A vendégszeretet határai – ukrán menekültek Lengyelországban

Bár Lengyelország tárt karokkal fogadja az Ukrajnából érkező háborús menekülteket, a június eleji adatok szerint eddig érkezett 3,79 milliós embertömeg hatalmas terhet ró a nagyjából 38 milliós országra.

T. Kovács Péter
2022. 06. 05. 6:50
PUTYIN, Vlagyimir
Przemysl, 2022. március 18. Ukrajnából elmenekült emberek egy sportcsarnokban kialakított szálláson a délkelet-lengyelországi Przemyslben 2022. március 18-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz Fotó: Pétrosz Jannakurisz
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lengyelországban már a háború előtt is milliós ukrán diaszpóra élt, de az ukrajnai orosz agresszió óta ez a szám csaknem négyszeresére duzzadt. Minthogy a két szomszédot szoros történelmi szálak kötik össze és nyelvük is rokon, az érkezők általában nem mennek tovább (mint például Magyarországról), hanem ott akarják kivárni a háború végét. Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerint legalább hetven százalékuk a háború után is Lengyelországban marad, részint mert nincs hová visszamenniük, különösen, ha az oroszok által megszállt területről érkeztek, részint mert a munkaerőhiány miatt szükség is van a munkáskezekre.

Az ukrán migráció okozta problémákról Lengyelországban ugyanúgy nem illik nyíltan beszélni, mint Nyugat-Európában az illegális bevándorlókról. Andrzej Duda elnök május 22-én a kijevi parlamentben azt mondta, hogy az ukrán állampolgárok „nem menekültek országunkban, hanem vendégek”. 

A lengyelek valóban a lehető legvendégszeretőbb, de hosszabb távon egyúttal legproblematikusabb módját választották az ukrán menekültek fogadásának

– írja a Do Rzeczy lengyel hetilap.

A nagyvárosok helyzete jól példázza, hogy a menekültkérdés milyen kihívások elé állítja a lengyel társadalmat. Az érkezők a jobb szociális ellátás és munkalehetőség reményében elsősorban oda igyekeznek. A legtöbben, az összes menekült csaknem 15 százaléka Varsóban állapodott meg, amelynek népessége akkorára duzzadt, amekkorát a helyi hatóságok 2050-re terveztek. De hasonló helyzetben van Krakkó, Wroclaw, a sziléziai agglomeráció, a tengermelléki hármas város (Gdansk, Gdynia és Sopot) és az ukrán határhoz közeli Rzeszów is. Ennek következtében a nagyvárosokban kiadható egy-, két- és háromszobás bérlakások száma vészesen apad, miközben a bérleti díj emelkedik. De a drágább apartmanok, házak piacán sem jobb a helyzet, minthogy az ukránok gyakran egy egész házat kibérelnek, ahol több család is megszáll. 

Ezért a lengyel nagyvárosokban egyre nehezebb albérletet találni, ami különösen érzékenyen érinti a diákokat és az ingázó munkavállalókat.

Az ukránok többsége nő és gyerek, vagyis az iskoláztatás jelenti a következő nagy gondot: ekkora tömeg számára kevés az iskola és az óvoda. Újakat kell építeni, amiben az önkormányzat a kormányzat és az Európai Unió segítségére számít. De ugyanez a helyzet az egészségügyi rendszerben, amely a menekültek nélkül is rendkívül meg van terhelve. Nem zárható ki, hogy a jövőben az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz vagy a bérlakásokhoz való hozzájutás megnehezülése nyugtalanságot vált ki a lengyel társadalomban.

A lengyel gazdaság eddig sikeresen integrálta a keleti határokon túlról érkező munkaerőt, de a kezdődő recesszió és a vágtató infláció változtathat a helyzeten. 

Amellett a lengyel állam ugyanolyan szociális juttatásokban igyekszik részesíteni az érkezőket, mint a lengyel állampolgárokat, részint abból a megfontolásból kiindulva, hogy ezzel munkavállalásra ösztönzi őket. A statisztikai adatok szerint azonban eddig a munkaképes menekülteknek csak egynegyede helyezkedett el a munkaerőpiacon, és nem tudni, hogy a többieknek egyáltalán szándékukban áll-e ez.

Mindezek fényében csak dicsérni lehet a lengyel kormánynak azt a döntését, hogy konténerlakásokat épít a menekülteknek Nyugat-Ukrajnában. Mindamellett nagyon aktuális Andrij Descsicja varsói ukrán nagykövet aggodalma, aki az AP-nek nyilatkozva kijelentette: „Aggódom, mert nem tudom, hol vannak a határai a lengyel nép vendégszeretetének. Az ukrán menekültek megfelelő, meleg fogadtatásban részesülnek. De vajon meddig lesznek képesek ellátni a menekültjeinket? Honfitársaim velem együtt megértik, hogy vannak határai a vendégszeretetnek.”

 

Borítókép: Ukrajnából elmenekült emberek egy sportcsarnokban kialakított szálláson a délkelet-lengyelországi Przemyslben 2022. március 18-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában (Forrás: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.