Középpontban az ukrán háború a brüsszeli uniós csúcson

Az Oroszországgal szembeni szankciók energiaszektorra való kiterjesztéséről várhatóan nem születik döntés.

EU-csúcs Brüsszelben Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Csütörtök késő délután, a NATO és G7 találkozóit követően megkezdődött az uniós államok vezetőinek csúcsértekezlete Brüsszelben. Az ülésen Joe Biden amerikai elnök is felszólal, így közösen vitatják meg az Ukrajnának nyújtott és nyújtandó támogatást, azok lehetséges formáit, valamint a transzatlanti együttműködés megerősítésének lehetőségeit válaszul az orosz agresszióra válaszul. Az Európai Tanács – soraiban Orbán Viktor miniszterelnökkel – emellett értékeli a háború legfrissebb  fejleményeit, beleértve a humanitárius és a menekültügyi helyzetet is. Az agendán az energiaellátás globális helyzetének áttekintése is szerepel: a legutóbbi, Párizsban tartott csúcsértekezletükön az állam- és kormányfők megállapodtak arról, hogy 

a lehető leggyorsabban megszüntetik az Európai Unió függőségét az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától.

Az Európai Tanács tagjai várhatóan mélyrehatóan foglalkoznak majd a tartósan magas energiaárakkal, valamint ezeknek a háztartásokra és a vállalkozásokra gyakorolt hatásaival. 

A vezetők megosztottak az energiaügyi szankciók ügyében

Az Oroszországgal szembeni szankciók újabb köréről a csúcsértekezleten várhatóan nem születik politikai szintű egyezség. Mark Rutte holland miniszterelnök a találkozó előtt újságíróknak arról beszélt, hogy nem számít arra, hogy az EU-tagállamok vezetői most szankciókban állapodnak meg. Noha jelezte, Hollandia ezeket támogatná. Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda is szorgalmazta a büntetőintézkedések újabb körét: szerinte az EU-csúcson meg kell erősíteni az Oroszország elleni szankciórendszert, és fel kell számolni a függést az orosz energiahordozóktól. Xavier Bettel luxemburgi kormányfő ezzel szemben doorstep nyilatkozatában arról beszélt, hogy az EU már eddig is sokat tett Ukrajnáért. A politikus ellenezte a további szankciók bevezetését, mondván: fokozatosságra van szükség. Janez Jansa szlovén miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rubelben adná el a gázt a „barátságtalan országoknak”, kijelentette: ebben a pénznemben egyetlen európai ország sem fog fizetni. 

Jansa szerint a teljes orosz földgáz- és kőolajolajembargó még mindig szankciós lehetőség Oroszország ellen, annak ellenére, hogy Németország határozottan tiltakozik ellene.

Emlékezetes, Olaf Scholz német kancellár a héten ismét világossá tette, hogy Németország továbbra is elutasítja a büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra. Orbán Viktor miniszterelnök ugyancsak azzal az üzenettel indult Brüsszelbe, hogy „meg kell előznünk, hogy belesodorjanak bennünket egy háborús konfliktusba, nemet kell mondani azokra a javaslatokra, amelyek légi háborút eredményeznének Oroszországgal, meg kell akadályozni azokat a javaslatokat, amelyek az orosz agresszióval szembeni szankciókat ki akarják terjeszteni az energiaszektorra, és így nehéz, talán lehetetlen helyzetbe is sodornák Magyarországot.”

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (j) és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke (b2) az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. március 24-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)