– Egy Putyin által véres pusztítás árán elfoglalt Ukrajna könnyen Európa Afganisztánjává válhat, felfegyverzett ellenállókkal, akik a megszálló hatalom ellen vívnak gerillaháborút, egy győztes Ukrajna pedig olyan radikalizálódott társadalom lesz, amely folyamatosan európai támogatásokat követel, viszont a saját nacionalista jövőképével ellenkező EU-s elvárásokat nem teljesíti
– állítja a bukaresti Libertatea portálon megjelent publicisztikájában az Ukrajnából a háború kitörése után Romániába telepedett csernyivci román újságíró, politikai elemző.
Marin Gherman elemzésében egyebek mellett felidézi, hogy az utóbbi években Ukrajnában egyre nőt a kisebbségekre – különösen az oroszokra - nehezedő nyomás, az új oktatási törvény lényegében eltörölte az anyanyelvi oktatást, számos kisebbségi iskola megszűnt. A cikk ukrajnai román szerzője úgy véli, az is katasztrófával érne fel, ha az oroszok átvennék az ellenőrzést a teljes Ukrajna felett. – Nemcsak azért, mert Ukrajnát ez visszavetné a húsz évvel korábbi fejlődési állapotába, vagy a szabadságjogok eltörlése, az oroszok megtorlásai miatt (Putyin „halállistáit” érdemes komolyan venni), de a nemzeti kisebbségekre az eddiginél is mostohább sors várna. Elég megnézni, mi történt a Krím elcsatolása után, ahol aktív román kulturális közeg létezett, amelyről azóta semmit sem tudunk – hogy a tatárokkal szembeni repressziókról ne is beszéljünk – idézi az írást a Főtér erdélyi portál. Gherman ugyanakkor megemlíti a másik forgatókönyvet is: egy háborúban győztes ukrán társadalom minden bizonnyal radikalizálódik, bosszúvágyát pedig a nemzeti kisebbségeken élheti ki, amelyek „nem álltak ki eléggé az ukrán nép mellett”.
– Azok a vádak, melyek szerint »a románok nem harcoltak Donbaszban«, eddig is léteztek – a kisebbségiekre még nagyobb szenvedés vár, ha nem sikerül egyfajta egyensúlyi állapotot teremteni. Arról nem beszélve, mire lehet számítani a rengeteg felfegyverzett, traumatizált ember részéről a háború után
– fogalmazott a csernyivci újságíró.
Ukrajna délnyugati, déli részén és Kárpátalján csaknem félmillió román kisebbségi él, egy részük moldovainak vallja magát. Az ukrajnai románok már évekkel a háború kitörése előtt arra panaszkodtak, hogy anyaországuk, Románia nem foglalkozik velük. A most Romániába menekülők közül nagy létszámban vannak román nemzetiségűek.
Borítókép: Menekültek a halmi román–ukrán határátkelőhelyen (MTI/Kiss Gábor)
