Átcsoportosítja külföldi erőit az orosz hadsereg

Tartalékokból nincs hiány, de a mozgósítás kockázatokat is rejt.

This handout picture released by the Russian Defence Ministry on November 13, 2020 shows two soldiers attaching a flag on the Russian peacekeeping forces military vehicle as they move on the road towards Martuni. - Russian peacekeepers began deploying in Karabakh on November 11 as part of the terms of the accord and took control of a key transport artery connecting Armenia to the disputed province. Russian military officials said the mission consisting of nearly 2,000 troops would put in place 16 observation posts in mountainous Nagorno-Karabakh and along the Lachin corridor. (Photo by Handout / Russian Defence Ministry / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/ RUSSIAN DEFENCE MINISTRY" - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS Fotó: AFP/Russian Defence Ministry

Oroszország mozgósításba kezdett, hogy erősítést küldjön Ukrajnába a veszteségek pótlására – erősítette meg az amerikai védelmi minisztérium saját hírszerzési forrásaira hivatkozva a korábban felröppent híreket.

Vannak arra utaló jelek, hogy erőket vonnak ki Grúziából

– nyilatkozta névtelenül az egyik magas rangú amerikai tisztségviselő, pontosabb számok említése nélkül. Grúziában egyébként nem állomásoznak orosz csapatok, így vélhetően a vitatott hovatartozású Abháziára, illetve Dél-Oszétiára utalhatott.

Az amerikai védelmi minisztérium szerint az Ukrajnánál felsorakoztatott orosz erők 85-90 százaléka maradt meg a háború egy hónapja után. Ebbe nem csupán a 150 ezer fő körülire becsült katonák, de minden más harci eszköz is beletartozik. A valódi orosz veszteségeket nehéz megbecsülni. Moszkva pénteken 1351 elesettet ismert el hivatalosan, a NATO 7–15 ezerre becsüli a halottaik számát.

Külföldi bázisok

Az biztos, hogy a veszteségeik jelentősek, így a hadműveletek folytatásához mindenképpen mozgósítaniuk kell a tartalékokat. Mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kizárta a sorozás lehetőségét – bár ennek ellenkezőjére is van bizonyíték –, így az egyik forrás a zsoldosok bevetése, a másik az országon belül, illetve kívül állomásozó csapatok átcsoportosítása lehet.

Oroszországnak elsősorban a Szovjetunió utódállamaiban maradtak jelentős katonai bázisai. 

Fotó: AFP/Russian Defence Ministry

Közülük a legnagyobb Tádzsikisztánban, ahol hét-nyolcezer katonájuk van jelen. A tádzsikisztáni támaszpontokat az utóbbi években modernizálták, a legkorszerűbb hadi technikával látták el, elsősorban az Afganisztán, tágabban az egész térség irányából érkező fenyegetések miatt. Dusanbéval legutóbb 2012-ben újították meg a megállapodást, legalább 2042-ig maradhatnak ott az orosz csapatok. 

Tekintve, hogy a tálib hatalomátvétel után a helyzet stabilizálódni látszik Afganisztánban, bizonyos erők kivonása az országból teljesíthető lehetőségnek tűnik.

A fent említett, vitatott hovatartozású Abháziában és Dél-Oszétiában egyenként egyaránt négy-ötezer orosz katona állomásozik. A közösségi médiában már meg is jelentek olyan felvételek, amelyeken Dél-Oszétia zászlajával robognak harci járművek Melitopolnál.

Örményországban hasonló katonai jelenlétet tartanak fent, továbbá a 2020-as hegyi-karabahi háború óta további nagyjából kétezer békefenntartót. Ezeken kívül Kazahsztánban, Kirgizisztánban, illetve a nemzetközi jog alapján a Moldovához tartozó Dnyeszter Menti Köztársaságban is vannak kisebb erőik.

Némileg kilóg a sorból Szíria. Habár az országban – a hathatós orosz segítségnek is hála – a háborúnak nagyrészt vége, az oroszok fenntartották jelentős jelenlétüket, hogy megerősítsék pozíciójukat a Közel-Keleten. Pontos adatok ottani erőikről nem ismertek, de bizonyosan több ezerre tehető a létszámuk. Szíria kiemelt fontosságát pedig jelzi, hogy még február közepén, az ukrajnai harcok kirobbanása előtt is jelentős hadgyakorlatot tartottak a közel-keleti szövetségesüknél. 

Fotó: AFP/Delil Souleiman

Végül Moszkva számolhat még a zsoldosokkal és önkéntesekkel, hivatalos közléseik szerint 37 ország 23 ezer harcosa – köztük líbiaiak, szíriaiak, csecsenek – jelezte már, hogy csatlakozna a harcokhoz. A városi hadviselésben a közel-keleti hadszíntéren edzett zsoldosoknak minden bizonnyal jó hasznát vennék, de az ő érkezésükre egyelőre nincs bizonyíték.

Kockázatos lépés

Van tehát hova nyúlni tartalékokért, de Moszkva ezzel kockázatot is vállal, hiszen a katonai jelenlét gyengülését a riválisok kihasználhatják. 

Grúziában például már fel is merült, hogy itt a vissza nem térő alkalom Abházia és Dél-Oszétia elfoglalására – még ha ennek katonai realitása meglehetősen alacsony is. Hegyi-Karabahnál pedig minap ismét szóltak a fegyverek, miután állítólag az azeri erők átlépték a tűzszüneti határt. 

Fotó: AFP/Alexander Nemenov

Szíriában ugyancsak folyamatos katonai feladatokat kell ellátni, mint amilyen a közös járőrözés a törökökkel. Szakértők szerint a friss, harctéri tapasztalattal rendelkező, szerződéses erők átcsoportosítása külföldről mindenképpen erősítést jelenthet. 

Önmagában azonban ez kevés ahhoz, hogy fordulatot hozzon az offenzívában.

Borítókép: Kétezer orosz békefenntartó állomásozik Hegyi-Karabahnál (Fotó: AFP/Russian Defence Ministry)