Berlin kilakoltatja az afgán menekülteket az ukránok befogadása miatt

Már több afgán családnál jártak a szociális munkások Berlinben, hogy közöljék velük, egy napjuk van kiköltözni otthonukból. Helyükre a háború elől menekülő ukránok kerülnek, az afgánokat pedig a város más területein helyezik el. Berlin azzal érvel, többen olyan érkezési központokban élnek a mai napig, ahonnan már el kellett volna jönniük, egy afgán édesanya azonban arról számolt be, hogy egy hónap alatt háromszor költöztették őket.

Berlin, 2022. április 1. Ukránok, többségében az orosz támadások miatt hazájukból menekülõ emberek sorban állnak az ukrán nagykövetség épülete elõtt Berlinben 2022. április 1-jén. MTI/AP/Markus Schreiber Fotó: Markus Schreiber

Hozzátette: Berlinben 83 létesítmény van a menekülteknek, amelyek mintegy 22 ezer embernek adnak otthont, de a Németországba érkező ukrán menekülteket is el kell helyezni. Strauss arról is beszámolt, hogy a kilakoltatott afgán családokat korábbi lakásukhoz hasonló otthonokban helyezték el. Tareq Alaows, a Berlini Menekültügyi Tanács igazgatótanácsának tagja ugyanakkor arról számolt be, hogy a kilakoltatásokról szándékosan nem adtak hírt. Hangsúlyozta: „Az érintettek között vannak olyanok, akik már évek óta ugyanabban a lakásban élnek, és most kitépik őket környezetükből, beleértve azokat a gyermekeket is, akiket az iskolájuktól messzebbre költöztettek.”

– Nem az állandó szállás biztosítása a cél

– mondta a 33 éves Parwana Amiri az amerikai Foreign Policy hírlap újságírójának.

Ágyak az ukrajnai menekülteknek nyitott szálláson az észak-németországi Wedelben. Fotó: Focke Strangmann/MTI/EPA

Az édesanyának férjével és két kislányával egy hónapon belül háromszor is el kellett költöznie. A család január végén érkezett Berlinbe Afganisztánból a német szövetségi kormány evakuációs műveletének segítségével, azóta viszont olyan szálláshelyen is éltek, ahol bűnözőkkel kellett közös fürdőszobát használniuk. Amiri és családja nemrégiben hajléktalanszállóra került, noha nem tudják, hogy ott meddig maradhatnak. Az édesanya aggódik amiatt, hogy hamarosan ismét költözniük kell, és kislányának is új óvodát kell keresnie.

– Amikor először láttam az ukrajnai háborúról képeket, sirattam az embereket. Tudom, milyen a háború és annak borzalmai. Csak azt kérem, ugyanúgy bánjanak mindannyiunkkal. A menekült az menekült

– fogalmazott.

Egy névtelenséget kérő 30 éves afgán férfi arról számolt be: két öccsével és édesanyjával szintén januárban érkeztek Európába. Azóta nemcsak kilakoltatták őket, de neki másik szállást ajánlottak, noha ő volt az egyetlen, aki beszélt közülük angolul.

Egy kabuli hivatal előtt várakoznak az igénylők 2021. november 13-án, amikor az Afganisztánt uraló iszlamista tálibok újrakezdik az útlevelek kiadását. Fotó: MTI/EPA

A tálibok tavaly augusztusban foglalták el Afganisztán fővárosát, Kabult, miután a mintegy két évtizeden át ott állomásozó nemzetközi csapatok bejelentették, hogy kivonulnak. Németországba nagyjából 12 ezren érkeztek a dél-ázsiai országból a hatalomátvételt követően. Ukrajna ellen azonban február 24-én megindultak az orosz csapatok, az ENSZ adatai szerint közel 12 millióan hagyták el otthonukat, közülük több mint ötmillióan a szomszédos országokban kerestek menedéket. Lengyelországban már 2,9 millióhoz közelít az ukrajnai menekültek száma, Romániába közel 780 ezren, Oroszországba mintegy 580 ezren mentek, Magyarország pedig több mint 485 ezer menekültet fogadott be ez idáig. Moldovába mintegy 430 ezren, Szlovákiába 352 ezren, Belaruszba pedig közel 24 ezren menekültek a harcok elől. Sokan utaztak azonban tovább a szomszédos országokból Nyugat-Európába, Németország már legalább 316 ezer ukrán menekültet regisztrált.

Borítókép: Ukránok, többségében az orosz támadások miatt hazájukból menekülő emberek sorban állnak az ukrán nagykövetség épülete előtt Berlinben 2022.  április 1-jén. (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)