Elhárulhat az akadály a NATO bővítése elől

Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes rámutatott, Ankara mindig üzleti oldalról nézi a világot, így van esély a kompromisszumra.

− Nem utalunk pénzt a terrorszervezeteknek, természetesen fegyvert sem küldünk − mondta Magdalena Andersson svéd miniszterelnök stockholmi sajtótájékoztatóján tegnap. Eközben egy svéd és finn tisztségviselőkből álló delegáció Ankarába utazott annak reményében, hogy meggyőzzék Törökországot, hagyja jóvá a két európai ország csatlakozását az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). Oroszország Ukrajna elleni támadásának hatására Svédország és Finnország a múlt héten adta be hivatalos csatlakozási kérelmét a szövetséghez, ezt követően pedig Törökország is benyújtotta a két országhoz intézett követeléseinek listáját.

Ankara ugyanis csak abban az esetben adná szavazatát a két ország felvételéhez, amennyiben Svédország nem támogatja a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát, vagyis olyan terrorszervezeteket, amelyek ellen Törökország harcol.

A török vétó és a követelmények

Törökország szavazata pedig azért kulcsfontosságú, mert a NATO-bővítésben egyhangú döntésnek kell születnie, tehát mind a harminc tagországnak hozzá kell járulnia az új tagok felvételéhez. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára kifejtette a Magyar Nemzetnek, hogy a szövetség általános bővítési eljárásrendjének első lépése megtörtént, formálisan mindkét ország kifejezte a csatlakozási szándékát.

A következő lépés ezután az lenne, hogy az Észak-atlanti Tanács (NAC), a NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete – amelyben mindegyik tagország képviselteti magát – jóváhagyja a benyújtott kérelmet.

Ez ugyanakkor már problémás amiatt, hogy Törökország vétóval fenyeget.

– Megvan rá az esély, hogy meggyőzik őket – válaszolta Szenes Zoltán arra a kérdésünkre, hogy sikerülhet-e rávenni Ankarát arra, hagyja jóvá az észak-európai országok NATO-csatlakozását.

A törökök mindig híres tranzakcionalisták voltak, a világot mindig üzleti oldalról nézték

– tette hozzá. Szenes Zoltán szerint ugyanis benne van a levegőben, hogy Törökország nemzeti célokat akar elérni, a finn és a svéd delegációval folytatott tárgyalásokon így kompromisszumok születhetnek. Hozzátette: török–amerikai tárgyalások is kezdődtek, így valószínű, hogy Washington is üzletet ajánl majd Ankarának cserébe azért, hogy támogassa a két ország felvételét a katonai szövetségbe.

Ha a harminc tag konszenzusra jut a kérdésben, a két ország tárgyalásai következnek a NATO-val.

Szenes Zoltán közölte, mindkét ország fejlett politikailag, katonailag és védelmi szempontból is, így megfelelnek a NATO-követelményeknek.

Finnország már teljesíti a NATO azon ajánlását, miszerint a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra kell fordítani, Svédország pedig 2028-ra érheti el ezt a szintet – írta meg elemzésében a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI). Szenes Zoltán elmondása szerint az egyfordulós tárgyalásokat az egyes tagországok ratifikációs eljárásai követik, nálunk az Országgyűlésnek kell rábólintania Svédország és Finnország csatlakozására. A volt vezérkari főnök hozzátette: a bővítési folyamat általában hét–kilenc hónapot, de akár egy évet is igénybe vehet.

Tizenkettőről harmincra

A NATO-t 1949-ben, a második világháborút követően hozták létre az észak-atlanti szerződéssel. A szövetség 73 évében eddig nyolc bővítési hullámra került sor, a tizenkét alapító taggal együtt így ma már harminc a tagországok száma. Legutóbb Montenegró és Észak-Macedónia csatlakozott, előbbi 2017-ben, utóbbi 2020-ban, hazánk pedig 1999-ben nyert felvételt a NATO-ba. Svédországon és Finnországon kívül korábban három ország, Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Ukrajna fejezte ki szándékát azzal kapcsolatban, hogy társulna a szövetséghez.

Szenes Zoltán arról is beszélt, hogy Ukrajnát jelenleg a háborús helyzetben – még ha lenne is rá szándék – nem lehet felvenni, míg Grúziával az a probléma, hogy ott is van két szakadár köztársaság, vagyis egy befagyott konfliktus, ami lehetetlenné teszi a tagságot.

A volt vezérkari főnök szerint ugyanakkor Bosznia-Hercegovinának megvan az esélye a csatlakozásra, mivel már teljesítette a szövetség feltételeit védelmi–katonai kérdésekben.

Borítókép: A svéd és finn tárgyalódelegáció a török partnerekkel egyeztet Ankarában 2022. május 25-én (Fotó: Anadolu Agency)