A semleges státust is vállalná Ukrajna a háború lezárásának érdekében

Kézzelfogható eredményekkel zárult Isztambulban az orosz–ukrán tárgyalás.

2022. 03. 29. 20:16
ERDOGAN, Recep Tayyip; PUTYIN, Vlagyimir
Isztambul, 2022. március 29. A török elnökség által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfõ (k) köszönti a delegáltakat az orosz-ukrán béketárgyalások újabb fordulója elõtt Isztambulban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Török elnökség Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Biztató fejleményekkel zárult az isztambuli Dolmabahce palotában tegnap az orosz és ukrán delegációk tárgyalása. A mintegy négy órán át tartó megbeszélés során Moszkva ígéretet tett arra, radikálisan csökkenti katonai műveleteit Ukrajnában, az ukrán fél pedig közölte, hajlandó semlegességet vállalni és lemondani a NATO-hoz való csatlakozás szándékáról. A tárgyalás során az is felmerült, hogy Volodomir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin elnök személyesen vitatja meg a megszállt kelet-ukrajnai területek kérdését, a háborút lezáró békeszerződés azonban még nem került szóba.

Kilátásba helyezte Ukrajna, hogy beleegyezik a semleges státusba, és – biztonsági garanciákért cserébe – nem csatlakozik a NATO-hoz. Ennek értelmében egy harmadik országnak vállalnia kell, hogy ha a posztszovjet országot ismét katonai fenyegetettség érné a jövőben, kötelessége lenne katonai segítséget és védelmet nyújtani Kijevnek. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója ismertette, ilyen ország lehet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, Kína és Lengyelország. Egyúttal Kijev azt is vállalja, hogy nem engedélyezi külföldi katonai támaszpontok létrehozását az ország területén, és külföldi csapatok sem állomásozhatnak Ukrajnában. Az isztambuli tárgyalás során az orosz ellenőrzés alatt álló Krímről is szó esett: a félsziget és a délnyugati partján fekvő Szevasztopol városának státusát az elkövetkezendő 15 évben kísérelnék meg rendezni a felek abban az esetben, ha sikerülne tűzszüneti megállapodást kötni.

– A közeljövőben tanulmányozzuk Ukrajna javaslatait, továbbítjuk őket az elnöknek, és ennek megfelelően válaszolunk majd

– jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője. Hozzátette, Oroszország beleegyezik a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti találkozóba, amint a két ország külügyminiszterei kezdeményezik a békeszerződést. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a tárgyalást követően arról beszélt, a következő lépés Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterek találkozója lehet. Mindeközben a Financial Times brit lap több forrásra hivatkozva arról számolt be, az oroszok Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásában is készek engedményeket tenni azzal a feltétellel, ha Kijev feladja a NATO-csatlakozásra vonatkozó törekvéseit.

– Az orosz védelmi minisztérium úgy döntött, hogy alapvetően csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében

– ismertette Alekszandr Fomin, a tárca helyettes vezetője az isztambuli tárgyalás egyik legfontosabb pontját.

Hozzátette, a döntés hátterében az áll, igyekeznek növelni a kölcsönös bizalmat, valamint megteremteni a feltételeket a további tárgyalásokhoz és a békeszerződés aláírásához. Egy amerikai tisztviselő tegnap este már arról számolt be a BBC brit közmédiának, hogy néhány orosz csapat valóban visszavonult Kijevtől. Hozzátette ugyanakkor, ebből nem lehet még következtetéseket levonni, ugyanis a légicsapások továbbra is folytatódnak. Megyinszkij a tárgyalásokról megállapította, hogy „lényegi megbeszélések” folytak. Az újságíróknak tartott tájékoztatón a küldöttségvezető „építő jellegűnek” nevezte a tárgyalási fordulót. Hozzátette: Oroszország kész katonai és politikai lépésekre a „konfliktus enyhítése” céljából.

A nemzetközi közösség azonban szkeptikus az orosz ígéreteket illetően.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, Ukrajna megszállása óta nem látta orosz részről a béke megteremtésére irányuló jeleket. „Különbség van aközött, amint Oroszország mond és amit tesz. Az Egyesült Államok utóbbira összpontosít” – tette hozzá. Blinken ugyanakkor elmondta, Washington támogatja a tárgyalásokat, ha Ukrajna úgy látja, valóban történt előrelépés a felek között. Hasonló aggodalmaknak adott hangot Boris Johnson brit miniszterelnök is, aki azt szorgalmazza, hogy az utolsó orosz katona is hagyja el Ukrajnát.

Borítókép: A török elnökség által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (k) köszönti a delegáltakat az orosz-ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban. (Fotó: MTI/AP/Török elnökség)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.