak.
Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter éppen ezért hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek szükséges tárgyalnia Afganisztán tényleges uraival a még nagyobb humanitárius katasztrófa megelőzése végett. A tálibokkal való diskurzus azonban vékony jégre viheti a Nyugatot, mivel elemzők szerint az iszlamisták éppen a humanitárius válságot akarják ürügyként felhasználni kormányuk elismertetésére és a pénzügyi támogatás kieszközlésére.
Megkérjük a Nyugatot, hogy szabadítsák fel bankszámláinkat, s ne büntessék az éhező és halálra fagyó afgán lakosságot, csak mert eltérő politikai nézeteket vallanak
– mondta a Deutsche Welle német közszolgálati csatornának Safiulla Azam, az egyik tálib küldött. Samroz Han Maszdzsidi politikai elemző szerint a nemzetközi közösségnek óvatosan kell kezelni a militáns csoportot, mivel az afgánok parlamenti választások nélkül még nem ismerték el őket vezetőiknek. Sokak szerint a tálibok sohasem fogják magukévá tenni a nyugati emberi jogi értékeket, viszont a Nyugat sem várhat addig, amíg az ország új urai lépéseket nem tesznek ebbe az irányba, mert lehet, hogy addigra már késő lesz. Afganisztánban jelenleg 8,7 millióan állnak csak egy lépésre az éhezéstől, amit még súlyos szárazság és a Covid-járvány is tetéz. Millióknak nincs munkája, s bankszámláikhoz sem férnek hozzá. Sokan vagyontárgyaikat adogatják el, hogy élelemhez jussanak – miközben országszerte élelmiszerhiány van, s a segélyszervezetek is elhagyták az országot.
Meglehet, a táliboknak sikerül meggyőzniük a nemzetközi közösséget, hogy legalább a befagyasztott számlák egy részét szabadítsák fel. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a Nyugatnak nem szabad biankó csekket adnia a táliboknak, a segélyeket közvetlenül az afgán néphez kell eljuttatni. A számlákat pedig csak akkor lehetne hozzáférhetővé tenni, ha a tálibok hajlandók vegyes kormányt alakítani, s tisztelni kezdik az emberi jogokat. Az is a nemzetközi elismerés feltétele lenne, hogy a tálibok szakítsanak a terrorista szervezetekkel.
A tizenöt fős tálib delegációt egyébként közpénzből utaztatták magánrepülőgépen a skandináv államba 3,5 millió norvég koronáért (125 millió forint), ezenkívül a vendéglátók fizették a szállásukat és a biztonságukat is. Az ellenérzést tovább növelte, hogy a fedélzeten ott volt Anasz Hakkáni is, annak a Sziraddzsudin Hakkáninak a testvére, akinek a hollétéért az Egyesült Államok tízmillió dolláros nyomravezetői díjat ajánlott fel. A hírhedt Hakkáni-hálózat feje korábban megannyi, nyugatiak elleni terrortámadást tervelt ki, újabban „belügyminiszterként” dolgozik.
Borítókép: a kabuli átmeneti kormányban külügyminiszteri tisztséget betöltő Amír Hán Mottaki (j) az Afganisztánban hatalmon lévő tálib mozgalom küldöttségének többi tagjával távozik a nemzetközi delegációval folytatott megbeszélés végén Oslóban 2022. január 25-én (Fotó: MTI/AP/NTB/Stian Lysberg Solum)
