Az Európai Bizottság nem okozott nagy meglepetést szerdán, amikor nyilvánosságra hozta végleges javaslatát a taxonómialistára, s egyúttal megerősítette a gáz- és a nukleárisenergia-beruházások fenntartható címkéjét a zöldátmenetben. – Az Európai Unió elkötelezett a 2050-es klímasemlegességi cél mellett, s ehhez minden rendelkezésre álló eszközt használnunk kell – magyarázta brüsszeli sajtótájékoztatóján Mairead McGuinness, az Európai Bizottság (EB) pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa, aki egyúttal tökéletlen, de valós megoldásként írta le a javaslatot. Szerinte egyértelmű, hogy a gáz- és nukleáris energiához tartozó tevékenységek összhangban vannak az Európai Unió éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzéseivel.
A tájékoztatón kiderült az is, hogy a biztosi kollégium nem egyhangúlag támogatta a taxonómia-tervezetet.
Írtunk róla: a szabályozás konzultációs anyagát – a tervezetthez képes megkésve – tavaly szilveszterkor hozták nyilvánosságra, az EB már ekkor az atomenergiának és a földgáznak is zöld címkét javasolt, bevonva őket az unió zöldfinanszírozási rendszerébe. Noha a tagállamok és a szakmai szervezetek is megosztottnak bizonyultak a kérdésben, az uniós bizottság érdemben nem változtatott a tavaly év végén ismertetett tervezeten. Mairead McGuinness a bírálatokra válaszul elmondta: tiszteletben tartják a kritikus tagállamok véleményét, azok azonban továbbra is nemzeti hatáskörben dönthetnek arról, hogy milyen összetételű energiamixet alkalmaznak. A zöld szabálykönyv elmondása szerint ezzel egy időben a pénzügyi befektetők kezét sem köti meg, az „mindössze” iránymutatásokat tartalmaz a fenntartható finanszírozásra vonatkozóan, azokhoz a projektekhez vezeti őket, amelyek a klímasemlegességi célt szolgálják.
A Magyar Nemzet hasábjain számos alkalommal írtunk róla, hogy a kormány prioritásként tartja számon, hogy a földgáz és az atomenergia is megkapja az uniós zöldbesorolást. Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár lapunknak adott januári interjújában
a visegrádi országok sikerének nevezte, hogy az atomenergia a taxonómiatervezet része lett. A földgáz fenntartható jelzőjével kapcsolatban pedig szintén nyomatékosította, hogy az a közép-európai régiónak kiemelt jelentőséggel bír, hiszen jóval tisztább energiaforrás a szénnél.
Uniós szinten mindenesetre komoly viták jöhetnek az Európai Bizottság szerdai bejelentését követően. Luxemburg és Ausztria például az Európai Bizottság beperlését is kilátásba helyezték. A kritikusok között van Németország is: az immár a Zöldeket is kormányon tudó országban bevett az atomellenes álláspont, csak újévkor három reaktort állítottak le. Az EB konzultációs anyagára válaszul pedig január végén levélben közölték, hogy kockázatosnak és drágának tartják az atomenergiát. (A földgáz átmeneti szerepét támogatják Berlinből – a szerk.) Franciaország viszont a leginkább atomfüggő uniós állam: az áramtermelésének hetven százalékát adják az atomreaktorok. A kormány célja, hogy ezt az arányt ötven százalékra csökkentse 2035-re. Szakértők szerint a zöldkérdésnek magától értetődő politikai vetülete, hogy az atomenergia zöldcímkéje épp a francia EU-elnökség idején lökést adhat Emmanuel Macron választási kampányának.
A taxonómiáról a tagállamok között, illetve az Európai Parlamentben, és a társdöntéshozók között is indul a feltehetőleg 4–6 hónapig tartó egyeztetési folyamat. Ami az EP-t illeti, annak Zöld frakciója máris élesen bírálta a szerinte „zöldmosást” alkalmazó, tehát a fenntarthatósági definíciókkal tudatosan játszó brüsszeli bizottságot. Kicsi az esélye ugyanakkor, hogy a tagállamok között vagy az uniós parlamentben felülkerekedjen a kritikus kisebbség.
Fotó: A grohndei atomreaktor Németországban (Forrás: AP hírügynökség)
