Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Az orosz hadsereg védelmi állásokat létesít Ukrajnában · NAÜ: Négy tüzet oltottak el a csernobili zárt zónában · Washingtoni orosz nagykövet: Az Egyesült Államok a háborús bűnök vádjával akarja szítani az oroszellenességet · Az ukrán államfő világméretű tiltakozásra szólított fel az orosz háború ellen · Nagy-Britannia több ezer páncéltörő rakétát ad Ukrajnának · Az ENSZ BT elutasította az Ukrajnának nyújtandó humanitárius segélyről szóló orosz határozatot.

Harkiv, 2022. március 23. Tüzérségi támadás miatt megsemmisült lakóház Harkivban 2022. március 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/PAP/Andrzej Lange Fotó: Andrzej Lange

Az orosz hadsereg védelmi állásokat létesít Ukrajnában

Az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában több mint 30 kilométerre húzódott vissza Kijevtől keletre, és több ukrajnai fronton is megkezdte védelmi állások kialakítását – közölte szerdán a Pentagon egyik magas rangú tisztségviselője.

Az ukránoknak sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijevtől 55 kilométerre keletre és északkeletre

– mondta a névtelenséget kérő tisztviselő, miközben a Pentagon kedden még úgy becsülte, hogy az orosz erők 15–20 kilométerre vannak a főváros központjától.

Az vettük észre, hogy (az oroszok) beássák magukat és védekező pozíciókat alakítanak ki

– tette hozzá. 

Nem arról van szó, hogy nem haladnak előre, hanem arról, hogy nem próbálnak előre haladni. Védekező pozíciókat foglalnak el.

Az orosz erők a Pentagon becslései szerint a Kijevtől északkeletre fekvő Csernyihiv központjától 10 kilométerre is beszorultak. 

Itt területet vesztettek, az ellenkező irányba mozognak, de nem sokkal

– jegyezte meg a nyilatkozó.

Harkivban (keletre), ahol továbbra is heves harcok folynak, az orosz erők még mindig 15–20 kilométerre vannak a városközponttól, és az ukránok „nagyon kemény” ellenállásába ütköznek.Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselője szerint az orosz hadsereg most úgy tűnik, hogy az oroszbarát szakadár Luhanszk és Donyeck keleti régiót helyezi előtérbe.

Sokkal több energiát fektetnek Luhanszk és Donyeck régióba, és különösen Luhanszk környékére

– tette hozzá.

„Úgy véljük, hogy megpróbálják mozgásképtelenné tenni az ukrán erőket”, amelyeket 2014 óta a szakadár területekkel közös frontvonal mentén telepítettek, „hogy ne lehessen őket máshol bevetni” – magyarázta.

Délen – jegyezte meg az amerikai védelmi tárca – az orosz haditengerészet az Azovi-tengeren lévő Berdjanszk kikötőjét használja üzemanyag-utántöltésre.     
Ez utóbbi település azon kevés városok egyike, amelyet az orosz erőknek az offenzíva 28. napján sikerült ellenőrzésük alá vonniuk.A Pentagon ugyanakkor nem észlelt változást Odessza kikötőváros környékén. Ha a hét elején több rakétát lőttek is ki Odessza irányába orosz hadihajókról, ez kedden és szerdán nem ismétlődött meg – mondta az amerikai tisztviselő.

Tüzérségi támadás miatt megsemmisült lakóház Harkivban 2022. március 23-án Fotó: MTI/EPA/PAP/Andrzej Lange

 

NAÜ: Négy tüzet oltottak el a csernobili zárt zónában

Több tüzet eloltottak a csernobili zárt zónában, de néhány továbbra is ég – közölte szerda este a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).
Rafael Grossi, a NAÜ vezetője elmondta, hogy négy tüzet eloltottak.

Az ukrán parlament a hét elején közölte, hogy a két négyzetkilométeres területen hét tűz ég, és ezeket valószínűleg orosz tüzérségi belövések vagy gyújtogatás okozta.A lezárt atomreaktor körüli terület – a valaha volt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset helyszíne – a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll.

Az ukrán hatóságok közölték a NAÜ-vel, hogy jelenleg nem végeznek sugárzásméréseket a területen, de elmondták, hogy Kijevben és a Csernobiltól nyugatra fekvő két helyszínen a cézium koncentrációjának enyhe emelkedését észlelték. A hatóságok szerint a mérések nem adnak okot jelentős aggodalomra.

Grossi kijelentette, hogy továbbra is rendkívül aggódik az ukrajnai helyzet miatt, és hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van egy olyan megállapodásra, amely lehetővé teszi, hogy a NAÜ műszaki segítséget nyújtson az ország atomerőműveinek biztonságos üzemeltetéséhez, többek között azzal, hogy szakértőket küld a helyszínekre.

Washingtoni orosz nagykövet: Az Egyesült Államok a háborús bűnök vádjával akarja szítani az oroszellenességet

Az Egyesült Államok az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűnökkel kapcsolatos kijelentéseivel igyekszik gonosznak beállítani Oroszországot a nemzetközi közvélemény előtt, és szítani akarja az oroszgyűlöletet – jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet szerdán.

A diplomata szavaival arra reagált, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter előzőleg azt mondta, hogy az Egyesült Államok értékelése szerint háborús bűncselekményeket követtek el orosz katonák Ukrajnában. 

Hozzátette, az amerikai vezetés következtetései a rendelkezésre álló nyilvános és hírszerzési információk gondos elemzésén alapulnak. 

Kifejtette, hogy Washington nyomon fogja követni a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos értesüléseket és meg fogja osztani ezeket szövetségeseivel és a nemzetközi szervezetekkel.

A washingtoni orosz diplomáciai képviselet vezetője hangsúlyozta, hogy „az ilyen kijelentések túlmutatnak a józan gondolkodáson”. 

Ami visszataszító, az az Egyesült Államoknak azon kísérlete, hogy magának tulajdonítsa a jogot annak megítélésére, ki a »háborús bűnös«. Egy olyan ország, amely világszerte százezrek életét tönkretette, tönkretett országokat, humanitárius katasztrófák tízezrei és a nemzetközi terrorizmus melegágyainak kialakítása terhelik lelkiismeretét.

 – írta Antonov a nagykövetség sajtószolgálatának Telegram-csatornáján.

Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát. Vlagyimir Putyin elnök „különleges katonai művelet” végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, miután Moszkva elismerte a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” függetlenségét, és azok segítséget kértek tőle. 

Az orosz elnök azt állítja, hogy nem célja Ukrajna megszállása, de demilitarizálni és „nácitlanítani” szeretné a szomszédos országot. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.

Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak.
A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

Az ukrán államfő világméretű tiltakozásra szólított fel az orosz háború ellen

Világméretű tiltakozásra szólította fel szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a világ polgárait, arra biztatva, hogy vonuljanak az utcára, tiltakozzanak országa orosz megszállása ellen.

Ukrán jelképekkel vonuljatok fel, hogy megvédjétek Ukrajnát, a szabadságot, az életet

– mondta Zelenszkij egy angol nyelvű videóüzenetben. 

Találkozzatok a tereken, az utcákon, mutassátok meg magatokat és hallassátok a hangotokat!

Az orosz invázió egy hónapos évfordulójának előestéjén tartott tüzes beszédében Zelenszkij  felszólította a világot, hogy „március 24-től szálljon szembe a háborúval”.

Szólaljatok meg, demonstráljatok irodáitokból, otthonotokból, iskoláitokból és egyetemeitekről, demonstráljatok a békéért!

– hangoztatta.

Több száz civil halt meg, több százan megsebesültek, és több mint hárommillió ember menekült el Ukrajnából azóta, hogy Oroszország február 24-én támadást indított.

Bombabecsapódás nyomán keletkezett kráter a tüzérségi támadásokban megrongálódott önkormányzati épület udvarán Harkivban 2022. március 20-án Fotó: MTI/EPA-PAP/Andrzej Lange

 

Nagy-Britannia több ezer páncéltörő rakétát ad Ukrajnának

Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek. Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök jelenti be a hét vezető ipari hatalom (G7) és a NATO csütörtöki csúcstalálkozóján Brüsszelben.

A londoni miniszterelnöki hivatal előzetes csütörtöki ismertetése szerint az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).

A brit kormány Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának, és 400 millió font (csaknem 180 milliárd forint) humanitárius és gazdasági segély folyósítására is kötelezettséget vállalt – áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.

A brit külügyminisztérium mindemellett 4,1 millió font pótlólagos sürgősségi finanszírozást nyújt a BBC közszolgálati médiatársaság külföldre sugárzó világszolgálatának, a BBC World Service-nek is a térségbe irányuló ukrán és orosz nyelvű tartalomszolgáltatás támogatására.

Ennek célja a Downing Street csütörtöki közlése szerint a háborúról Oroszországban és Ukrajnában terjesztett álinformációk ellensúlyozása.

Dominic Raab brit igazságügy-miniszter elnökletével ugyancsak csütörtökön több ország igazságügyi és külügyminiszterei üléseznek Hágában, hogy összehangolják a holland városban működő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények felderítésére indított vizsgálatok támogatását.

Raab a Downing Street tájékoztatása szerint a hágai ülésen további egymillió fontos brit finanszírozást jelent be az ICC számára, emellett felajánlja, hogy a londoni rendőrség háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas katonái segítséget nyújtanak a hágai bíróságnak.

Az ENSZ BT elutasította az Ukrajnának nyújtandó humanitárius segélyről szóló orosz határozatot

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán megbukott az Oroszország által kezdeményezett felhívás, amely az Ukrajnának nyújtandó segélyekhez való hozzáférésről és a polgári lakosság védelméről szólt, de amely nem említette Moszkva szerepét a válságban.

Az indítvány mellett csupán Oroszország és Kína szavazott igennel, a testület többi 13 tagja tartózkodott.

Ha Oroszország törődne a humanitárius helyzettel, abbahagyná a gyermekek bombázását és véget vetne ostromtaktikájának. De nem tette

– mondta Barbara Woodward, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete a tanácsban a szavazás után. Oroszország cáfolja, hogy civileket támadna.

A Biztonsági Tanács határozatának elfogadásához legalább kilenc igen szavazatra van szükség, és arra, hogy Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország vagy az Egyesült Államok ne emeljen vétót.

Oroszország azt követően terjesztette elő indítványát, hogy előzőleg Franciaország és Mexikó visszavonta az Ukrajna humanitárius helyzetéről szóló biztonsági tanácsi határozatra irányuló saját javaslatát, mert azt Moszkva megvétózta volna. Az a tervezet bírálta volna Oroszországot az ukrajnai humanitárius helyzet kialakulásában játszott szerepe miatt.

Ukrajna és szövetségesei ehelyett azt tervezik, hogy a héten egy hasonló határozattervezetet bocsátanak szavazásra a 193 tagú közgyűlésben, ahol egyetlen ország sem rendelkezik vétójoggal. A közgyűlési határozatok nem kötelező erejűek, de politikai súlyuk van.

Oroszország egy hónap alatt a világ egyik leggyorsabban növekvő humanitárius katasztrófáját okozta

–mondta Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerdán korábban a közgyűlésben.

A világszervezetben azóta fokozódik a diplomáciai viszály, hogy Oroszország február 24-én elindította az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett akciót, amelynek célja Ukrajna katonai infrastruktúrájának megsemmisítése. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kedden elítélte Oroszország „abszurd háborúját”.

A csütörtökön várható közgyűlési szavazás előtt Linda Thomas-Greenfield elmondta:

Az orosz atrocitásokkal szemben a tartózkodás elfogadhatatlan. Oroszországot felelősségre kell vonni az általa okozott humanitárius válságért.

Dél-Afrika egy rivális szövegtervezetet is benyújtott a közgyűlésben ugyanebben a kérdésben, amely azonban nem említi Oroszországot.

Az Ukrajna által beadott tervezetnek jelenleg 88 támogatója van, a dél-afrikai tervezetnek pedig körülbelül hat, köztük Kína – közölték diplomaták.Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet szerdán azzal vádolta meg Ukrajnát és szövetségeseit, hogy „újabb politikai oroszellenes show-műsort” rendeznek a közgyűlésben.

Nyebenzja sürgette az országokat, hogy szavazzák meg a dél-afrikai határozattervezetet, mondván, hogy az 

azt jelzi Ukrajna békés lakosságának, hogy az ENSZ tisztában van a helyzetükkel és segíteni akar.

Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete az ENSZ Közgyűléshez fordult: 

Arra kérjük mindazokat, akik szembe helyezkednek a háborúval, hogy szavazzanak velünk.

Ukrajna és szövetségesei javítani szeretnének a 141 igen szavazaton, amellyel elfogadták a március 2-i közgyűlési határozatot, amely elítélte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és követelte, hogy vonuljon vissza.
Oroszország, Fehéroroszország, Eritrea, Észak-Korea és Szíria nemmel szavazott, míg 35 állam – köztük Kína – tartózkodott.

Borítókép: tüzérségi támadás miatt megsemmisült lakóház Harkivban 2022. március 23-án (Fotó: MTI/EPA/PAP/Andrzej Lange)