Szijjártó Péter: Európában energiaellátási vészhelyzet van

Gázellátási kérdésekről, a dél felől egyre erősödő migrációs nyomásról, valamint az Európai Unió bővítéséről tárgyaltak szerdán Budapesten a C5-országok – Magyarország, Szlovénia, Ausztria, Szlovákia és Csehország – külügyminiszterei. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hivatali kollégáival akkor ültek tárgyalóasztalhoz, amikor a kontinens rendkívül durva kihívásokkal néz szembe: a háború miatt a fizikai biztonságunk került veszélybe és Európára minden eddiginél nagyobb migrációs hullámok várhatnak.

Az öt közép-európai külügyminiszter találkozója Budapesten Fotó: Bruzák Noémi

Európában energiaellátási vészhelyzet van

– mutatott rá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető ismertette, hazánk földgáztárolói 44 százalékos töltöttségi szinten vannak, ami azt jelenti, hogy az éves fogyasztás 25,5 százalékát már betároltuk. Hozzátette, ez az érték magasabb az európai átlagnál, ami 16,7 százalék körül mozog. Ivan Korcok szlovák külügyminiszter hasznosnak nevezte a gázszállítások kapcsán történt egyeztetéseket, továbbá az Európát sújtó energiaválság kapcsán hangsúlyozta,

a földgáztárolók esetében kulcsfontosságú kérdés, hogy a fogyasztáshoz mérten mennyire vannak feltöltve.

Szijjártó Péter arról is beszélt, Magyarország megkezdte a kereskedelmi tárgyalásokat arról, hogy a hosszú távú orosz gázvásárlási szerződésen felül további legfeljebb 700 millió köbméternyi gázt megvásároljunk a piacról és azt még a fűtési szezon előtt betároljuk. Ezzel párhuzamosan a paksi atomerőmű bővítését is felgyorsították:

a cél az, hogy jövő ősszel az első beton a földben legyen

– magyarázta a magyar külügyminiszter.

Hozzátette: tárgyalások folynak a jelenleg üzemelő atomerőmű biztonságos működéséhez szükséges fűtőelem-szállítmányok alternatív szállítási útvonalairól. Ivan Korcok szerint az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken elkezdődött tíznapos karbantartási munkálatok fogják bebizonyítani, Moszkva megbízható gázszállító-e. „Majd meglátjuk, szeretné-e Oroszország továbbra is használni a gázt fegyverként” – mondta a szlovák külügyminiszter.

Kettős migrációs nyomás

Szijjártó Péter ismertette, Magyarországra kettős migrációs nyomás nehezedik: keletről több mint 830 ezer menekült érkezett, délen pedig közel 120 ezer illegális migránst állítottak meg a hatóságok.

Magyarország eddig 1,6 milliárd eurót költött erre a két feladatra, és ezeknek a két százalékát kapta meg Brüsszeltől. A tárcavezető elmondta, hazánkban határvadászegységek létrehozása zajlik, ugyanis a migránsok teljesen új szintű erőszak alkalmazásába kezdtek: fegyverekkel támadnak egymásra és a határvédő rendőrökre.

A külügyminiszterek a szlovén–horvát határon lebontásra váró, illegális migránsokat megfékező, 2015-ben 176 kilométer hosszan megépült drótkerítésről is beszéltek.

Tanja Fajon szlovén külügyminiszter szerint humánus cselekedet, ugyanis el kell kerülni azt, hogy a határra érkező emberekkel baleset történjen. Hozzátette: ezen a határszakaszon továbbra is biztosítják a védelmet. A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter elmondta,

Ausztria nem aggódik a kerítés lebontása miatt, együttműködnek Szlovéniával és Horvátországgal is.

Hozzátette ugyanakkor, a migrációs számok robbanásszerűen megugrottak az utóbbi időben.

Ciprus után Ausztria a leginkább érintett ebben a kérdésben a lakosságszámra lebontva

– magyarázta Schallenberg.

A gázembargó kérdése nem vitatéma

A külügyminiszterek ismertették, már folynak a tárgyalások a hetedik oroszellenes szankciós csomagról, amelynek kulcskérdése, hogy a gázt is érintsék-e az intézkedések – ebben azonban ez idáig nem sikerült egyezségre jutniuk az EU tagállamainak.

A gázembargó kérdését megvitatni sem vagyunk hajlandók

– szögezte le Szijjártó Péter hangsúlyozva, hazánk függ az orosz gáztól.

Az osztrák külügyminiszter azonban arról tájékoztatott, a tervezett szankciók célja, hogy Oroszország katonai-ipari komplexumát és ezzel együtt több tucat vállalatot sújtsanak. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a szankciók nem hosszabbítják meg a háborút, és olyan intézkedésekre van szükség, amelyek Oroszországot sújtják, az európai lakosságot azonban nem. Ivan Korcok elmondta, egyelőre semmi jelét nem látni annak, hogy Oroszország befejezné a katonai offenzívát.

Ha az oroszok abbahagyják a háborút, akkor lesz vége a háborúnak. Ha az ukránok hagyják abba, az Ukrajna végét jelentené, ami egyetlen országnak sem válna előnyére

– fogalmazott a szlovák politikus.

Sürgető nyugat-balkáni bővítés

Az öt közép-európai ország szerdai tárgyalásán a Európai Unió bővítése is szóba került. Alexander Schallenberg elmondta, közös levélben fordultak Brüsszel felé, hogy Bosznia is tagjelölti státust kapjon. Reményét fejezte ki abban, hogy a cseh soros elnökség alatt érdemi munka zajlik és december végére közös döntés születik a dél-európai állam ügyében.

A külügyminiszterek ismertették, Bosznia tagságáról biztosan tárgyalni fognak az október elejére tervezett csúcstalálkozón.

Bosznia az Európai Unió belső udvara, a legközelebbi térség. Minden, ami ott történik, kihat a mi biztonságunkra

– fogalmazott az osztrák külügyminiszter.

Ivan Korcok eloszlatta azokat a kételyeket, miszerint a nyugat-balkáni országok mellékvágányra kerültek volna az unió csatlakozás terén, Tanja Fajon pedig hangsúlyozta, hogy Koszovó csatlakozási szándékát is napirenden kell tartani. A szlovén külügyminiszter egyúttal kiemelte a schengeni övezet fontosságát is. Elmondta, hogy az övezeten belül fel kell számolni minden belső ellenőrzést, ugyanis amíg nem kerül vissza a Schengen eredeti állapotába, bővítése is nehéz lesz, például Horvátország esetében.

Kemény reformokat kell megvalósítani, de Brüsszel támogatása is szükséges

– szögezte le Tanja Fajon.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (középen), mellette Alexander Schallenberg osztrák (balról a második), Ivan Korcok szlovák (balra), Jan Lipavsky cseh (jobbról a második) és Tanja Fajon szlovén külügyminiszter az öt közép-európai külügyminiszter találkozóján Budapesten, a Puskás Arénában 2022. július 13-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)