Ursula von der Leyen bejelentette, indul a jogállamisági mechanizmus hazánkkal szemben

Mindössze két nappal a magyarországi országgyűlési választásokat követően megszületett a döntés arról, hogy az Európai Bizottság aktiválja az uniós források befagyasztását lehetővé tévő jogállamisági rendeletet hazánkkal szemben. Ursula von der Leyen minderről Strasbourgban tett bejelentést, mint mondta, már kedden értesítették a lépésről a magyar hatóságokat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedd délután az Európai Parlament strasbourgi ülésén bejelentette, hogy 

aktiválják az egyes uniós források befagyasztását lehetővé tevő jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben. 

Az elnöknő az uniós bizottság politikai prioritásairól, s azok teljesüléséről szóló képviselői kérdésekre felelt. A jogállamisági kérdést Stéphane Séjourné,  a Momentumot is magában foglaló Újítsuk meg Európát frakcióvezetője, majd Philippe Lamberts, a Zöldek társelnöke tette fel.

 Mint azt Von der Leyen közölte, 

Johannes Hahn költségvetési biztos kedden arról értesítette a magyar hatóságokat, hogy a bizottság felszólító levelet  küld a jogállamiság szempontjából aggályos ügyekről, ezáltal pedig aktiválódik a jogállamisági mechanizmus az országgal szemben.

Ez integrációtörténeti jelentőséggel is bír, hiszen az EU sosem élesítette még a 2021 januárjától hatályos jogállamisági rendeletet. 

Von der Leyen Strasbourgban beszélt arról is, hogy a magyar kormány válaszolt a brüsszeli testület első, informális levelére, de a válaszokat nem találták kielégítőnek, emiatt döntöttek amellett, hogy aktiválják a rendeletet.

Arról nem volt bejelentés, hogy Lengyelországgal szemben is megindulna a mechanizmus.

Emlékezetes, korábban uniós berkekben rendre arról szóltak a hírek, hogy a magyarországi országgyűlési választások előtt nem lép a bizottság, ez ugyanis a választási folyamatba való beavatkozásnak is minősülhetett volna. 

Írtunk róla: Johannes Hahn, az uniós bizottság költségvetési biztosa egy friss lapinterjúban már kilátásba helyezte, hogy Magyarország hamarosan megkapja a levelet az eljárás indulásáról. Mint jelezte, az ukrán háború, az ukrajnai menekültek befogadása jelentette kihívás nem jelenthet engedményt a keleti tagországok számára a jogállamiság terén. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője kedden Strasbourgban azt szorgalmazta, hogy az EU Bírósága, és ne pártpolitikusok vizsgálják a jogállamisági kérdéseket, ugyanakkor sürgette a bizottságot, hogy lásson munkához a problémás esetek feltárásával.

Több fronton zajlik a vita

Miután a kormány kézhez kapja a levelet, egy–három hónapja lesz válaszolni rá, s adott esetben az Európai Unió Bíróságához is fordulhat, amennyiben nem látja betonbiztosnak az uniós bizottság érveit. A hosszú, jó esetben is hónapokig elnyúló jogvita végén fő szabályként a tagállami pénzügyminisztereket tömörítő tanácsi formáció dönthet a pénzügyi szankciókról. Ezek vonatkozhatnak az unió keretköltségvetésből és helyreállítási alapjából származó forrásokra, noha utóbbit hazánk még meg sem kapta.

A jogállamisági rendelet a bizottság jogállamisági eszköztárának friss, 2020-ban megfogalmazott eleme, amit Lengyelország és Magyarország sikertelenül támadott meg az EU Bíróságán. 

Egy másik jogállamisági eszköz, a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárás már mindkét tagállammal szemben zajlik. 

Az évek óta terítéken lévő hetes cikkelyes eljárások lesznek a témái az Európai Parlament egy másik, szerdán rendezendő vitájának.

Emlékezetes, a hetes cikkely a legsúlyosabb esetben a tagállam tanácsbeli szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet.

Borítókép: Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben (Forrás: EP)