Ellentétes hatást vált ki az oroszok kollektív büntetése

Csajkovszkijtól kezdve a külföldön élő oroszokig mindenkit büntetnek a háború miatt.

Csajkovszkij, Dosztojevszkij, Gagarin – ezek a nevek mindenkinek ismerősek lehetnek, azonban az elmúlt egy hónapban szinte szitokszóvá váltak egyes körökben. Habár a felsoroltak közül egyikük sincs már az élők sorában – a hozzánk időben legközelebb álló Jurij Gagarin is több mint ötven éve hunyt el –, jelenleg úgy tűnik, az ő örökségük is áldozatául esik Oroszország ukrajnai háborújának. Az elmúlt hetekben világszerte különböző filharmonikus zenekarok bojkottálják az orosz zeneszerzők darabjait, orosz írók kerülnek le az iskolák tantervéről. Egy német kórház bejelentette, hogy nem lát el orosz és belarusz betegeket, Új-Zélandon, Kanadában és az Egyesült Államokban pedig orosz átlagembereket érnek különböző inzultusok a mindennapokban, kizárólag a származásuk miatt. Amerikában több államban is betiltották a vodka árusítását, annak ellenére, hogy az árucikk mindössze egy százaléka érkezik Oroszországból – írta a The Guardian brit napilap.

Ezen cselekedetek egyike sem visz közelebb az ukrajnai háború végéhez

– fogalmazott a Politico amerikai hírportál hasábjain Jack Shafer újságíró. „Ezeket a gesztusokat szimbolikusként sem lehet értelmezni, ugyanis nem szimbolizálnak semmit a háborúval kapcsolatban” – folytatta Shafer.

Kétségtelen, hogy a gazdasági, üzleti szférára és oligarchákra kivetett szankcióknak van hatásuk, és ezeket szorgalmazni is kell annak érdekében, hogy véget érjen a háború. 

Azonban az ilyen informális büntetőintézkedések, amelyek az átlagemberekre, a kultúrára gyakorolnak nyomást, könnyen kontraproduktívvá válhatnak.

Egyrészt hozzájárulnak az orosz narratíva igazolásához, miszerint Oroszország az áldozat a jelenlegi helyzetben. Másrészt az oroszellenes cselekedetek hatására egyre szélesebbre nő a szakadék a nyugati országok és az orosz társadalom között, ami olyan következményeket vonhat maga után, amelyek egyik félnek sem kedveznének. A kollektív bűnösség elvére épülő büntetésre számtalan példát láthattunk a XX. századi történelem során, ezek közül pedig egyik sem járult hozzá a felek közötti konfliktus megoldásához.

Különbséget kell tennünk a háború megfékezése szempontjából valóban fontos tettek és az üres gesztusok között, amelyekkel ártatlan embereket büntetünk, csupán származásuk miatt

– fogalmazott Conor Friedersdorf amerikai újságíró.

Borítókép: Valerij Gergijev híres orosz karmestert már nem hívják nyugati fellépésekre (Fotó: Chicago Tribune/Armando Sanchez)