Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Polgármester: Ezernél is többen voltak a lebombázott mariupoli színházban · Újabb rendkívüli BT-ülést tartanak nyugati ENSZ-tagállamok kérésére · A Nemzetközi Bíróság a háború azonnali leállítására szólította fel Oroszországot · Biden háborús bűnösnek nevezte Putyint, a Kreml megbocsájthatatlannak nevezte a kijelentést · Oroszországban mintegy 30 független hírportált zároltak, köztük a BBC honlapját.

Harkiv, 2022. március 16. Mentõalakulat tagjai egy tüzérségi támadásban megrongálódott épület romjainál a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 16-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/Vaszilij Zlobszki Fotó: Vaszilij Zlobszki

Polgármester: Ezernél is többen voltak a lebombázott mariupoli színházban

A helyi ukrán hatóságok szerint több mint ezren voltak abban a mariupoli színházépületben, amelyet szerdán bombatámadás ért – derül ki Vadim Bojcsenko polgármester éjszakai közléséből. 

Ukrán oldalról az országot február 24. óta támadó orosz erőket vádolták a bombázással, az orosz védelmi minisztérium szerint azonban a színházat az ukrán nacionalista Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobejegyzésében megerősítette, hogy az épület óvóhelyül szolgált. Nyugati műholdas felvételek tanúsága szerint a színház mellé jól látható, hatalmas betűkkel a „Gyermekek” feliratot festették fel.

Guerre en Ukraine: l’armée russe a bombardé un théâtre à Marioupol abritant «plus d’un millier» de personnes https://t.co/538zwnKQVR pic.twitter.com/mcRSUOAqWg

— Le Soir (@lesoir) March 17, 2022

A városvezetés korábbi közlése szerint a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el.

Bojcsenko azt is jelezte, hogy az elmúlt két napban 6500 személyautó tudott távozni Mariupolból, jóllehet a város környékén nem volt tűzszünet.

Zelenszkij is arról számolt be, hogy a lakosság kimenekítését célzó humanitárius folyosók szerdán nem működtek sehol az országban. Az elnök közlése szerint 24 óra alatt 6 ezer mariupolit sikerült más településekre vinni.

Újabb rendkívüli BT-ülést tartanak nyugati ENSZ-tagállamok kérésére

A ENSZ több tagállama, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kezdeményezték New Yorkban helyi idő szerint szerdán, hogy az ukrajnai háború fejleményei miatt másnap tartson rendkívüli ülést a világszervezet Biztonsági Tanácsa. Erre szerintük elsősorban a romló humanitárius helyzet miatt van szükség.

A brit ENSZ-misszió a kérést bejelentve úgy fogalmazott: az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország háborús bűnöket követ el, mert civileket is célba vesz.Az ülés kezdeményezői között van Norvégia, Írország és Albánia is.

A BT-ben Oroszország is köröztet egy határozati javaslatot, amely a „sérülékeny helyzetben lévő” ukrajnai civilek védelmére, továbbá a humanitárius segítség és a távozni kívánó lakosság útjának szabaddá tételére szólítana fel, de anélkül, hogy megemlítené Moszkva felelősségét a háborús helyzet kialakulásában. 

A javaslatról várhatóan pénteken szavaznak is a tanácsban, de diplomaták szerint nincs igazán esély arra, hogy elfogadják, mert nem szólít fel a harcok beszüntetésére és az orosz csapatok kivonására.

Egy másik, francia–mexikói javaslatot, amely azonnali tűzszünetre szólít Ukrajnában, rámutatva a humanitárius helyzet súlyosságára, a tervek szerint az ENSZ Közgyűlése vitat majd meg, mert a BT-ben orosz vétó fenyegeti.

Katonák vizsgálják egy bombatámadás helyszínét Kijevben 2022. márciius 14-én Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

New York-i értesülések szerint szó van arról is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólal a közgyűlés előtt.
Az Európai Unió tagországainak oktatásügyi miniszterei szerdán videoösszeköttetés révén tanácskoztak az Ukrajnából menekülők helyzetéről. 

A soros francia EU-elnökség közlése szerint megállapodtak abban, hogy munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy összehangolja az iskoláskorú menekültek befogadására vonatkozó tagországi kezdeményezéseket. 

Jean-Michel Blanquer francia oktatási miniszter közlése szerint ennek a csoportnak az illetékessége lesz az is, hogy összehangolja az oktatási támogatásra szánt uniós finanszírozás elosztását. Különös figyelmet fordítanak azokra az országokra, ahová a legtöbb menekült érkezik – tette hozzá.

Panama szerdán azt jelentette be, hogy a zászlaja alatt közlekedő három hajót orosz rakétalálat ért a Fekete-tengeren az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta. Senki nem sebesült meg, de az egyik hajó elsüllyedt – tájékoztatott a közép-amerikai ország tengerhajózási hivatala.

Az ukrán vezérkar csütörtökre virradóra közölte, hogy az orosz haditengerészet továbbra is blokkolja a közlekedést a Fekete-tenger északnyugati részén. Korábban Kijev arról számolt be, hogy emiatt már mintegy 100 hajó rekedt ukrán kikötőkben, illetve felségvizeken.

A vezérkar friss közleményében azt is bejelentette, hogy az ukrán erők tüzérségi támadást intéztek a herszoni repülőtér ellen, amely korábban orosz ellenőrzés alá került. 

A tájékoztatás szerint – amelyet független forrásból nem erősítettek meg – több tucat ott állomásoztatott orosz helikoptert találat ért.
Ukrán közlések szerint az ország északkeleti részében ostromlott Izjum városban katasztrofálissá vált a humanitárius helyzet.

A Nemzetközi Bíróság a háború azonnali leállítására szólította fel Oroszországot

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ) szerdán ukrajnai hadműveleteinek azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt.

Határozatában a bíróság hozzátette: Oroszországnak azt is biztosítania kell, hogy az ellenőrzése alatt álló vagy általa támogatott más katonai erők se folytassák a hadműveletet.

Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország február 24-én megkezdte ukrajnai háborúját. 

Kijev arra hivatkozott, hogy Moszkva azon indoka megalapozatlan, miszerint azért indította meg a hadműveleteket, hogy megakadályozza a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság kiirtását.

A március elején tartott meghallgatások során az ukrán vezetés azzal érvelt, hogy Oroszország visszaélt az 1948-as népirtási egyezményben foglaltakkal, amikor Ukrajna által elkövetett állítólagos népirtásra hivatkozva teremtett jogi alapot saját a katonai inváziójához. 

Kijev szerint Kelet-Ukrajnában nem fenyeget népirtás veszélye. Oroszország nem vett részt az ICJ meghallgatásain, hanem írásos dokumentumot nyújtott be, amelyben azzal érvelt, hogy a bíróságnak nem lenne szabad ebben az ügyben intézkedéseket elrendelnie.

Számítógépet visz egy férfi egy tüzérségi támadásban megrongálódott lakóház előtt Kijevben 2022. március 14-én Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda

A Nemzetközi Bíróság ítéletei elvileg kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a betartatásukra. Ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a testület az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, ahol azonban Oroszország állandó tagsággal és vétójoggal rendelkezik.

Az ugyancsak hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan szerdán ellátogatott Ukrajna keleti részébe, ahonnan videóösszeköttetésen keresztül Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalt.

Egyetértettünk abban, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy biztosítsuk a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, és megvédjük a polgári lakosságot a támadásoktól

– nyilatkozott Khan az egyeztetést követően.

A főügyész a múlt héten jelentette be, hogy hivatala a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűncselekmények ügyében. Khan elmondta, hogy a vizsgálatot 39, a római egyezményhez csatlakozott ország – köztük Németország, Nagy-Britannia és Grúzia (Georgia) – felkérésére indították el.

Míg a Nemzetközi Bíróság országok közötti nézeteltérések ügyében jogosult ítélkezni, a Nemzetközi Büntetőbíróság a háborús bűnökkel gyanúsított személyek ügyében jár el.

Biden háborús bűnösnek nevezte Putyint, a Kreml megbocsájthatatlannak nevezte a kijelentést

Háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt Ukrajna megtámadása miatt Joe Biden amerikai elnök szerdán újságíróknak nyilatkozva. Az orosz államfői hivatal szóvivője reagálásában azt mondta, hogy a kijelentés megbocsáthatatlan.

Putyin, úgy gondolom, háborús bűnös

– jelentette ki Biden a Fehér Házban tartott egyik rendezvényen.

Az amerikai elnök egy szerdai beszédében arról is szólt, hogy orosz csapatok kórházakat bombáztak és orvosokat ejtettek túszul. Egyben további segítséget ígért Ukrajnának az orosz haderő elleni harcához.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője később azzal pontosította az amerikai elnök nyilatkozatát, hogy Biden „a szívéből szólt”, ugyanakkor egy külön jogi eljárás alapján lehet meghatározni, hogy Putyin megsértette-e a nemzetközi jogot, és követett-e el háborús bűncselekményeket. Hozzátette, hogy az amerikai külügyminisztériumban már folyik ilyen vizsgáltat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagálásában elfogadhatatlannak és megbocsájthatatlannak nevezte Biden Putyinnal kapcsolatos kijelentését. Azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „az ő bombáik emberek százezreit ölték meg világszerte”.
Biden szerdán további egymilliárd dolláros katonai segélyt is megígért Ukrajnának. Ez egyebek között mintegy 800 légvédelmi és 9000 páncéltörő eszközt és 7000 kézifegyvert foglal magában.

Oroszországban mintegy 30 független hírportált zároltak, köztük a BBC honlapját

Úgy vélem, ez csupán kezdete a Nyugat által indított információs háborúban hozott ellenintézkedéseknek

– kommentálta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a brit közszolgálati műsorszolgáltatót is érintő lépést.

A letiltott hírportálok között több ukrán és egy észt sajtóorgánum is van. Az érintett internetes honlapok ugyanakkor virtuális magánhálózaton (VPN) keresztül este még elérhetőek voltak.

Tilalmi listára került a Bellingcat oknyomozó portál is, amely több leleplező cikket is közzétett a moszkvai hatalmi apparátusról. Szintén ez lett a sorsa egy orosz nyelvű izraeli hírportálnak és a 2016 óta már csak digitális formában létező Novije Izvesztyije lapnak is.

Oroszország ukrajnai hadműveletének február 24-i kezdete óta már több független sajtóorgánumot bezárattak az országban. A hatóságok mindemellett erősen korlátozták a hozzáférést az internetes hírportálokhoz, illetve az Instagram, a Facebook és a Twitter közösségi hálózatokhoz. Március elején rémhírterjesztést és a szankciófelhívást büntető orosz törvényt is elfogadtak Oroszországban. A jogszabály súlyos büntetéseket helyez kilátásba az orosz fegyveres erőkre vonatkozó hamis hírek terjesztőire.

Borítókép: mentőalakulat tagjai egy tüzérségi támadásban megrongálódott épület romjainál a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 16-án (Fotó: MTI/EPA/Vaszilij Zlobszki)