Ha a harminc tag konszenzusra jut a kérdésben, a két ország tárgyalásai következnek a NATO-val.
Szenes Zoltán közölte, mindkét ország fejlett politikailag, katonailag és védelmi szempontból is, így megfelelnek a NATO-követelményeknek.
Finnország már teljesíti a NATO azon ajánlását, miszerint a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra kell fordítani, Svédország pedig 2028-ra érheti el ezt a szintet – írta meg elemzésében a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI). Szenes Zoltán elmondása szerint az egyfordulós tárgyalásokat az egyes tagországok ratifikációs eljárásai követik, nálunk az Országgyűlésnek kell rábólintania Svédország és Finnország csatlakozására. A volt vezérkari főnök hozzátette: a bővítési folyamat általában hét–kilenc hónapot, de akár egy évet is igénybe vehet.
Tizenkettőről harmincra
A NATO-t 1949-ben, a második világháborút követően hozták létre az észak-atlanti szerződéssel. A szövetség 73 évében eddig nyolc bővítési hullámra került sor, a tizenkét alapító taggal együtt így ma már harminc a tagországok száma. Legutóbb Montenegró és Észak-Macedónia csatlakozott, előbbi 2017-ben, utóbbi 2020-ban, hazánk pedig 1999-ben nyert felvételt a NATO-ba. Svédországon és Finnországon kívül korábban három ország, Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Ukrajna fejezte ki szándékát azzal kapcsolatban, hogy társulna a szövetséghez.
Szenes Zoltán arról is beszélt, hogy Ukrajnát jelenleg a háborús helyzetben – még ha lenne is rá szándék – nem lehet felvenni, míg Grúziával az a probléma, hogy ott is van két szakadár köztársaság, vagyis egy befagyott konfliktus, ami lehetetlenné teszi a tagságot.
A volt vezérkari főnök szerint ugyanakkor Bosznia-Hercegovinának megvan az esélye a csatlakozásra, mivel már teljesítette a szövetség feltételeit védelmi–katonai kérdésekben.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!