Győzelmi napi bejelentésre vár a világ

Mit tervez május 9-én Oroszország? – ezt találgatják már hetek óta a nyugati államok és az ukrajnai háborút elemző szakértők. A második világháborús győzelem évfordulójának megünneplése mindig fontos esemény Moszkvában, a mostani, 77. évforduló sem lesz különb.

Szentpétervár, 2022. április 27. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az Orosz Szövetségi Gyûléshez (parlament) tartozó Törvényhozók Tanácsának ülésén Szentpéterváron 2022. április 27-én. MTI/AP/Kreml/Szputnyik pool/Alekszandr Demjancsuk Fotó: Alekszandr Demjancsuk

A világot azonban nem is annyira a felvonuló tankok látványa foglalkoztatja a győzelem napi ünnepségek kapcsán, hanem az, hogy tervez-e valami nagyszabású katonai akciót erre a napra Moszkva, vagy készül-e fontos bejelentést tenni Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Legelőször Emmanuel Macron francia államfő mondta április elején, hogy szerinte Putyin győzelmet akar hirdetni az Ukrajna elleni háborúban.

 – Oroszország számára május 9. nemzeti ünnep, fontos katonai esemény, és szinte biztos, hogy Putyin elnök számára május 9-nek a győzelem napjának kell lennie – nyilatkozta Macron. Hogy az államfő mire alapozta véleményét, nem tudni, ám név nélkül nyilatkozó amerikai hírszerzők is azt sejtették április elején, hogy Putyinnak a győzelem napján mindenképp fel kell mutatnia valamiféle „győzelmet” az orosz népnek. Egy hónapja úgy tűnt, erre leginkább a délkelet-ukrajnai területeken van esély, hiszen az orosz erők nagyrészt kivonultak Ukrajna északi részéről, és ide összpontosították erejüket. A fegyverek azonban azóta is ropognak, s nem látszik annak a jele, hogy az ukrán katonák feladták volna a harcot.

Putyin készülő bejelentése a győzelemről ettől függetlenül – elemzők szerint – vonatkozhat az oroszok által már elfoglalt délkeleti területekre, s arra, hogy sikerült egybefüggő, orosz irányítás alatt lévő területet kialakítani a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és az Oroszország által függetlenként elismert oroszbarát szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságok” között.

Ugyancsak amerikai hírszerzési értesülésekre hivatkozva jelentette az amerikai sajtó, hogy Luhanszk, Donyeck és Herszon megye elcsatolását jelenti be az orosz elnök.

A május 9-ével kapcsolatos másik teória szerint viszont éppen a háború kiterjedésétől kell tartani: eszerint Putyin ma háborút hirdet Ukrajna ellen – Moszkva eddig háború helyett különleges katonai műveletről beszélt Ukrajna kapcsán –, s általános mozgósítást rendel el. Ben Wallace brit védelmi miniszter a napokban azt mondta, a háború deklarálása szolgáltatna ürügyet ahhoz, hogy több katonát vonjon be a harcokba Putyin, aki a legtöbb biztonságpolitikai szakértő szerint gyors győzelemben bízott Ukrajnában, de már látja az orosz stratégia kudarcát. A különböző becslések szerint 7–15 ezer orosz katona halt meg eddig a háborúban.

Megint más sajtóelemzések szerint az általános mozgósítás a hadiállapot bevezetését is jelentené, amellyel Putyin a teljes orosz gazdaságot a hadigépezet szolgálatába állítaná.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő képtelenségnek és valótlanságnak minősítette a háború kiterjesztéséről szóló sajtójelentéseket. – A teljes mozgósítás elrendelése politikailag nagyon kockázatos lenne, de facto beismerése lenne a vereségnek – nyilatkozta a Business Insider hírportálnak az orosz származású amerikai elemző, Dmitri Alperovitch.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az Orosz Szövetségi Gyűléshez (parlament) tartozó Törvényhozók Tanácsának ülésén Szentpéterváron 2022. április 27-én. (Fotó: MTI/AP/Kreml/Szputnyik pool/Alekszandr Demjancsuk)