Egyre tisztábban látszik, hogy a tüzérségnek döntő szerepe lesz a a végső győzelem kiharcolásában Ukrajnában. Az orosz fölénnyel szemben Kijevnek nyugati fegyverszállítmányokra kell hagyatkoznia, azonban korántsem biztos, hogy ez elegendő lesz a harcok állásának megfordítására.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A közel hat hónapja tartó ukrajnai háború rengeteg bizonytalansága mellett egyvalami már tisztán látszik: a tüzérségnek döntő szerepe lesz a végső győzelem kiharcolásában. Az is egyértelmű, hogy ebből a szempontból Oroszországnak áll a zászló: a háborút megelőzően Moszkva rendelkezett a világ első számú tüzérségével, s noha az ukránok szép számmal semmisítik meg lövegeiket, az oroszok még mindig nagy fölényben vannak a hadviselés ezen területén. Az első jelentős tüzérségi pusztítást Mariupol ostrománál láthattuk, azóta a Donbasz régióban, valamint délen Herszonnál is egyre nagyobb szerep jut az ágyúknak.
Egyes becslések szerint az oroszok naponta körülbelül hatvanezer tüzérségi lövedéket lőnek ki az ukrán egységekre, létesítményekre. Az általuk eddig elkövetett rombolás már a II. világháború pusztításához mérhető.
Amennyiben egyik fél sem tud jelentős áttörést elérni, úgy hosszú hónapokra kell berendezkedniük a frontvonalakon, ez pedig azt is jelentené, hogy az eddiginél is nagyobb szerep hárulna a tüzérségekre. Az viszont kérdéses, hogy meddig bírják utánpótlással a felek.
A Novaja Gazeta orosz lap szerint a háborút megelőzően Moszkvának mintegy tizenötmillió tüzérségi lövedék állt rendelkezésére.
Emellett évente körülbelül egymilliót tudnak legyártani, valamint félmillió szovjet lövedéket is helyre tudnak állítani − írja elemzésében Volodimir Dacsenkó, a Forbes ukrajnai szakértője. Számításai szerint ez még körülbelül tizenegy hónapig elég, amennyiben a jelenlegi intenzitással folytatódnak a tüzérségi csapások. Dacsenkó rámutat arra is, hogy novembertől áprilisig az utak rossz minősége miatt valószínűleg jelentkeznek majd logisztikai nehézségek az orosz utánpótlásban, azonban ennek ellenére kevés az esélye, hogy jövő nyárig, illetve őszig hiány lépjen fel a tüzérségi lövedékeket illetően.
Az ukrán oldalon már korántsem ilyen fényes a helyzet. Az, hogy Kijev meddig képes felvenni a versenyt az orosz tüzérséggel, túlnyomórészt nyugati szövetségesein és az általuk biztosított fegyvereken múlik. Egészen eddig Ukrajna körülbelül háromszáznegyven tüzérségi rendszert kapott nagyrészt az Egyesült Államoktól, valamint partnereitől. Ez − hívja fel a figyelmet Dacsenkó − soknak számít, ugyanakkor kevesebb annál, mint amennyit Kijev már elvesztett a háború alatt.
Emellett az is problémát jelent, hogy sokféle különböző rendszerről van szó, ez pedig megnehezíti a kezelésük elsajátítását, karbantartását, valamint javítását is.
Ezenfelül pedig az ukrán tüzérség hatékonysága is visszaesett május óta a katonák beszámolói szerint. Ennek ellenére azért sikereket is elkönyvelhetnek: többek közt az amerikai HIMARS-rakétavetőnek köszönhetően mélyen az orosz vonalak mögé mérnek csapásokat, így kritikus infrastruktúrákat, lőszerraktárakat és utánpótlás-szállítmányokat tudnak megsemmisíteni.
Az elhúzódó tüzérségi harcok sem Ukrajnának, sem a nyugati szövetségeseinek nem érdeke, ugyanis az ilyen jellegű hadviselés a számbeli fölényben harcolók malmára hajtja a vizet. Emellett az Oroszországot sújtó szankciók hatása jóval később fog érződni annál, minthogy az orosz tüzérség kifogyna lőszeréből. Ezért Dacsenkó szerint három lehetséges opció áll Kijev és a nyugati világ előtt:
Annyi páncélozott harcjárművel kell ellátni az ukrán haderőt, hogy képes legyen nagyszabású ellentámadást indítani. Ez idáig körülbelül ezer ilyet, valamint több mint háromszáz harckocsit adtak a háborúban álló országnak, azonban ez a veszteségekkel együtt még kevés ahhoz, hogy át tudják törni az orosz vonalakat.
További tüzérségi rendszerekkel kell támogatni Ukrajnát, hogy a frontvonal egészén képes legyen felvenni a versenyt az oroszokkal.
Még több precíziós rendszert kell biztosítani Kijev számára annak érdekében, hogy folytatni tudja az orosz vonalak mögötti katonai létesítmények és utánpótlás-szállítmányok megsemmisítését.
Az már kérdéses, hogy a nyugati vezetés és társadalom mennyi ideig akarja és tudja tovább finanszírozni az ukrán haderőt. Az Egyesült Államok eddig mintegy ötvennégymilliárd dollárral támogatta Kijevet, sok amerikai pedig úgy gondolja, inkább az ország saját problémáira kellene koncentrálnia a Biden-adminisztrációnak.
Borítókép: Ukrán katonák indítanak tüzérségi csapást (Fotó: Reuters)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.