időjárás 15°C Amália 2022. október 7.
logo
Azon a napon, amikor megindultak az ukrán gabonaszállítások, Kalinyingrád lakosai is fellélegezhettek.

Amerikai üzlet a kalinyingrádi blokád feloldása mögött

Mediaworks Hírcentrum
2022.08.06. 07:26 2022.08.06. 12:19
Amerikai üzlet a kalinyingrádi blokád feloldása mögött

Ugyanazon a napon lélegezhettek fel az orosz exklávé, Kalinyingrád lakosai, hogy Litvánia nem blokkolja tovább az orosz áruk beáramlását, amikor megindultak az ukrán gabonaszállítások. Az események hátterében felsejlik egy amerikai szál is: az Ukrajnában megtermelt gabona jelentős részét egyesült államokbeli mezőgazdasági cégek állították elő, amelyek érdekében korábban számtalanszor lobbizott az USA kormánya. Ha most is ez történt, akkor az orosz–ukrán háború kitörése óta ez volt az első komolyabb amerikai–orosz megállapodás.

Kevesen figyeltek fel rá, de az ukrán–orosz konfliktus legújabb felvonásában egyszerre született döntés arról, hogy biztosítva legyen a kalinyingrádi orosz exklávé ellátása, amelyet korábban Litvánia blokkolt, és pont ekkor indultak meg az ukrán gabonaszállítmányok Odessza kikötőiből. A megállapodás kölcsönösen előnyös volt a feleknek, ám a gabonaszállítás nemcsak humanitárius, ellátásbiztonsági szempontból volt érdekes. A nagy amerikai mezőgazdasági cégek („big agro”) ugyanis jelentős földterületeket birtokolnak Ukrajnában, és egyes vélemények szerint GMO-termékeket is fejlesztenek.

Érdekes egybeesés

2022. június 17-én Litvánia az uniós szankciókra hivatkozva megállította a területén keresztül Kalinyingrád felé tartó tehervonatok határátlépését, méghozzá egy EU-val történt egyeztetést követően. A tiltott termékek között volt a szén, a nehézfémek és az építőanyagok is. A Deutsche Welle című német lap akkor arról számolt be: a kalinyingrádi lakosok pánikvásárlásba kezdtek a készlethiány miatt, az orosz külügyminisztérium pedig azt követelte, hogy azonnal állítsák vissza az árutranzitot. Ekkor mind a német kancellár, mind a lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ez a konfliktus könnyen a háború kiterjedését okozhatja, így azt valamilyen módon mindenképpen meg kell oldani.

Ugyanezen a napon, tehát június 17-én, írt arról a Szabad Európa Rádió, hogy Románia partjainál több száz üres gabonaszállító hajó gyűlt fel, mivel nem tudták elérni az ukrán kikötőket. A médium hozzátette: nemzetközi szakértők arra figyelmeztettek, hogy a Moszkva által indított invázió miatt globális éhínség törhet ki

Szintén június 17-én tartott Josep Borrell külügyi biztos egy sajtókonferenciát, melyben az ENSZ szerepéről is beszélt Odessza kikötőjének megnyitását illetően. Ugyanezen a napon Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy kis esélyt lát az Oroszországgal való megegyezésre a gabonaszállítások ügyében.

Ám a dátumok egyezése alapján úgy tűnik, hogy Kalinyingrád helyzetét az EU ügyesen kihasználta: amikor az oroszok és az ukránok egy asztalhoz ültek Isztambulban, hogy megbeszéljék az ukrán gabona fekete-tengeri exportjának beindítását, aznap az EU is közölte a litván kormánnyal, hogy kötelessége átengedni a litván–orosz határon az áruszállító vonatokat. Litvánia végül július 23-án oldotta fel az áruszállítási tilalmat az orosz exklávé felé, az első vonat pedig érdekes módon épp ugyanazon a napon, július 26-án érkezett meg, amikor Oroszország aláírta Isztambulban a gabonakoordinációs központ létrehozásával kapcsolatos megállapodást.

A globális éhínség réme mellett azonban lehet egy másik ok, amiért igazán fontos lehet a Nyugatnak, de főleg az Egyesült Államoknak, hogy az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek eljussanak a globális piacra. A napokban már a Magyar Nemzet és az Origó is cikkezett arról, hogy 2021 óta, mikor Zelenszkij ukrán elnök engedélyezte az ukrán termőföld felvásárlását külföldi befektetőknek, jelentősen megnőtt az amerikai nagyvállalatok tulajdoni hányada.

 

Big Agro

Az amerikai Big Agro-cégeket már a Szovjetunió összeomlása óta érdekelte az ukrán termőföld, de igazán csak 2014 után szereztek jelentős befolyást a kelet-európai országban. Ugyan 2021-ig termőföldeladási tilalom volt érvényben az országban, mégis 2014-től kezdve látható volt a változás a birtoktulajdonosok köreiben. Már 2012-ben egy olyan tervet szellőztettek meg a sajtóban, amelynek célja a nem használt kormányzati földek bérbeadása volt a nagy volumenű mezőgazdasági befektetők számára. A terv hosszú távú kölcsönbérletet ajánlott volna a 400 ezer hektár feletti nagyságú területekre, a befektetők pedig legalább 200 millió dollárral szállhattak volna be az üzletbe, melyért cserébe különböző állami kedvezményeket kaptak volna.

Habár a terv nem valósult meg, a következő években jelentős mennyiségű földterület került külföldi befektetők kezébe. A földeladási moratórium ellenére 2016-ra tíz nemzetközi vállalat 2,8 millió hektár termőföldet birtokolt Ukrajnában. Az Open Democracy egyik jelentéséből az is kiderült, hogy tíz magánvállalat ellenőrzi az ukrán mezőgazdasági piac 71 százalékát.

A termőföld mellett a mezőgazdasági lehetőségek is vonzották az olyan agráróriásokat mint a Monsanto, a Cargill vagy a DuPont. A felvásárlások mögött sokszor egy nagyon erős lobbi jelent meg, amelynek egyik célja a GMO-technológia használatának legalizálása volt az országban. Ezt évek óta törvény tiltja. Az Oakland Institute ugyanakkor arról tudósított, hogy 2014-ben Ukrajna és az EU között megkötött egyezmény 404. cikkelye de facto előírja a „biotechnológia” használatát az országban. Ezt erősítette meg a 2017-es gazdasági együttműködési megállapodás is, amelyben szintén megemlítették a „modern mezőgazdasági termékek támogatását, beleértve a biotechnológia használatát” – ami szintén egy burkolt nyitás lehet a GMO-növények felé.

Rablóvállalatok: Cargill

Ukrajnában az utóbbi években az egyik legaktívabb Big Agro-vállalatnak az amerikai Cargill számított. Mint ismert, a Cargill az ADM-mel, a Bunge-val és Louis Dreyfusszal alkotja az „ABCD”-csoportot, ami dominálja a világ mezőgazdasági piacát. A Cargill nem sokkal a Szovjetunió összeomlása után lépte át Oroszország és Ukrajna határát, ezután pedig több mint egymilliárd dollárt fektetett be a két ország gabona-, illetve élelmiszer-kereskedelmébe. Ukrajnában a Cargill hat létesítménnyel rendelkezik, befektetései pedig hozzájárultak az ország mezőgazdasági infrastruktúrájának kiépítéséhez. 

2016-ban Cargill kezdte el felépíteni Juzsne kikötőjében, Odessza külvárosában saját terminálját, amely Ukrajna egyik legnagyobb méretű dokkjának számít. Emlékezetes, a nemrég megkötött isztambuli megállapodás a gabonaszállításokkal kapcsolatban ezt a kikötőt is érinti. A Cargill jelenleg a kikötő 51 százaléka felett rendelkezik, és mára a Fekete-tenger második legnagyobb exportkapacitásáért felel. De a Cargill nemcsak mezőgazdasági befektetéseket hozott Ukrajnába: egyik pénzügyi vállalatán keresztül – ami a Cargill Financial Services nevet viseli – 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is összesen 250 millió eurós hitellel látta el az ukrán államot, melyek lejárati ideje két-öt év között van. Az Ukrinform szerint a Cargill vezérigazgatója, Dave MacLennan 2020-ban találkozott is Zelenszkij elnökkel Davosban, ahol Zelenszkij akkor arra kérte MacLennant, hogy vállalata tegyen további befektetéseket a terméshozam növelése érdekében. 

Az ukrán kormány és a Cargill közötti komoly üzleti kapcsolat ennél is régebbre nyúlik vissza: 2014-ben a cég 200 millió dollárért ötszázalékos részesedést vásárolt az UkrLandFarming vállalatban, amely az ország legnagyobb földbirtokosa. A Cargill kétes módon, 2014 januárjában, a majdani tüntetések közepette ütötte nyélbe az üzletet, mely az Oakland Institute szerint egy egyértelmű belépő volt a vállalat számára további ukrán termőföldek megszerzéséhez. Ugyanakkor a 2014-es események rosszul hatottak a cégre, így 2016-ban a Cargill kihátrált a befektetésből.

2015-ben az amerikai nagyvállalat százmillió dollár értékben vett át eszközöket Ukrajna negyedik legnagyobb bankjától, a Delta Banktól, amelyben harmincszázalékos részesedéssel rendelkezett 2010 óta. A lépés hetekkel azelőtt történt, hogy a bank csődbe ment. A Cargill eljárása nagy botrányt kavart, mivel az említett eszközök ukrán kereskedők hitellevelei voltak, és értékük épp ugyanakkora volt, mint a Cargill részesedésének értéke a bankban. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a vállalat így kívánta kimenteni befektetett vagyonát a bankból, mielőtt az hivatalosan is fizetésképtelen lett.

Az idei év ugyanakkor hatalmas nyereséget jelentett a vállalat mögött álló családnak. A Cargill–MacMillan família három tagja is a Bloomberg milliárdosok indexén találta magát 2022-ben. A Business Insider leírta, hogy a Cargill–MacMillan család rendszerint a 25 leggazdagabb amerikai család közé tartozik, a Forbes szerint a negyedikek. A lap azt is megemlíti, hogy a család vagyonát legutóbb az ukrán háború miatti élelmiszerár-növekedés erősítette meg, hiszen abból épp a legnagyobb mezőgazdasági vállalatok profitáltak. Mint ismert, tavaly a Cargill 4,9 milliárd dollár profitot termelt, ami történetének eddigi legsikeresebb eredménye. Fontos megjegyezni, hogy a Cargill 88 százalékát a család nagyjából 90 tagja birtokolta 2020-ban. A vállalat ugyanakkor bányászattal is foglalkozik Ukrajnában: 2021-ben a Black Iron a Cargillt választotta vasbányászatából érkező termékeinek az országból való kivitelére. Cserébe az amerikai cég 75 millió dolláros befektetést jelentett be a termelés helyszínének fejlesztésére. 

Rablóvállalatok: DuPont

A Cargill mellett szintén emlegetett DuPont Pioneer 1998-ban lépett be az ukrán piacra, 2017-ig pedig több mint 55 millió dollár befektetést hajtott végre Ukrajnában. Legnagyobb ültetvényük a poltavai Stasiban található, illetve birtokolnak egy kutatóterületet Kijev régióban, ahol a hibrid kukoricafajtákkal folytatnak kutatásokat. A cég ezenfelül vizsgálja a napraforgó és a repce hibridjeit is. 2015-ben az orosz–ukrán konfliktus miatt a DuPont felajánlotta segítségét az ukrán farmereknek: cserelehetőséget kínálva vetőmagot adott nekik, hogy azért terményben fizessenek.

2011-ben a WikiLeaks-botrány folyamán kiderült, hogy az USA világszerte lobbizik olyan biotechnológiai cégek számára, mint a Monsanto vagy a DuPont. Az előbbi vállalat 2012-ben duplázta meg munkavállalóinak számát Ukrajnában, később, 2013 májusában, a Monsanto egy 140 millió dollár értékű befektetést jelentett be egy nem GMO-jellegű ukrán kukoricaültetvény kapcsán. Ugyanakkor szintén 2013-ban hat nagy ukrán mezőgazdasági szervezet javaslatot nyújtott be azon a törvény módosítására, mely tiltja a GMO-technológia használatát Ukrajnában. A szervezetek a GMO-növények termelését, tesztelését és szállítását akarták elérni, beleértve a génmódosított vetőmagok legalizálását. 

Rablóvállalatok: Monsanto

A többi céghez hasonlóan a Monsanto látott fantáziát Ukrajnában, így már 2013-tól erőteljesen növelte jelenlétét. A Monsanto leányvállalata, a Begemann szerint a vállalat Uman-ban létesített kísérleti központot, ahol különböző vetőmagokkal kísérleteznek, amelyekkel Ukrajna jelentősen növelheti mezőgazdasági termelését.

Az Oakland Institute 2014-ben jegyezte meg, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy hitel biztosításának feltételeként Ukrajna számára előírta, hogy meg kell nyitnia gazdaságát a GMO-növények előtt és fel kell oldania a földvásárlási moratóriumot. Ezek teljesülése esetén a kelet-európai ország 17 milliárd dollár hitelt kapott volna. Mint ismert, Janukovics elnök ehelyett egy kisebb mértékű orosz hitel mellett döntött, ami gázvásárlási kedvezményt foglalt magában Ukrajna számára.

Szintén 2014-ben egy újabb ültetvény megszerzésével hozták kapcsolatba a Monsantót Ukrajnában, ekkor az ukrán Mezőgazdasági Minisztérium jelentette be a hírt. 2014 márciusában – két héttel Janukovics elnök távozása után – egy újabb, 140 millió dollár értékű befektetéssel folytatta az amerikai vállalat. Az akkori gazdasági helyzet és az ukrán válság miatt a Monsanto hatalmas lehetőségek elé nézett, hiszen a termelés exportra történt, a nehéz anyagi helyzetbe került kisbirtokos családok pedig inkább eladták földjeiket. 2018-ban átadták a Bayer–Monsanto (a Bayer ugyanabban az évben vásárolta fel a Monsantót) ültetvényét Pochuiky faluban, amely egy újabb 200 millió dolláros befektetés volt. Mára a Bayer–Monsanto európai piacának egynegyedét Ukrajna jelenti.

A gabonaszállítások megindulása Ukrajnából tehát éppúgy az amerikaiak – a Big Agro-cégek – érdeke is volt, vagyis erősen gyanítható, hogy végső soron egy amerikai–orosz megállapodás van a háttérben, amelyből Oroszország is kedvezően jött ki, hiszen nem kell attól tartania, hogy Kalinyingrádban szükséget szenvednek állampolgárai. Ha valóban erről van szó, az akár reményt is adhat, hogy a tárgyaló felek a béke kérdéséről is meg tudnak egyezni, vagy legalábbis elkezdődhet az erről való párbeszéd.

 

Háború Ukrajnában

Zajceve elfoglalásáról tett bejelentést az orosz katonai szóvivő

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.