Sorosék embere képviselte Afrikát az uniós csúcson

Alexander Sorossal találkozott május elején a szenegáli elnök, Macky Sall, aki az Afrikai Unió soros elnöki tisztségét betöltve részt vett a május 30-a és 31-e között tartott rendkívüli brüsszeli csúcson is – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Párizs, 2015. február 6. Macky Sall szenegáli elnök beszédet mond a francia-afrikai fórumon Párizsban 2015. február 6-án. (MTI/EPA/Pool/Ian Langsdon) Fotó: IAN LANGSDON

Az Európai Unió Tanácsának 2022. május 30-i és május 31-i rendkívüli csúcstalálkozóján az orosz-ukrán konfliktus miatti élelmiszerellátási problémák és az ebből fakadó várható éhínség miatt az Afrikai Unió elnökeként Macky Sall is részt vett a tanácskozáson. Ezzel a Soros-klán egy újabb baloldali szövetségese szólhatott bele az európai polgárok életébe. A Tűzfalcsoport jelen cikke a május elejei dakari Soros-Sall találkozóról, és a szenegáli elnök kilétéről kíván tájékoztatni.

Soros György fia, Alexander Soros, a Nyílt Társadalom Alapítványok alelnöke 2022. május 7-én Dakarban Macky Sall szenegáli elnökkel tárgyalt, saját szavai szerint „számos közös érdeklődésre számot tartó témáról”, köztük a koronavírus elleni vakcina előállításának finanszírozásáról. Elmondta, hogy megbeszélést folytatott Sall elnökkel a Nemzetközi Valutaalap különleges lehívási jogainak újraelosztásáról, amely eszközkapcsán a szenegáli vezető többször követelte, hogy igazságosan osszák újra a szegény országok, különösen az afrikai országok javára. Alex Soros azt is hozzátette, hogy Macky Sallal „a fiatalok és a nők szerepének megerősítéséről és kapacitásépítéséről” is tárgyaltak.

Alexander Sorost Macky Sall a dakari Köztársasági Palotában fogadta, a Nyílt Társadalom Alapítványok nyugat- és kelet-afrikai kirendeltségeinek tisztviselői, Antoine Felix Diome belügyminiszter, Amadou Hott gazdasági, tervezési és együttműködési, Néné Fatoumata Tall ifjúsági és Mamadou Talla nemzeti oktatási miniszterek jelenlétében.

A meghallgatás során Soros legkisebb fia, birodalmának várományosa biztosította a szenegáli elnököt arról, hogy 

a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata kész hozzájárulni Szenegálban az egészségügy finanszírozásához

 – erről számolt be Ibrahima Aïdara, a Nyílt Társadalom Alapítványok Nyugat-Afrikai ágának, az OSIWA-nak a tisztviselője – jelentette az APS szenegáli hírügynökség.

Aïdara elmondása szerint a koronavírus-világjárvány kezdete óta a Nyílt Társadalom Alapítványok összesen 27-30 millió értékben nyújtott támogatást Afrikának. 

Nyugat-Afrika 10 millió dollárt kapott, Szenegál pedig 2 millió dollárt

 – mondta.

Macky Sall szenegáli elnök nem először működik közre a Soros családdal. A Nyílt Társadalom Alapítványok honlapján 2013-ból találtunk meg egy vele készült interjút.

Na de kicsoda Macky Sall?

A szenegáli elnök 1961. december 11-én született Fatickban, abban a városban, amelynek később, 2009 és 2012 között polgármestere volt. A Dakarban folytatott tanulmányai folyamán csatlakozott a marxista-leninista mozgalomhoz, az And-Jëfhez. Hamarosan kilépett a mozgalomból, mivel nem osztotta sem politikai elképzeléseit, sem az 1983-as elnökválasztáson a baloldallal szemben alkalmazott bojkott-stratégiát. Ehelyett Sall a Liberális Párt szavazója lett. Az 1980-as évek végén a Szenegáli Demokrata Párt (PDS) tagja lett.

Sall 2004 és 2007 között három évig volt miniszterelnök, 2007 és 2008 között pedig a szenegáli nemzetgyűlés elnöki tisztségét is betöltötte. 2008. december 1-jén a PDS mintegy harminc volt tisztviselőjével együtt megalapította a „Szövetség a Köztársaságért” (APR-Yaakaar) nevű politikai pártot. A Szenegáli Köztársaság negyedik elnökévé 2012 márciusában választották, hivatalát 2012. április 2-án foglalta el. 2019. február 24-én Macky Sall elnököt újraválasztották második ötéves hivatali idejére (2019-2024). Sallt az Afrikai Unió elnökévé választották a 2022-es évre, megbízatása 2022. február 5-én kezdődött meg.

Az Afrikai Unió (AU) az afrikai kontinensen található 55 tagállamból álló kontinentális unió. Legfontosabb döntéseit az Afrikai Unió Közgyűlése hozza meg, amely a tagállamok állam- és kormányfőinek fél évente megrendezésre kerülőtalálkozója. Az Európai Unió és az Afrikai Unió között élénk és folyamatos diplomáciai kapcsolat áll fenn, számos alkalommal tartották már közösen csúcstalálkozókat, idén, 2022-ben februárban is.

A Nyílt Társadalom Alapítványok természetesen az afrikai kontinensen is jelen vannak, habár tevékenységüket egy 2022. május 11-i bejelentés szerint jelentősen újra szervezik. Ebben azt írják:

„A Nyílt Társadalom Alapítványok afrikai átalakítása gyorsan halad, ahogy az afrikai regionális iroda és négy különálló alapítványunk – a Nyílt Társadalom Alapítvány Dél-Afrikáért, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Kelet-Afrikáért, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Dél-Afrikáért és a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Nyugat-Afrikáért – egységes afrikai stratégiává és struktúrává, a Nyílt Társadalom Alapítványok Afrikáért szervezetté (OSF-Afrika) alakul. Regionális átalakítási erőfeszítéseinket követően a Nyílt Társadalomnak nem lesz többé alapítványa Afrikában. Ehelyett egy új, integrált struktúrával fogunk megjelenni, amely megkönnyíti a kontinensek közötti együttműködést és tanulást, és biztosítja, hogy mind az országon belüli, mind a pánafrikai szintű befektetéseinket stratégiailag jobban összehangoljuk és összekapcsoljuk. Ez olyan mértékű megvalósítást tesz lehetővé, amire korábban nem volt lehetőség.”

Mint ahogy arról a Tűzfalcsoport korábban beszámolt, Afrikában Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa a jól átideologizálható bölcsészet-, valamint társadalomtudományokban hirdet ösztöndíjprogramokat, Zambiától kezdve a mára fehérellenes háborús állapotok uralta Dél-Afrika Fokvárosi Egyeteméig. 

Sorosék pedig csak tüzelik az indulatokat, és az itteni kampuszokat csatatérré változtatják, mint teszik azt más földrészeken is; 

ez történik végső soron Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Afrikában fehérellenes éllel – írja a Tűzfalcsoport.

Ami a feketeellenes rasszizmus elleni ideológiát illeti, az valójában a régi ’68-as szellemben ölt testet. Az így felhergelt egyetemi diákok indulata ellenére ugyanakkor például a neves Oxfordi Egyetem egyik intézménye 2016-ban közölte, hogy nem távolítja el Cecil Rhodes szobrát az épületéből, noha a 19. századi brit üzletember és politikus a De Beers gyémánttársaság alapítója és a dél-afrikai fokföldi brit gyarmat miniszterelnöke volt (aki amúgy végakaratával létrehozta az egyetem külföldi diákoknak is szánt Rhodes-ösztöndíját). 

Az intézmény aktivizálódott diákjai már azt követően kezdeményezték Rhodes szobrának ledöntését, hogy a Fokvárosi Egyetemről eltávolították a politikus szobrát. 

Nem csoda tehát, hogy 28 évvel Nelson Mandela kiszabadulása után a helyzet talán még rosszabb is Dél-Afrikában, s hogy ma ugyanúgy rasszista megközelítések irányítanak politikusokat, hiszen az országos szellemi elit képzése is ilyen ideológiák mentén valósul meg. Ez a kifordult eszme vezetett el odáig, hogy egy baloldali feketéket tömörítő USA-beli egyesület, a Mobilized African Diaspora (MAD) 2017 tavaszán a Ku-Klux-Klan egyenruhájára utaló lepedővel takarta le Jefferson elnök Columbia Egyetemen található szobrát. Ezzel igazolva, hogy tényleg jogosan tette föl kérdését Donald Trump: hol lesz vajon a végső határ? 

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Macky Sall szenegáli elnök (Fotó: MTI/EPA/Pool/Ian Langsdon)