Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

A G-20 külügyminiszterek nem tudtak egységes álláspontot elfoglalni Ukrajna kapcsán · Hétévi börtönre ítéltek egy moszkvai önkormányzati képviselőt Ukrajna lerohanásának bírálata miatt · Zelenszkij meglátogatta a fronton harcoló ukrán katonákat.

Harkiv, 2022. július 7. Ukrán katona nézi az Országos Pedagógiai Egyetem rommá vált épületét Harkivban egy orosz rakétatámadás után, 2022. július 6-án. MTI/AP/Jevhen Maloletka Fotó: Jevhen Maloletka

A G-20 külügyminiszterek nem tudtak egységes álláspontot elfoglalni Ukrajna kapcsán

A világ legfejlettebb és legnagyobb fejlődő országa alkotta G-20 országcsoport külügyminiszterei nem tudtak pénteken közös álláspont elfoglalni Oroszország ukrajnai háborúja, illetve annak globális hatásai kezelése kapcsán.

A tanácskozást eleve kibillentette egyensúlyából több váratlan politikai fejlemény, így Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtöki lemondása és az indonéziai Bali szigetének egyik üdülőhelyén tartott konferenciától távol, Japánban Abe Sindzó volt kormányfő pénteken történt meggyilkolása.

Bizonytalan volt a konszenzus a Kína és Oroszország vezette Kelet, illetve az Egyesült Államok és Európa vezette Nyugat közötti szakadék miatt is. Nem készült közös fénykép és közös közleményt sem adtak ki, mint a korábbi években, és átütő volt a „kesernyés hangulat”, mindenekelőtt Oroszország és a nyugati résztvevők között.

Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akik első ízben tartózkodtak közös helyiségben a háború kitörése óta, tudomást sem vettek egymásról.

Retno Marsudi indonéz külügyminiszter felszólította a csoportot, amelyben jelen volt Lavrov, Blinken, Vang Li kínai külügyminiszter és több európai kollégájuk, hogy győzzék le a bizalmatlanságot, mert a bolygó számos kihívással néz szembe a koronavírus-járványtól kezdve az ukrajnai háborúig.

A világ még nem tért magához a világjárványból, de máris újabb válsággal találta szemben magát: az ukrajnai háborúval, amelynek hatásai világszerte érezhetőek

 mondta Marsudi.

Hozzátette: a szegény és fejlődő országoknak kőolaj- és gabonahiánnyal kell szembenézniük, és a G-20 feladata, hogy gyorsítsa a helyzet megoldását és a szabályokon alapuló világrend fennmaradását.

A tanácskozás után azonban Marsudi semmilyen megállapodásról nem tudott beszámolni, csak annyit jegyzett meg, hogy „egyes országok elítélték a lerohanást”.

Hétévi börtönre ítéltek egy moszkvai önkormányzati képviselőt Ukrajna lerohanásának bírálata miatt

Hétévi börtönbüntetésre ítélték pénteken Alekszej Gorinov moszkvai önkormányzati képviselőt, amiért bírálta Ukrajna orosz lerohanását.

Oleszja Mengyelejeva bírónő bűnösnek találta a hatvanéves vádlottat, aki szerinte hivatali tisztségét felhasználva az orosz hadseregre vonatkozó, „egyértelműen hazug információkat terjesztett” egy  „politikai gyűlölet motiválta” csoport keretében, és hétévi, büntetőtelepen letöltendő elzárásra ítélte.

A jogász képesítésű Gorinovot áprilisban vették őrizetbe, amiért március 15-én egy kerületi képviselő-testületi ülésen bírálta az Ukrajna elleni orosz agressziót, amely miatt „gyermekek halnak meg naponta”.

Gorinov fellebbezni fog a bírósági döntés ellen - közölte ügyvédje, Katyerina Tyertuhina, aki szerint védencét a szavai, a véleménye és a meggyőződése miatt ítélték el.

Zelenszkij meglátogatta a fronton harcoló ukrán katonákat

Látogatást tett a dnyipropetrovszki régióban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és meglátogatta a fegyveres erők előretolt állásait – közölte pénteken az elnöki iroda sajtószolgálata.

A közlemény szerint az államfő beszélgetett a katonákkal és többüket kitüntette. Zelenszkij a Krivij Rih-i járásban egyeztetést tartott a helyi hatóságokkal a térség, illetve a csapatok helyzetéről. Az elnök szerint a városoknak a hadiállapot ellenére hatékonyan kell működniük, és gondoskodni kell arról, hogy teljes mértékben el legyenek látva élelmiszerekkel és gyógyszerekkel.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter egy online tartott ukrajnai konferencián kijelentette, hogy jelenleg körülbelül egymillió „egyenruhás” vesz részt Ukrajna védelmében. 

Kifejtette, hogy a mozgósítások nyomán jelenleg az ukrán hadseregben legfeljebb 700 ezren, a nemzeti gárdánál 90 ezren, a határőrségnél 60 ezren, a rendőrségnél pedig százezren teljesítenek szolgálatot. Arra buzdította a vállalkozásokat, hogy aktívan csatlakozzanak támogatásukhoz, és fektessenek be a védelmi ágazatba.

Reznyikov azt is elmondta, hogy a harci cselekmények miatt Ukrajna egyfajta gyakorlóterep lett, ahol új típusú fegyvereket és innovatív megoldásokat alkalmaznak. 

Ez azt jelenti, hogy technológiai újításokra, innovatív megoldásokra, javaslatokra lesz itt keresle

– jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a védelmi minisztérium korszerű NATO-fegyverek Ukrajnába szállításán dolgozik. Ezek tüzérségi rendszerek, páncélozott járművek, egyéb haditechnikai eszközök, amelyek mindegyike előbb-utóbb javításra és helyreállításra fog szorulni. 

Ezért fontos, hogy hozzanak létre adatbázisokat a pótalkatrészekről, a berendezések különféle alkatrészeiről

– hangsúlyozta a miniszter.

Reznyikov beszédében három forgatókönyvet vázolt fel, amellyel szerinte véget érhet az ukrajnai háború. Az egyik nagyjából olyan lenne, mint Oroszország kivonulása volt Kijev és Csernyihiv megyékből, valamint a Kígyó-szigetről, azaz Moszkva  „jószándéka jeleként” állítja be.

Úgy gondolom, hogy ez több láncra szakad majd. Először idén a február 24-e előtti állapothoz térünk vissza, majd a korábban megszállt donyecki, luhanszki területek és a Krím helyzetéről lesz szó, de nagyhatalmú partnereinkkel egy asztalnál

– fejtegette a tárcavezető. 

Leszögezte, hogy újabb minszki megállapodás bizonyosan nem lesz, és Ukrajna nem fog kapitulálni.

Második lehetőség, hogy fokozatosan felőröljük az Oroszországi Föderáció fegyveres erőit, mert ez valójában az erőforrások háborúja. Több emberük van, területük, tankjuk, repülőgépük, de minden, amijük van, elavult, régi

– mutatott rá. A miniszter szavai szerint ez a „lehetőség a győzelemre” nem olyan gyors: év végéig vagy talán a jövő év elején következhet be.

A harmadik forgatókönyv drámaibb Oroszország számára, ez az Oroszországi Föderáció összeomlása

–  jelentette ki Reznyikov. Szerinte Tatárföld, Baskírföld, az orosz Távol-Kelet és más területek saját szuverenitást követelhetnek.

Ezt biztosan látni fogjuk még életünk során, de ez egy kicsit hosszú történet

– vélekedett a miniszter.

Borítókép: Ukrán katona nézi az Országos Pedagógiai Egyetem rommá vált épületét Harkivban egy orosz rakétatámadás után, 2022. július 6-án (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)