Megpróbálják kijátszani a hadkötelezettséget az ukrán férfiak

Ukrajnában a háború kitörését követően azonnal hadkötelezettséget vezettek be a 18 és 60 év közötti férfiakra, emiatt ők – kevés kivétellel – a mai napig nem hagyhatják el az országot. Sokan vannak azonban, akik ennek ellenére sem akarnak harcolni, és minden lehetőséget megragadnak, hogy kijussanak a háború sújtotta országból.

Palanca, 2022. március 17. Ukrajnából elmenekült emberek érkeznek a moldovai-ukrán határon lévő moldovai Palancába 2022. március 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/Dumitru Doru Fotó: Dumitru Doru

A hadkötelezettség bevezetésével Ukrajna az embercsempészek paradicsomává vált. 

Ők rendszerint a zöldhatárokon próbálják meg átjuttatni az erre vállalkozókat, ennek ára körülbelül háromezer dollárnál kezdődik, a határ pedig – kis túlzással – a csillagos ég. 

Az embercsempészek azonban gyakran nem járnak sikerrel: az ukrán határvédelmi hatóságok közlése szerint áprilisig mintegy 2200 ukrán hadköteles férfit tartóztattak fel, rájuk a törvény szerint öt-tíz évig tartó börtönbüntetés vár. A határ természeti adottságai és az időjárási viszontagságok miatt több menekülni próbálkozót holtan találtak.

Felszólítás és petíció

Az ukrán vezetést a hadkötelezettség bevezetése és szigorú alkalmazása miatt sok bírálat érte, az ENSZ az első beszámolókat követően fel is szólította a kijevi kormányt, hogy „együttérzően és humánusan” alkalmazza a törvényt. 

Elismerjük, hogy egy államnak joga van megvédenie magát és jogában áll arra kötelezni állampolgárait, hogy bizonyos körülmények között katonai szolgálatot teljesítsenek, a nemzetközi joggal összhangban. Ugyanakkor együtt érző és humánus megközelítést sürgetnénk azokkal szemben, akik el akarnak menekülni

– fogalmazott Matthew Saltmarsh, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának (UNHCR) sajtófőnöke.

A hadkötelezettség eltörlésére egy odesszai ügyvéd petíciót is indított májusban, kevés sikerrel. A beadványra gyorsan összegyűlt a 25 ezer aláírás – ennyi kell ahhoz, hogy az államfőnek kötelezően foglalkozni kelljen vele –, azonban 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az alkotmányra hivatkozva lesöpörte az asztalról.

– Az ország területi integritásáért harcolni állampolgári kötelesség Ukrajnában – jelentette ki az államfő. Egy, a Deutsche Wellének nyilatkozó kijevi ügyvéd ugyanakkor úgy gondolja, az ügy megállná a helyét az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Közel tízmillió menekült

Az UNHCR legfrissebb adatai szerint Ukrajnából eddig több mint kilencmillióan menekültek el, a legtöbben – közel ötmillióan – Lengyelországba. Hazánk a harmadik helyen áll ezen a listán Oroszország mögött, 

ide 995 ezren érkeztek a háború sújtotta országból.

Pontos számok arról nincsenek, hogy milyen arányban vannak köztük a hadköteles férfiak, azonban a német belügyminisztérium márciusi közlése szerint ők akkor az országba érkezők mindössze három százalékát tették ki. 

A menekültek nagy része még mindig idős, nő vagy gyerek. Utóbbiak biztonsága és védelme talán a legfontosabb, ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felszólalt az ENSZ Biztonsági Tanácsának Gyermekek és fegyveres konfliktusok című nyílt vitáját megelőzően kedden New Yorkban. 

Hazánk mindent elkövet a háború miatt szenvedő gyermekek fájdalmainak enyhítése érdekében, a hatóságok a maradni kívánó szülőknek munkát, gyerekeiknek oktatást és egészségügyi ellátást biztosítanak

– fogalmazott a tárcavezető. 

Borítókép: Ukrajnából elmenekült emberek érkeznek a moldovai–ukrán határon lévő moldovai Palancába 2022. március 17-én (Fotó: MTI/EPA/Dumitru Doru)