Emmanuel Macron Orbán Viktor politikáját másolja?

Bár Emmanuel Macron és Orbán Viktor retorikailag jellemzően az európai küzdőtér két ellentétes pólusába pozicionálja magát, a nagypolitikába 2017-ben belépő francia államfő és a magyar miniszterelnök politikájában szembetűnően sok hasonlóság is található.

Budapest, 2021. december 13. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) fogadja Emmanuel Macron francia köztársasági elnököt a Karmelita kolostorban 2021. december 13-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Fischer Zoltán

Erős Franciaország mindenekelőtt!

Macron már a 2017-es megválasztása előtti kampányában is az európai értékek védelmezőjeként tűnt fel az európai nagypolitikában, az akkor még csak 39 éves francia politikus ugyanakkor azt is hamar egyértelművé tette, hogy az Európai Unió sürgősen reformokra szorul. – A választás során folyamatosan védtem Európát, mert úgy érzem, az rendkívül fontos a franciák és hazánknak a globalizációban beöltött helye szempontjából. Azonban szembe kell néznünk a helyzettel, és hallgatnunk kell az emberekre, akik ma rettentő mérgesek és türelmetlenek az EU-val szemben – fogalmazott akkor a brit BBC-nek adott interjúban. Az államfői poszton a vasárnap kezdődő elnökválasztáson újrázni kívánó államfő egyébként három hete mutatta be elnökválasztási programját, hangsúlyozva:

újraválasztása esetén Franciaország önellátóbb országgá tétele kulcsfontosságú célkitűzés lesz. 

Ennek apropóján tömeges befektetéseket ígért az ország mezőgazdasági és ipari függetlenségébe, de belengette több atomreaktor építésének és a hadsereg régóta halogatott megerősítésnek tervét is.

Visszatér a népszuverenitás

Kampányszlogenjeinek ráadásul régóta visszatérő eleme a stratégiai autonómia és az európai szuverenitás, amely az Egyesült Államoktól való különutasságra utalva már Charles de Gaulle és François Mitterrand alatt is a francia külpolitika sarokköve volt, mostani kampányában azonban már a népszuverenitás visszatérését ígérte választóinak, ismét kiváltva ezzel Marine Le Pen nem tetszését.

Putyinnal is régóta törekszik a párbeszédre

Macron egyébként nem sok időt fektetett az elnökválasztási kampányára, ehelyett inkább komoly béketeremtő szerepet vállalt az orosz–ukrán konfliktusban, kiváltva ezzel például Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő haragját, aki élesen kikelt a francia elnök ellen, amiért az hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Bűnözőkkel nem tárgyalunk, a bűnözőket le kell győzni

 – fogalmazott a lengyel politikus, majd feltette a kérdést: – Vajon tárgyalnátok-e Hitlerrel, Sztálinnal, Pol Pottal is? 

Macron Putyinhoz való hozzáállása azonban egyáltalán nem újkeletű, sőt: a francia elnök évek óta azt hangoztatja, hogy az Európai Uniónak fel kell hagyni Oroszország diplomáciai elszigetelésével, s nyitni kell Moszkva felé. Macron egyébként – Angela Merkel akkori kancellárral karöltve – már a tavaly nyári EU-csúcson is EU–Oroszország csúcstalálkozót sürgetett, igaz, a kísérlet kudarcba fulladt, mégpedig elsősorban a balti államok és Lengyelország éles tiltakozása miatt.

Macron azonban eleve abból indul ki hosszú ideje, hogy Európa biztonsági architektúrája újragondolásra szorul; már 2019-ben erről beszélt a francia nagyköveteknek:

Európában mindaddig nem lehet stabilitás, amíg nem enyhíti és tisztázza kapcsolatát Oroszországgal,

egy tavalyi EU-csúcson pedig azzal érvelt, hogy a Moszkva elleni szankcióknak nem sok értelme van, azok ugyanis eddig nem értek el változást Oroszország viselkedésében.

Borítókép: Orbán Viktor tavaly decemberben a karmelita kolostorban fogadta vendégül Emmanuel Macront (Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)