Észtország pénteken bekérette oroszországi nagykövetét Vlagyimir Putyin orosz elnök Narva városról tett kijelentése miatt. Tallinn „elfogadhatatlannak” találta, hogy az orosz államfő I. (Nagy) Péter cár tetteivel igazolja, hogy Moszkva „megpróbálja elpusztítani Ukrajnát és a népét”.
Vlagyimir Putyin Nagy Péter születésének 350. évfordulója alkalmából arról beszélt, hogy a cár az 1700-tól 1721-ig vívott nagy északi háborúban nem elragadott területeket, hanem orosz őshonos földeket szerzett vissza és erősített meg. Kiemelte, Nagy Péter Narva ellen is azért indított hadjáratot, hogy visszaszerezze és megerősítse azt, ami az oroszoké volt.
– A modern Oroszország feladata is a visszaszerzés és megerősítés – tette hozzá Putyin.
Narva, Észtország legkeletibb városa a Narva folyó mentén fekszik, amely természetes határt képez Oroszország és Észtország között. A várost még a dánok alapították a 13. században, majd később a svédek vették át az uralmat felette. Nagy Péter csapatai ezt követően, második nekifutásra foglalták el 1704-ben. Narva kalandos története során 1919-ben a független Észtország része lett, ám 1940-től a balti országgal együtt a Szovjetunióhoz került.
A város 1991-ben jutott vissza Észtországhoz, miután a balti állam ismét függetlenné vált, lakosságának többsége ugyanakkor ma is orosz ajkú. Vlagyimir Putyin megnyilvánulását Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azzal igyekezett megmagyarázni, hogy az orosz elnök nagyra becsüli a cár szerepét az orosz történelemben. Nagy Péter 1682-ben lett orosz cár, majd miután 1721-ben az Orosz Birodalom névre keresztelte át országát, felvette „az egész Oroszország császára” címet.
Ugyanakkor, miközben Putyin Nagy Péterhez hasonlította magát, arról nem tett említést, hogy a cár nagy csodálója volt a nyugati eszméknek, tudománynak és kultúrának, és Szentpétervár megalapításakor az a cél vezérelte, hogy „ablakot nyisson Európára”. A cár nyugatról merített inspirációt hadseregének, államának, egyházának és társadalmának fejlesztéséhez, hiszen európai útjait követően eszmélt rá birodalmának korlátozott fejlődésére.
– Nagy Péter emblematikus figurája az európai típusú liberalizmus hívei és az erős állam hívei számára egyaránt
– nyilatkozta az AFP hírügynökségnek Daniil Kotsubinski történész.
A Nagy Péter és Vlagyimir Putyin tettei között vont párhuzamon kívül egyébként Észtország azt is felrótta a bekéretett oroszországi nagykövetnek, hogy a héten az orosz parlament alsóháza, az állami duma elé került egy törvényjavaslat, amelyben kérdőre vonták Litvánia függetlenségének törvényességét.
– Tekintettel Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, veszélyes és felelőtlen a héten a dumához benyújtott törvényjavaslat – idézte az ERR észt közszolgálati média a külügyminisztérium álláspontját.
Orosz–ukrán háború
