Külföldi bázisok
Az biztos, hogy a veszteségeik jelentősek, így a hadműveletek folytatásához mindenképpen mozgósítaniuk kell a tartalékokat. Mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kizárta a sorozás lehetőségét – bár ennek ellenkezőjére is van bizonyíték –, így az egyik forrás a zsoldosok bevetése, a másik az országon belül, illetve kívül állomásozó csapatok átcsoportosítása lehet.
Oroszországnak elsősorban a Szovjetunió utódállamaiban maradtak jelentős katonai bázisai.

Közülük a legnagyobb Tádzsikisztánban, ahol hét-nyolcezer katonájuk van jelen. A tádzsikisztáni támaszpontokat az utóbbi években modernizálták, a legkorszerűbb hadi technikával látták el, elsősorban az Afganisztán, tágabban az egész térség irányából érkező fenyegetések miatt. Dusanbéval legutóbb 2012-ben újították meg a megállapodást, legalább 2042-ig maradhatnak ott az orosz csapatok.
Tekintve, hogy a tálib hatalomátvétel után a helyzet stabilizálódni látszik Afganisztánban, bizonyos erők kivonása az országból teljesíthető lehetőségnek tűnik.
A fent említett, vitatott hovatartozású Abháziában és Dél-Oszétiában egyenként egyaránt négy-ötezer orosz katona állomásozik. A közösségi médiában már meg is jelentek olyan felvételek, amelyeken Dél-Oszétia zászlajával robognak harci járművek Melitopolnál.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!