A litván iskolákban honvédelmi képességek és készségek, valamint a közösségi szellem fejlesztésére irányuló képzéseket fognak tartani – jelentette be a litván védelmi és oktatási minisztérium. A két tárca közlése szerint a projekt jövő tavasszal veheti kezdetét, ötödiktől egészen tizedik osztályig vesznek majd részt rajta a diákok. A kurzus egy tanévben mindössze három napot fog kitenni, azonban a részvétel kötelező, enélkül nem teljesíthetik az adott tanévet a tanulók.
A képzések kivételesek, ugyanis a fiatalok a túléléshez és az ország védelméhez szükséges készségeket sajátíthatják el. Megtanítják őket arra, hogyan éljenek túl a vadonban, elsősegélynyújtásra, s hogy mindezeket hogyan tudják biztonságosan végrehajtani
– fogalmazott Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter.
Az ország oktatásügyi minisztere szerint a tanrend összeállításakor figyelembe kell venni az állampolgári kompetenciák fejlődését, ez pedig jelenleg magába foglalja azt, hogy a fiatalok fel legyenek készítve egy esetleges támadásra is.
Balti hagyomány
Litvániában – és alapvetően mindhárom balti országban – nem új keletű dolog a társadalom militarizálása. A társadalmi ellenállás gyökere egészen az első világháborúig, valamint a szovjet megszállás időszakáig vezethető vissza. A Krím félsziget 2014-es orosz annexióját követően reneszánszukat élik a paramilitáris szervezetek,
Oroszország ukrajnai inváziója miatt pedig még inkább felértékelődött a jelentőségük.
Lettországban például a nemzeti gárda fiatalokat magába tömörítő részlege már 1992 óta működik, a kormány pedig 2015-ben ambiciózus terveket vázolt fel ennek fejlesztésére:
2024-re minden önkormányzatban kiképzőközpontokat hoznának létre mintegy tizenhatezer fiatal bevonásával, egészen a tízéves kisgyerekektől a huszonegy éves fiatal felnőttekig.
Litvániában 1919 óta működik a lett nemzeti gárdához hasonló paramilitáris szervezet Lövészek Szövetsége néven, amely körülbelül tízezer tagot számlál, ennek felét teszi ki a fiatalok részlege.
Orosz–ukrán háború 
