Polgármester: Ezernél is többen voltak a lebombázott mariupoli színházban
A helyi ukrán hatóságok szerint több mint ezren voltak abban a mariupoli színházépületben, amelyet szerdán bombatámadás ért – derül ki Vadim Bojcsenko polgármester éjszakai közléséből.
Ukrán oldalról az országot február 24. óta támadó orosz erőket vádolták a bombázással, az orosz védelmi minisztérium szerint azonban a színházat az ukrán nacionalista Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobejegyzésében megerősítette, hogy az épület óvóhelyül szolgált. Nyugati műholdas felvételek tanúsága szerint a színház mellé jól látható, hatalmas betűkkel a „Gyermekek” feliratot festették fel.
A városvezetés korábbi közlése szerint a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el.
Bojcsenko azt is jelezte, hogy az elmúlt két napban 6500 személyautó tudott távozni Mariupolból, jóllehet a város környékén nem volt tűzszünet.
Zelenszkij is arról számolt be, hogy a lakosság kimenekítését célzó humanitárius folyosók szerdán nem működtek sehol az országban. Az elnök közlése szerint 24 óra alatt 6 ezer mariupolit sikerült más településekre vinni.
Újabb rendkívüli BT-ülést tartanak nyugati ENSZ-tagállamok kérésére
A ENSZ több tagállama, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kezdeményezték New Yorkban helyi idő szerint szerdán, hogy az ukrajnai háború fejleményei miatt másnap tartson rendkívüli ülést a világszervezet Biztonsági Tanácsa. Erre szerintük elsősorban a romló humanitárius helyzet miatt van szükség.
A brit ENSZ-misszió a kérést bejelentve úgy fogalmazott: az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország háborús bűnöket követ el, mert civileket is célba vesz.Az ülés kezdeményezői között van Norvégia, Írország és Albánia is.
A BT-ben Oroszország is köröztet egy határozati javaslatot, amely a „sérülékeny helyzetben lévő” ukrajnai civilek védelmére, továbbá a humanitárius segítség és a távozni kívánó lakosság útjának szabaddá tételére szólítana fel, de anélkül, hogy megemlítené Moszkva felelősségét a háborús helyzet kialakulásában.
A javaslatról várhatóan pénteken szavaznak is a tanácsban, de diplomaták szerint nincs igazán esély arra, hogy elfogadják, mert nem szólít fel a harcok beszüntetésére és az orosz csapatok kivonására.
Egy másik, francia–mexikói javaslatot, amely azonnali tűzszünetre szólít Ukrajnában, rámutatva a humanitárius helyzet súlyosságára, a tervek szerint az ENSZ Közgyűlése vitat majd meg, mert a BT-ben orosz vétó fenyegeti.
New York-i értesülések szerint szó van arról is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólal a közgyűlés előtt.
Az Európai Unió tagországainak oktatásügyi miniszterei szerdán videoösszeköttetés révén tanácskoztak az Ukrajnából menekülők helyzetéről.
A soros francia EU-elnökség közlése szerint megállapodtak abban, hogy munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy összehangolja az iskoláskorú menekültek befogadására vonatkozó tagországi kezdeményezéseket.
Jean-Michel Blanquer francia oktatási miniszter közlése szerint ennek a csoportnak az illetékessége lesz az is, hogy összehangolja az oktatási támogatásra szánt uniós finanszírozás elosztását. Különös figyelmet fordítanak azokra az országokra, ahová a legtöbb menekült érkezik – tette hozzá.
Panama szerdán azt jelentette be, hogy a zászlaja alatt közlekedő három hajót orosz rakétalálat ért a Fekete-tengeren az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta. Senki nem sebesült meg, de az egyik hajó elsüllyedt – tájékoztatott a közép-amerikai ország tengerhajózási hivatala.
Az ukrán vezérkar csütörtökre virradóra közölte, hogy az orosz haditengerészet továbbra is blokkolja a közlekedést a Fekete-tenger északnyugati részén. Korábban Kijev arról számolt be, hogy emiatt már mintegy 100 hajó rekedt ukrán kikötőkben, illetve felségvizeken.
A vezérkar friss közleményében azt is bejelentette, hogy az ukrán erők tüzérségi támadást intéztek a herszoni repülőtér ellen, amely korábban orosz ellenőrzés alá került.
A tájékoztatás szerint – amelyet független forrásból nem erősítettek meg – több tucat ott állomásoztatott orosz helikoptert találat ért.
Ukrán közlések szerint az ország északkeleti részében ostromlott Izjum városban katasztrofálissá vált a humanitárius helyzet.
Orosz–ukrán háború 
