This handout picture released by the Russian Defence Ministry on November 13, 2020 shows two soldiers attaching a flag on the Russian peacekeeping forces military vehicle as they move on the road towards Martuni. - Russian peacekeepers began deploying in Karabakh on November 11 as part of the terms of the accord and took control of a key transport artery connecting Armenia to the disputed province. Russian military officials said the mission consisting of nearly 2,000 troops would put in place 16 observation posts in mountainous Nagorno-Karabakh and along the Lachin corridor. (Photo by Handout / Russian Defence Ministry / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/ RUSSIAN DEFENCE MINISTRY" - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS Fotó: AFP/Russian Defence Ministry
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Oroszország mozgósításba kezdett, hogy erősítést küldjön Ukrajnába a veszteségek pótlására – erősítette meg az amerikai védelmi minisztérium saját hírszerzési forrásaira hivatkozva a korábban felröppent híreket.
Vannak arra utaló jelek, hogy erőket vonnak ki Grúziából
– nyilatkozta névtelenül az egyik magas rangú amerikai tisztségviselő, pontosabb számok említése nélkül. Grúziában egyébként nem állomásoznak orosz csapatok, így vélhetően a vitatott hovatartozású Abháziára, illetve Dél-Oszétiára utalhatott.
Az amerikai védelmi minisztérium szerint az Ukrajnánál felsorakoztatott orosz erők 85-90 százaléka maradt meg a háború egy hónapja után. Ebbe nem csupán a 150 ezer fő körülire becsült katonák, de minden más harci eszköz is beletartozik. A valódi orosz veszteségeket nehéz megbecsülni. Moszkva pénteken 1351 elesettet ismert el hivatalosan, a NATO 7–15 ezerre becsüli a halottaik számát.
Az biztos, hogy a veszteségeik jelentősek, így a hadműveletek folytatásához mindenképpen mozgósítaniuk kell a tartalékokat. Mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kizárta a sorozás lehetőségét – bár ennek ellenkezőjére is van bizonyíték –, így az egyik forrás a zsoldosok bevetése, a másik az országon belül, illetve kívül állomásozó csapatok átcsoportosítása lehet.
Oroszországnak elsősorban a Szovjetunió utódállamaiban maradtak jelentős katonai bázisai.
Fotó: AFP/Russian Defence Ministry
Közülük a legnagyobb Tádzsikisztánban, ahol hét-nyolcezer katonájuk van jelen. A tádzsikisztáni támaszpontokat az utóbbi években modernizálták, a legkorszerűbb hadi technikával látták el, elsősorban az Afganisztán, tágabban az egész térség irányából érkező fenyegetések miatt. Dusanbéval legutóbb 2012-ben újították meg a megállapodást, legalább 2042-ig maradhatnak ott az orosz csapatok.
Tekintve, hogy a tálib hatalomátvétel után a helyzet stabilizálódni látszik Afganisztánban, bizonyos erők kivonása az országból teljesíthető lehetőségnek tűnik.
A fent említett, vitatott hovatartozású Abháziában és Dél-Oszétiában egyenként egyaránt négy-ötezer orosz katona állomásozik. A közösségi médiában már meg is jelentek olyan felvételek, amelyeken Dél-Oszétia zászlajával robognak harci járművek Melitopolnál.
Örményországban hasonló katonai jelenlétet tartanak fent, továbbá a 2020-as hegyi-karabahi háború óta további nagyjából kétezer békefenntartót. Ezeken kívül Kazahsztánban, Kirgizisztánban, illetve a nemzetközi jog alapján a Moldovához tartozó Dnyeszter Menti Köztársaságban is vannak kisebb erőik.
Némileg kilóg a sorból Szíria. Habár az országban – a hathatós orosz segítségnek is hála – a háborúnak nagyrészt vége, az oroszok fenntartották jelentős jelenlétüket, hogy megerősítsék pozíciójukat a Közel-Keleten. Pontos adatok ottani erőikről nem ismertek, de bizonyosan több ezerre tehető a létszámuk. Szíria kiemelt fontosságát pedig jelzi, hogy még február közepén, az ukrajnai harcok kirobbanása előtt is jelentős hadgyakorlatot tartottak a közel-keleti szövetségesüknél.
Fotó: AFP/Delil Souleiman
Végül Moszkva számolhat még a zsoldosokkal és önkéntesekkel, hivatalos közléseik szerint 37 ország 23 ezer harcosa – köztük líbiaiak, szíriaiak, csecsenek – jelezte már, hogy csatlakozna a harcokhoz. A városi hadviselésben a közel-keleti hadszíntéren edzett zsoldosoknak minden bizonnyal jó hasznát vennék, de az ő érkezésükre egyelőre nincs bizonyíték.
Van tehát hova nyúlni tartalékokért, de Moszkva ezzel kockázatot is vállal, hiszen a katonai jelenlét gyengülését a riválisok kihasználhatják.
Grúziában például már fel is merült, hogy itt a vissza nem térő alkalom Abházia és Dél-Oszétia elfoglalására – még ha ennek katonai realitása meglehetősen alacsony is. Hegyi-Karabahnál pedig minap ismét szóltak a fegyverek, miután állítólag az azeri erők átlépték a tűzszüneti határt.
Fotó: AFP/Alexander Nemenov
Szíriában ugyancsak folyamatos katonai feladatokat kell ellátni, mint amilyen a közös járőrözés a törökökkel. Szakértők szerint a friss, harctéri tapasztalattal rendelkező, szerződéses erők átcsoportosítása külföldről mindenképpen erősítést jelenthet.
Önmagában azonban ez kevés ahhoz, hogy fordulatot hozzon az offenzívában.
Borítókép: Kétezer orosz békefenntartó állomásozik Hegyi-Karabahnál (Fotó: AFP/Russian Defence Ministry)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború 
