Kinek a háborúja? (10. rész) – Durvul az energetikai tömegverekedés

Az olajcsap önkényes elzárásával fenyegetőzik Ukrajna úgy, hogy Magyarország biztosítja a gáztranzitot a háború sújtotta országnak.

Paks, 2019. július 11. Munkába járó dolgozókat mûszakváltás után haza szállító autóbuszok a Paksi Atomerõmû kijáratánál. Mögöttük a 3-4-es blokk épülete. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba

Az olajcsap önkényes elzárásával fenyegetőzik Ukrajna úgy, hogy Magyarország január óta biztosítja a garantált napi nyolcmillió köbméter gáztranzitot a háború sújtotta országnak. Baráti alapon, a saját gázellátásából, amiből a tározóit tölthetné fel vagy jóval drágábban eladhatná például Horvátországnak. De nem ezt teszi, ehelyett a magyar kormány épp most hosszabbította meg 2023 márciusáig a szerződést, amelyet a háború elején kötött. Az ukrán földgáz szállítási rendszer-üzemeltető csütörtökön jelentette be, hogy megállapodott a magyar rendszer-üzemeltetővel: még hosszabb ideig kap Magyarországról garantált gázszállítási kapacitást Ukrajna. Hasonló megállapodást kötött Szlovákiával és Lengyelországgal is. Az uniótól Oroszország elleni szankciókat követelő ország gázellátása tehát a következőképpen néz ki: az ukránok elvégzik az orosz gáz tranzitszállítását Szlovákia és Lengyelország felé, majd a három ország felől garantált, nem megszakítható kapacitásban kapnak (orosz) gázt a saját ellátásukra. Közben fennhangon mondhatják, hogy ők ugyan nem vesznek közvetlenül az oroszoktól! Csak áttételesen, persze, és csak a gáztranzit után kapnak pénzt.

De nemcsak ezt mondja Ukrajna. Mondja azt is, hogy még több szankció kell Oroszországgal szemben, sőt most ott tartunk, hogy meg is fenyegette Magyarországot, amiért „akadályozza” az olajembargót tartalmazó hatodik szankciós csomag megszavazását: az Ukrajnán áthaladó Barátság 2 kőolajvezeték elzárásával.

Ukrajnának van egy erős ütőkártyája: a Barátság kőolajvezeték

– üzente az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója, korábbi külügyminiszter-helyettes. Olena Zerkal egy ülésen így fogalmazott: „Akár valami történhet is ezzel a vezetékkel, de végső soron az ukrán kormány, és az elnök dönt politikai kérdésekben, és abban, hogy olyan nyelvezetet használjunk, amit Orbán Viktor is megért.”

Magyarország abszolút segítően áll Ukrajnához, ehhez képest olyan üzenetet kapni, hogy a kőolaj-tranzitvezetéket bármikor elzárhatják az ukránok, extrém veszélyes fenyegetés

– összegezte a helyzetet Tóth Máté energiajogász.

Nagyon súlyos üzenet, és nemzetközi jogilag is aggályos

– mondta, hozzátéve, hogy ezt az ukránok nem tehetik meg, illetve ha megteszik, nagyon súlyos nemzetközi következményekkel néznek szembe.

Magyarország és Ukrajna ugyanis ugyanolyan aláíró felei az energiacharta egyezménynek, ezt hazánk 1999-ben hirdette ki: mindkét ország alávetette magát a többi közt annak a kötelezettségnek is, hogy a tranzitútvonalakat sértetlenül kell hagyni, és nem diszkriminálhatnak rajta keresztül a forrás- vagy pedig a célország szempontjából. Erre van is egy mechanizmus, amely védi Magyarországot, és választott bíróság elé citálhatóvá teszi Ukrajnát, a háborús helyzettől függetlenül. Tóth Máté hangsúlyozta: Ukrajnának a kereskedelmi és nemzetközi szerződéses kötelezettségei minden ilyen körülménytől függetlenül élnek, és ezeket be kell tartani.

Ha nem tartja be, és adott esetben ténylegesen elzárná az olajat – ahogyan három héttel ezelőtt a földgázszállítást ideiglenesen felfüggesztette – ez ellen Magyarország védett, a 27. cikk szerinti mechanizmussal, amivel Magyarország nyilván élni is fog: következménye pedig, hogy Ukrajnának a leállított olaj értékének a többszörösét kell majd kifizetni Magyarországnak.

Elég egyértelmű a megítélése egy ilyen helyzetnek, kérdés, hogy Ukrajna ezt akarja-e kockáztatni.

Brüsszel ragaszkodik az olajembargóhoz

Továbbra is reménykednek.az olajembargó hétfői tárgyalásában az uniós vezetők, noha Ursula von der Leyen EB-elnök arról beszélt, várhatóan nem tűzik napirendre a hatodik szankciós csomagot, amelynek része az orosz kőolaj importtilalma. Charles Michel, az Európa Tanács elnöke arról beszélt a Politicónak, hogy reménykedik abban, hogy sikerül megoldást találni a jövő heti csúcsig, ezért egyeztetéseket folytatnak. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken megismételte: a magyar kormány nem menne bele olyan embargóba, amely érintené a vezetékes kőolajszállítást is, illetve garanciákat sürgetett, ha előre nem látott események következnének be a kőolajszállításban. Láthatóan komoly diplomáciai háttéregyeztetések zajlanak hétvégén ebben a kérdésben – mondta Tóth Máté.

Úgy tűnik, tette hozzá, most

újfajta gondolkodás kezdődött abban, hogy szankciós szempontból külön válasszák a tengeri és a vezetékes kőolajszállítást.

Ezzel együtt az orosz kőolajra kivetett importtilalom vagy korlátozás súlyosan érintené Európa energiabiztonságát, tehát ez továbbra is egy nagyon kényes egyensúlyi helyzet. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint kezd kompromisszum kialakulni a kérdésben, amelyet a hétfőn kezdődő uniós csúcson fognak bemutatni.

Az Európai Bizottság elnöke a hét közepén azt mondta, hogy a tervezett embargó vélhetően napirendre sem kerül az európai uniós csúcstalálkozón, viszont Budapestre jön tárgyalni a részletekről Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Ursula von der Leyen Davosból nyilatkozott a Politico amerikai hírportál európai kiadásának azt követően, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos levélben üzente az Európai Tanács elnökének: tárgyalásra sem alkalmas Brüsszel olajembergós javaslata. Az olajembargó hatására ugyanis súlyos gazdasági és ellátási nehézségek lépnének fel.

Olajembargós kompromisszum és magyar energiabiztonság

Ha nem vetik el a szankciót, két iránya lehet az orosz kőolajimport tilalom módosításának, mondta Tóth Máté: vagy az időbeli ütemezést változtatják meg, vagy különválasztják a tengeri szállítás útján, illetve csővezetéken érkező orosz olajra kivetendő korlátozást.

Magyarország ragaszkodik hozzá, hogy a vezetékes olajszállítás kikerüljön a csomagból, mert az súlyos ellátási és gazdasági válságot okozna hazánkban.

Magyarország eközben hosszú távon igyekszik megoldani az orosz energiahordozóktól való függetlenedést. A gáztranzitútvonalak kölcsönös biztosításáról állapodott meg Szerbia és Magyarország, illetve arról, hogy a két ország közötti villamoshálózat-kapacitást megduplázza az elkövetkező években. Ezt jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Magyarország ezen felül hozzáférést biztosít a gáztárolóihoz Szerbiának, hogy déli szomszédunk energiabiztonságát segítse a téli időszakban is. Szijjártó Péter közölte: a magyar kormány súlyos támadásnak értékeli az energiahordozók szállítási útvonalának esetleges elzárását.

Célegyenesbe fordul Paks 2 építése

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Magyarország energiabiztonságát hosszú távon garantáló beruházás, jelentette be Szijjártó Péter, miután megkapta az építési engedélyt az úgynevezett résfal. Az erőmű szerkezeti elemei közül ez az egyik legjelentősebb az építkezési munkálatok előkészítése során, magyarázta el Tóth Máté energiajogász, ugyanis a résfal választja el horizontálisan a már meglévő erőművi blokkokat – 4×500 MW teljesítményű 1–4 blokk – a két új VVER–1200 teljesítményű blokktól, vertikálisan pedig kizárja a talajvízbetörést.

A szerkezeti elem 32 méter mélységű, és a létesítése nagyban függ a geológiai-hidrogeológiai vizsgálati eredményektől. Tóth Máté elmondta: az engedélyezés roppant felelősségteljes folyamat, számos részfolyamatból és speciális vizsgálatból áll, és szó szerint tízezer oldalnyi dokumentumból. Az Országos Atomenergia Hivatal a felelős engedélyezési csúcshatóság, de számos szakhatóság munkáját is össze kell fognia, a most kiadott dokumentum például bányászati, illetve vasúti szakhatósági kérdések vizsgálatával is járt. A résfal engedélye valóban fontos esemény, amely már közel van a teljes építési engedély kiadásához. A Paks 2 beruházás folyamatában a telephelyengedélyt követően haladunk az építési engedély felé,

megtörtént már a felvonulási épületek engedélyezése is, ezután következtek a műszaki tervek, a most kiadott résfal engedély pedig az utolsó előtti lépés

– mondta Tóth Máté. A Magyar Energetikai Társaság alelnöke hangsúlyozta: az engedélyezési, illetve a létesítési folyamat felgyorsítása nemzetgazdasági és ellátásbiztonsági érdek is, ami a háború miatt, illetve a fenyegető európai gazdasági stagfláció kapcsán még fontosabb. Különösen felértékelődik az olcsó, stabil, úgynevezett baseload zsinórvillany, vagyis az erőműben megtermelt áramot továbbító villamosvezeték, ami egy állandó, megbízható villamosenergia-ellátást biztosít a hazai energiamixbe. Az ilyen ellátás tulajdonképpen egy ország ellátásának a gerince, amihez képest a más típusú erőművi termelés pusztán járulékos.

Nem véletlen tehát, hogy a Paks 2 beruházás átkerült a Külgazdasági- és Külügyminisztériumhoz, ez is mutatja a hangsúlyeltolódást, hívta fel a figyelmet Tóth Máté. A résfal engedélyezése után az erőművi létesítési engedély megszerzése következik, amely néhány hónapot vehet igénybe. Ezt követően indulhat az építkezés, amely várhatóan 2030-ra fejeződik be.

A szerző a Hír TV Háború Ukrajnában című műsor felelős szerkesztője, a cikk az adásokban elhangzottak alapján íródott.

Borítókép: A Paksi Atomerőmű 3–4-es blokk épülete – a kép illusztráció (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)