Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Újabb légicsapások, tárgyalások a semlegességről, támadás Kijevre, orosz vétó.

Szjevjerodoneck, 2022. február 25. Ukrán tankok haladnak egy úton a kelet-ukrajnai Szjevjerodoneck közelében 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezen a napon rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/EPA/Zurab Kurcikidze Fotó: Zurab Kurcikidze

Az ukrán hadsereg közölte, hogy pénteken légicsapások érték Szumi, Poltava és Mariupol környékét; az oroszok a Fekete-tengerről indítottak Kalibr-rakétákat a térségek ellen.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadója elmondta: kemény harcok zajlanak Mariupol környékén, és Herszon, Odessza, valamint Mikolajiv közelében is összecsapások vannak.

Mariupol semmiképp sem fogja megadni magát, nem fogják elfoglalni

– szögezte le.

Eközben egy szemtanú arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy puskaropogás hallatszott az ukrán főváros, Kijev kormányzati negyedének közelében szombat reggel. A hírügynökség tudósítója szerint a városközpontból tüzérségi támadás zaja hallatszik.

Kijevi tisztségviselők figyelmeztették a lakosokat, hogy keressenek menedéket, kerüljék az ablakokat és az erkélyeket, illetve tegyenek meg minden óvintézkedést a leomló törmelék és a lövedékek ellen.

Ukrajna a semlegességről és megfelelő biztonsági garanciákról is hajlandó lehet tárgyalni Oroszországgal – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadójára, Mihajlo Podoljakra hivatkozva, aki az Unian ukrán hírügynökségnek nyilatkozott.

„Mindenekelőtt részletes megbeszélésre van szükség a békéről és a tűzszünetről. Világos biztonsági garanciacsomaggal párosítva a semlegesség kérdése is olyan lehetőség, amely szóba kerülhet” – fogalmazott Podoljak.

A Kreml pénteken azt tudatta, hogy kész küldöttséget küldeni Minszkbe, hogy tárgyalásokat folytassanak az ukrán kormány képviselőivel, ám Moszkva szerint Kijev inkább Varsót javasolta, majd nem reagált többé. Az ukrán elnöki hivatal ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beleegyezett, hogy tárgyalások kezdődjenek a békéről és a tűzszünetről, és zajlanak az egyeztetések a helyszínről és az időpontról.

Kijev több irányból is támadás alatt áll – jelentette szombat hajnalban az amerikai Fox televízió hírcsatornája, a brit Sky News pedig arról adott hírt, hogy Kazahsztán nem hajlandó katonákat küldeni Moszkva segítségére.

A televízió helyszíni tudósítója arról adott hírt, hogy az utcákon heves harcok folynak, és hangos robbanásokat lehet hallani. Különösen hevesek az utcai harcok a város északi és nyugati részein. Az ukrán hatóságok is jelezték, hogy az orosz csapatok átlépték a város határát. A Fox szerint Kijevet több irányból éri támadás.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjel arra figyelmeztetett, hogy az országot megtámadó orosz csapatok az éjszaka folyamán megpróbálják lerohanni Kijevet.

„A főváros sorsa most dől el. Az ellenség minden erejével azon lesz, hogy megtörje ellenállásunkat. Ma éjjel arra készülnek, hogy lerohanják Kijevet” – hangoztatta Zelenszkij. Több nyugati médium – például az amerikai NBC televízió – úgy idézte őt, hogy

Ukrajna sorsa most dől el.

Az ukrán elnök arra kérte az ukránokat, hogy ahol csak lehet, tartóztassák fel az ellenséget. A sajtóhírek arról is szólnak, hogy az ukrán férfiak egymás után csatlakoznak a hadsereghez.

Az ukrán hadsereg közben a Facebookon arról számolt be, hogy az orosz erők támadást indítottak egy katonai támaszpont ellen a fővárosban, de visszaverték őket. Az ukrán haderő bejegyzése szerint az orosz csapatok az éjszaka folyamán a város egyik ütőerének számító Győzelem sugárúton is támadást indítottak, de állítólag ott is feltartóztatták őket.

Az Interfax ukrán hírügynökség pedig arról ír, hogy orosz egységek megpróbálják elfoglalni az ukrán főváros egyik áramtermelő állomását.

Az ukrán haderő azt is bejelentette, hogy megsemmisítettek egy Szu–25 típusú orosz harci gépet és egy Il–76 típusú katonai szállítógépet, amely szerintük orosz katonákat akart Ukrajnába juttatni. A Kijev térségében lévő Vaszilkiv környékén az ukrán fegyveres erők egy orosz helikopter lelövéséről is hírt adtak.

„A kijevi régióban fekvő Vaszilkivben súlyos harcok folynak. A megszállók ejtőernyősöket próbálnak bejuttatni. Dicsőség az ukrán hadseregnek! Dicsőség a légierőnek!” – fogalmazott az ukrán haderő a Facebookon.

A Sky News brit hírcsatorna ezzel egy időben az NBC amerikai hírtelevízióra hivatkozva azt jelentette, hogy Kazahsztán, Oroszország egyik legközelebbi szövetségese visszautasította, hogy katonákat küldjön és részt vegyen az Ukrajna elleni offenzívában. A kazah vezetés azt is közölte, hogy nem ismeri el független államként a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságokat”. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács üdvözölte a kazah döntést – jelentette a Sky News.

A várakozásoknak megfelelően megvétózta pénteken Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) azt a határozati javaslatot, amely elítélte volna az Ukrajna elleni agressziót, és csapatai azonnali visszavonására szólította volna fel Moszkvát.

A javaslatot az Egyesült Államok és Albánia terjesztette a BT elé. 11 ország támogatta, Oroszország ellenezte, három tag, Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek pedig tartózkodott. A 15 tagú ENSZ BT-ben az öt állandó tagnak, az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Oroszországnak, Franciaországnak és Kínának vétójoga van.

A hivatalos szöveg nem „elítéli”, hanem „sajnálatát fejezi ki” az orosz hadműveletek miatt.

Kikerült a szövegből az utalás az ENSZ Alapokmányának 7. cikkére is, amely a szankciókat és az erő alkalmazását szabályozza. A végleges változat nem utalt személy szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökre sem.

„Egységesen állunk Ukrajna és népe mögött, annak ellenére, hogy a Biztonsági Tanács egyik felelőtlen állandó tagja a hatalmával visszaélve megtámadja a szomszédját és aláássa az ENSZ tevékenységét és a nemzetközi rendet” – fogalmazott Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet.

„Csak, hogy világos legyen: Oroszország elszigetelődött. Senki sem támogatja Ukrajna lerohanását” – hangoztatta Barbara Woodward brit ENSZ-nagykövet.

A szöveg felszólította volna Oroszországot, hogy azonnal hagyjon fel az Ukrajna elleni agresszióval, és azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja vissza katonai erőit Ukrajna területéről az ország nemzetközileg elismert határai mögé. Emellett a dokumentum értelmében Oroszországnak vissza kellett volna vonnia a két kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” elismerését is.

António Guterres ENSZ-főtitkár a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy újabb esélyt kell adni a békének, és a katonáknak vissza kell térniük a laktanyákba.

„Az ENSZ a háborúból született, hogy véget vessen a háborúknak. Ezt a célt ma nem sikerült teljesíteni, de sosem szabad feladni” – fogalmazott a portugál politikus. Guterres felhívta a figyelmet, hogy óráról órára nő a szükséget szenvedők száma, és civilek halnak meg, ezért „a vezetőknek a béke és a párbeszéd útjára kell térniük”.

Borítókép: Szjevjerodoneck, 2022. február 25. Ukrán tankok haladnak egy úton a kelet-ukrajnai Szjevjerodoneck közelében. (Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze)