Háború Ukrajnában: Ma éjjel történt

Putyin: A Nyugat saját magát ejtette csapdába azzal, hogy nem vette számításba megrendült hatalmát · Soltész: Olyan helyzetben vagyunk, amikor a józanságnak kellene felülkerekednie · Oroszország bekérette a brit nagykövetet a Putyint sértő nyilatkozatok miatt · Az európai országok a feszültség enyhítésére szólították fel Iránt az ENSZ-ben.

Kremencsuk, 2022. június 28. Bevásárlóközpont romjai között tûzoltók 2022. június 28-án, az ukrajnai Kremencsukot érõ orosz rakétatámadás másnapján. MTI/EPA/Oleg Petraszjuk Fotó: Oleg Petraszjuk

Putyin: A Nyugat saját magát ejtette csapdába azzal, hogy nem vette számításba megrendült hatalmát

„A Nyugat saját magát ejtette csapdába, mert nem volt képes előre látni azokat a tendenciákat, amelyek globális dominanciája gyengüléséhez vezetnek” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) központjában.

A hírszerzés létrehozásának százéves évfordulója alkalmából tartott beszédében az orosz elnök a nemzetközi folyamatok stratégiai előrejelzését jelölte meg a szolgálat egyik kiemelt feladatának.

„A Nyugat csapdába ejtette magát” – állapította meg Putyin, aki szerint mindez azért következhetett be, mert nem tudta kielemezni a világban zajló folyamatokat és saját befolyásának gyengülését.

„Az ilyen elemzésnek reálisnak, objektívnek, hiteles információkon és megbízható források lehető legszélesebb körén kell alapulnia” – húzta alá.

„Nem szabad a kívánatost tényszerűnek beállítani” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy a Nyugat éppen ebbe a csapdába esett bele, mert cselekedeteiben abból indul ki, hogy nincs semmiféle alternatívája a liberális globalizációnak.

Soltész: Olyan helyzetben vagyunk, amikor a józanságnak kellene felülkerekednie

Olyan helyzetben vagyunk, amikor a józanságnak kellene felülkerekednie – közölte az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a gazdasági, a migrációs helyzetről, az orosz–ukrán háborúról és a genderkérdésről is szólva csütörtökön Tahitótfaluban.

Soltész Miklós a nyugat-európai magyar reformátusok találkozójának megnyitóján összefoglalta a magyar kormány elmúlt 12 éves tevékenységét, a jövőre nézve pedig azt mondta: egyelőre úgy néz ki, „szomorú és kiszámíthatatlan” időszak következik.

Úgy fogalmazott: 2010-ben, amikor átvették a kormányzást, teljes államcsőd volt. Ezért a kormány döntése alapján minden olyan céget, vállalkozást, amely „úgy vette le a hasznát Magyarországról”, hogy abban a magyar embereknek nem volt hasznuk, „kiebrudalták”. Példaként említette, hogy 2010 előtt a francia cégek által működtetett cafeteriarendszerben több milliárd forintot vittek ki Magyarországról. Most ezekből a pénzekből finanszírozzák például az Erzsébet-táborokat.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszél a nyugat-európai magyar reformátusok találkozójának megnyitóján Tahitótfaluban 2022. június 30-án. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Hozzátette, amikor két évre bevezettek egy extraprofitadót is, akkor jött az első brüsszeli „támadás”, majd a magyar migrációs politika miatt érték újabb támadások Magyarországot.

Soltész Miklós azt hangsúlyozta: Már látni „a megszállást, a muszlim inváziót”. Párizs egyes kerületeiben és sok más európai városban is látni, hogy „szorul vissza a keresztény világ és terjeszkedik az iszlám”.

Majd miután a magyar kormány 2018-ban újra megkapta a kétharmados felhatalmazást, „teljes valójában és lehetetlen módon ránk zúdult ez az őrület, amely teljesen teremtettvilág-ellenes, természetellenes és egyébként azt gondolom, társadalomellenes, ez a gender, az LMBTQ” – emelte ki az államtitkár, aki szerint azt nehéz lenne ideológiának nevezni, mert „teljesen megmagyarázhatatlan”.

Közölte: Ennek kapcsán kapta a magyar kormány a harmadik támadást, mert azt mondta: „Ebből elég”, a 18 év alatti gyerekeket meg kell védeni. Azóta „teljesen jogtalanul” nem fizetik ki a Magyarországnak járó uniós forrásokat – jegyezte meg.

Az orosz–ukrán háború kapcsán azt hangsúlyozta, a magyar kormány próbálja megértetni a nyugat-európaiakkal is: Magyarországnak több szempontból – a kárpátaljai magyarok és az ukrajnai menekültek miatt is – fontos, hogy se fegyvert, se katonák ne szállítson a háborúba. Hiszen akkor Kárpátalja „a béke szigete helyett háborús övezetté válna” – hangsúlyozta.

Úgy vélekedett, minél inkább beavatkozik egy katonai szövetség vagy más nagyhatalom a háborúba, azzal nem a békét, hanem a békétlenséget fogják erősíteni.

Oroszország bekérette a brit nagykövetet a Putyint sértő nyilatkozatok miatt

Bekérették csütörtökön a brit nagykövetet a moszkvai külügyminisztériumba a londoni vezetés Oroszországot és Vlagyimir Putyin elnököt sértő nyilatkozatai miatt – közölte az orosz diplomáciai tárca.

A minisztérium beszámolója szerint jegyzékben tiltakoztak Deborah Bronnert nagykövetnél a brit kormány „arcátlan kijelentései” miatt, amelyekkel „megsértették Oroszországot, Oroszország vezetőjét és hatóságai képviselőit, valamint az orosz népet”. 

Egy kulturált közegben az ilyen kijelentésekért illik bocsánatot kérni

– ismertette a tárca.

A TASZSZ orosz hírügynökség ezzel összefüggésben felidézte Ben Wallace brit védelmi miniszter LBC rádiónak adott szerdai nyilatkozatát, amelyben sértő kijelentéseket tett Putyinra és Maria Zaharova külügyi szóvivőre. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arcátlannak nevezte az elmondottakat, hozzátéve, hogy viselkedésével a miniszter „árnyékot vet Nagy-Britanniára”.

A minisztérium felhívta Bronnert figyelmét arra is, hogy Oroszország elfogadhatatlannak tartja a Nagy-Britannia által terjesztett hamis információkat, miszerint Moszkva atomfegyverek bevetésével fenyegetőzik.

Az európai országok a feszültség enyhítésére szólították fel Iránt az ENSZ-ben

Franciaország, Nagy-Britannia és Németország, az iráni atomalku megmentéséről tárgyaló európai országok a feszültség enyhítésére, valamint az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított szervezetével folytatott teljes körű együttműködéshez való visszatérésre szólították fel Iránt az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése előtt csütörtökön, miután az iráni atomprogramról Dohában folytatott többoldalú tárgyalások kudarcot vallottak.

Arra kérjük Iránt, hogy állítsa le és fordítsa vissza nukleáris eszkalációját, térjen vissza a maradéktalan együttműködéshez a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), és késlekedés nélkül ragadja meg a tárgyalóasztalra letett ajánlatot, amely kedvező az iráni nép és nemzet számára

– jelentette ki New Yorkban újságírók előtt Nicolas Riviere francia ENSZ-nagykövet, oldalán a brit és a német állandó ENSZ-képviselővel a BT e témával foglalkozó ülését megelőzően.

Az iráni atomprogram korlátozását célzó nemzetközi megállapodás (JCPOA) „helyreállítására irányuló intenzív diplomáciai erőfeszítések következtében több életképes megállapodás került az asztalra március eleje óta. Sajnáljuk, hogy Irán eddig elutasította e diplomáciai lehetőség megragadását, és folytatta nukleáris eszkalációját” – tette hozzá a francia nagykövet. Hangoztatta, hogy Irán Dohában újabb alkalommal utasította el a megállapodást, és „újabb, különös és irreális követeléseket fogalmazott meg”.

Az ENSZ BT-ben az iráni kérdéssel foglalkozó Geraldine Byrne Nason ír nagykövet valamennyi fél – „közöttük természetesen az Egyesült Államok” – visszatérését követelte a tárgyalóasztalhoz.

A 2021 áprilisában megkezdett tárgyalások célja, hogy visszaléptesse az Egyesült Államokat az 2015-ben megkötött bécsi atomalkuhoz, és visszatérítse Iránt a megállapodásban vállalt kötelezettségei maradéktalan betartásához.

Borítókép: Bevásárlóközpont romjai között tűzoltók 2022. június 28-án, az ukrajnai Kremencsukot érő orosz rakétatámadás másnapján. (MTI/EPA/Oleg Petraszjuk)