a visegrádi országok sikerének nevezte, hogy az atomenergia a taxonómiatervezet része lett. A földgáz fenntartható jelzőjével kapcsolatban pedig szintén nyomatékosította, hogy az a közép-európai régiónak kiemelt jelentőséggel bír, hiszen jóval tisztább energiaforrás a szénnél.
Uniós szinten mindenesetre komoly viták jöhetnek az Európai Bizottság szerdai bejelentését követően. Luxemburg és Ausztria például az Európai Bizottság beperlését is kilátásba helyezték. A kritikusok között van Németország is: az immár a Zöldeket is kormányon tudó országban bevett az atomellenes álláspont, csak újévkor három reaktort állítottak le. Az EB konzultációs anyagára válaszul pedig január végén levélben közölték, hogy kockázatosnak és drágának tartják az atomenergiát. (A földgáz átmeneti szerepét támogatják Berlinből – a szerk.) Franciaország viszont a leginkább atomfüggő uniós állam: az áramtermelésének hetven százalékát adják az atomreaktorok. A kormány célja, hogy ezt az arányt ötven százalékra csökkentse 2035-re. Szakértők szerint a zöldkérdésnek magától értetődő politikai vetülete, hogy az atomenergia zöldcímkéje épp a francia EU-elnökség idején lökést adhat Emmanuel Macron választási kampányának.
A taxonómiáról a tagállamok között, illetve az Európai Parlamentben, és a társdöntéshozók között is indul a feltehetőleg 4–6 hónapig tartó egyeztetési folyamat. Ami az EP-t illeti, annak Zöld frakciója máris élesen bírálta a szerinte „zöldmosást” alkalmazó, tehát a fenntarthatósági definíciókkal tudatosan játszó brüsszeli bizottságot. Kicsi az esélye ugyanakkor, hogy a tagállamok között vagy az uniós parlamentben felülkerekedjen a kritikus kisebbség.
Fotó: A grohndei atomreaktor Németországban (Forrás: AP hírügynökség)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!