Szijjártó Péter: Európában energiaellátási vészhelyzet van

Gázellátási kérdésekről, a dél felől egyre erősödő migrációs nyomásról, valamint az Európai Unió bővítéséről tárgyaltak szerdán Budapesten a C5-országok – Magyarország, Szlovénia, Ausztria, Szlovákia és Csehország – külügyminiszterei. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hivatali kollégáival akkor ültek tárgyalóasztalhoz, amikor a kontinens rendkívül durva kihívásokkal néz szembe: a háború miatt a fizikai biztonságunk került veszélybe és Európára minden eddiginél nagyobb migrációs hullámok várhatnak.

Az öt közép-európai külügyminiszter találkozója Budapesten Fotó: Bruzák Noémi

Hozzátette: tárgyalások folynak a jelenleg üzemelő atomerőmű biztonságos működéséhez szükséges fűtőelem-szállítmányok alternatív szállítási útvonalairól. Ivan Korcok szerint az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken elkezdődött tíznapos karbantartási munkálatok fogják bebizonyítani, Moszkva megbízható gázszállító-e. „Majd meglátjuk, szeretné-e Oroszország továbbra is használni a gázt fegyverként” – mondta a szlovák külügyminiszter.

Kettős migrációs nyomás

Szijjártó Péter ismertette, Magyarországra kettős migrációs nyomás nehezedik: keletről több mint 830 ezer menekült érkezett, délen pedig közel 120 ezer illegális migránst állítottak meg a hatóságok.

Magyarország eddig 1,6 milliárd eurót költött erre a két feladatra, és ezeknek a két százalékát kapta meg Brüsszeltől. A tárcavezető elmondta, hazánkban határvadászegységek létrehozása zajlik, ugyanis a migránsok teljesen új szintű erőszak alkalmazásába kezdtek: fegyverekkel támadnak egymásra és a határvédő rendőrökre.

A külügyminiszterek a szlovén–horvát határon lebontásra váró, illegális migránsokat megfékező, 2015-ben 176 kilométer hosszan megépült drótkerítésről is beszéltek.

Tanja Fajon szlovén külügyminiszter szerint humánus cselekedet, ugyanis el kell kerülni azt, hogy a határra érkező emberekkel baleset történjen. Hozzátette: ezen a határszakaszon továbbra is biztosítják a védelmet. A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter elmondta,

Ausztria nem aggódik a kerítés lebontása miatt, együttműködnek Szlovéniával és Horvátországgal is.

Hozzátette ugyanakkor, a migrációs számok robbanásszerűen megugrottak az utóbbi időben.

Ciprus után Ausztria a leginkább érintett ebben a kérdésben a lakosságszámra lebontva

– magyarázta Schallenberg.

A gázembargó kérdése nem vitatéma

A külügyminiszterek ismertették, már folynak a tárgyalások a hetedik oroszellenes szankciós csomagról, amelynek kulcskérdése, hogy a gázt is érintsék-e az intézkedések – ebben azonban ez idáig nem sikerült egyezségre jutniuk az EU tagállamainak.

A gázembargó kérdését megvitatni sem vagyunk hajlandók

– szögezte le Szijjártó Péter hangsúlyozva, hazánk függ az orosz gáztól.

Az osztrák külügyminiszter azonban arról tájékoztatott, a tervezett szankciók célja, hogy Oroszország katonai-ipari komplexumát és ezzel együtt több tucat vállalatot sújtsanak. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a szankciók nem hosszabbítják meg a háborút, és olyan intézkedésekre van szükség, amelyek Oroszországot sújtják, az európai lakosságot azonban nem. Ivan Korcok elmondta, egyelőre semmi jelét nem látni annak, hogy Oroszország befejezné a katonai offenzívát.

Ha az oroszok abbahagyják a háborút, akkor lesz vége a háborúnak. Ha az ukránok hagyják abba, az Ukrajna végét jelentené, ami egyetlen országnak sem válna előnyére

– fogalmazott a szlovák politikus.

Sürgető nyugat-balkáni bővítés

Az öt közép-európai ország szerdai tárgyalásán a Európai Unió bővítése is szóba került. Alexander Schallenberg elmondta, közös levélben fordultak Brüsszel felé, hogy Bosznia is tagjelölti státust kapjon. Reményét fejezte ki abban, hogy a cseh soros elnökség alatt érdemi munka zajlik és december végére közös döntés születik a dél-európai állam ügyében.

A külügyminiszterek ismertették, Bosznia tagságáról biztosan tárgyalni fognak az október elejére tervezett csúcstalálkozón.

Bosznia az Európai Unió belső udvara, a legközelebbi térség. Minden, ami ott történik, kihat a mi biztonságunkra

– fogalmazott az osztrák külügyminiszter.

Ivan Korcok eloszlatta azokat a kételyeket, miszerint a nyugat-balkáni országok mellékvágányra kerültek volna az unió csatlakozás terén, Tanja Fajon pedig hangsúlyozta, hogy Koszovó csatlakozási szándékát is napirenden kell tartani. A szlovén külügyminiszter egyúttal kiemelte a schengeni övezet fontosságát is. Elmondta, hogy az övezeten belül fel kell számolni minden belső ellenőrzést, ugyanis amíg nem kerül vissza a Schengen eredeti állapotába, bővítése is nehéz lesz, például Horvátország esetében.

Kemény reformokat kell megvalósítani, de Brüsszel támogatása is szükséges

– szögezte le Tanja Fajon.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (középen), mellette Alexander Schallenberg osztrák (balról a második), Ivan Korcok szlovák (balra), Jan Lipavsky cseh (jobbról a második) és Tanja Fajon szlovén külügyminiszter az öt közép-európai külügyminiszter találkozóján Budapesten, a Puskás Arénában 2022. július 13-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)