Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Utazhatnak külföldre az exportorientált vállalatok férfi alkalmazottai · Egy orosz diplomata szerint Moszkva nem szeretné, ha Washington a konfliktus részesévé válna · Putyin katasztrófa veszélyére figyelmeztette Macront a zaporizzsjai atomerőmű miatt.

Mikolajiv, 2022. augusztus 9. Ukrán katona egy utcán, a dél-ukrajnai Mikolajivi területen húzódó orosz frontnál 2022. augusztus 8-án. MTI/AP/Jevhen Maloletka Fotó: Jevhen Maloletka

Utazhatnak külföldre az exportorientált vállalatok férfi alkalmazottai

Bizonyos feltételek mellett engedélyezte az ukrán kormány, hogy szeptember 1-jétől külföldre utazhassanak az exportérdekeltségű vállalatok férfi alkalmazottai – közölte Julija Szviridenko gazdasági miniszter pénteken egy tévéműsorban.

Ukrajnában a hatályos törvény szerint a hadköteles korú férfiak nem hagyhatják el az országot a hadiállapot ideje alatt.

A külföldi munkautak a kormány döntése értelmében legfeljebb hét napig tarthatnak, és egy vállalattól egyszerre legfeljebb tíz fő utazhat. A feltételek között szerepel, hogy a vállalat hivatalosan fizessen alkalmazottainak munkabért, az átlagfizetésnek legalább húszezer hrivnyának, azaz mintegy 220 ezer forintnak kell lennie, és a cégnek nem lehet adó- és illetéktartozása.

Szvidirenko azzal indokolta a kormány pénteken hozott döntését, hogy számos megkeresés érkezett exportorientált vállalkozásoktól a munkájukat érintő külföldi utak engedélyezésére. Elmondta: ez fontos lépés, amelyre az üzleti életben szükség van.

Az exportcégek alkalmazottai így részt vehetnek nemzetközi rendezvényeken, üzleti szerződéseket köthetnek, amelyek hozzájárulnak az ukrajnai vállalkozások fejlődéséhez – közölte a gazdasági miniszter.

Mihajlo Fedorov digitális fejlesztési miniszter az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint még hozzáfűzte, hogy a külföldre utazó férfiaknak az utazás előtt 200 ezer hrivnya, azaz körülbelül 2,2 millió forintot letétbe kell helyezniük.

Egy orosz diplomata szerint Moszkva nem szeretné, ha Washington a konfliktus részesévé válna

Moszkva nem szeretné, ha Washington az ukrajnai konfliktus részesévé válna, de az Egyesült Államok eddig nem vett tudomást semmilyen figyelmeztetésről – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

„Nem akarunk eszkalációt. El akarjuk kerülni, hogy az Egyesült Államok a konfliktus részesévé váljon, de eddig nem vettük észre, hogy az amerikai fél hajlandó lett volna igazán mélyen és komolyan venni az erre vonatkozó figyelmeztetéseket” – mondta Rjabkov.

Nemcsak egyszerűen figyelmeztettünk, de számos alkalommal, különböző csatornákon, magas szinten hivatalos jelzéseket küldtünk Washingtonba, egyebek között jegyzék, célzott beszélgetések formájában. Van egy olyan műfaj, hogy diplomáciai demars. Egy ilyenben arra hívtuk fel az Egyesült Államok figyelmét, hogy egyre nyilvánvalóbb és mélyebb részvétele az ukrajnai eseményekben a mi különleges hadműveletünkkel szemben, lényegében annak részesévé teszi

 – tette hozzá.

Az orosz diplomata szerint ezt az álláspontot amerikai részről vitatják, de a tények önmagukért beszélnek. Emlékeztetett: az ukrán fél maga ismerte el nyilvánosan, hogy egyeztet azokról a célpontokról, amelyekre az amerikai fegyverekkel szándékozik csapást mérni.

Rjabkov hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Nyugatnak egyáltalán nem lenne szabad fegyvert szállítania Ukrajnának, és kétségbe vonta azt az érvelést, hogy ez Kijev önvédelemhez való jogának támogatása. 

A helyettes tárcavezető úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és más NATO-államok hozzájárulnak a konfliktus eszkalálódásához azáltal, hogy Ukrajnát szinte ösztönzik krími – vagyis „orosz területen” lévő – célpontok megtámadására.

Rjabkov szerint az ukrán vezetés elvesztette realitásérzékét, és kész lenne a saját geopolitikai céljai érdekében egy második Csernobilt előidézni a zaporizzsjai atomerőműben. A létesítményt őrző orosz hadsereg jelenléte a garancia arra, hogy ez nem történik meg – szögezte le.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy Ukrajna az ENSZ-főtitkár látogatására időzítve augusztus 19-re nagy horderejű provokációra készül a zaporizzsjai atomerőműnél, amiért a felelősséget Moszkvára igyekszik majd hárítani.

Rjabkov szerint csak tovább növelné a kockázatot az a Nyugat által támogatott elképzelés, hogy az erőmű körül hozzanak létre egy demilitarizált övezetet. Mint mondta, 

Moszkva arra számít, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének látogatása, amelyről még június elején született megállapodás, meg fog valósulni. Orosz diplomáciai források szerint a NAÜ szakemberei szeptember elején kereshetik fel a zaporizzsjai létesítményt.

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára pénteken Taskentben a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagországainak képviselőivel folytatott éves megbeszélésen azt mondta, az ukrajnai eseményekből arra lehet következtetni, hogy a Nyugat a hibrid akciók és az Oroszországgal való nyílt fegyveres konfliktus határán lavírozik, de közben felkészül arra, hogy az utóbbit kell megvívnia. 

Szavai szerint ezt a szándékot a madridi NATO-csúcson elfogadott dokumentumokban rögzítették, és az Egyesült Államok megpróbál hasonlóan eljárni Kínával szemben is.

Putyin katasztrófa veszélyére figyelmeztette Macront a zaporizzsjai atomerőmű miatt

Vlagyimir Putyin orosz elnök óriási katasztrófa veszélyére figyelmeztette francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront pénteken amiatt, hogy az ukrán erők folyamatosan ostromolják az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőművet – közölte a Kreml sajtószolgálata.

Megvitatták az Ukrajna körül kialakult helyzet különböző vetületeit. Vlagyimir Putyin különösen arra hívta fel a figyelmet: óriási katasztrófa veszélyével fenyeget az, hogy ukrán katonák módszeresen lövik a zaporizzsjai atomerőmű területét, mert ez nagy területek sugárszennyezéséhez vezethet

– írta a Kreml a két vezető telefonbeszélgetéséről beszámolva.

Putyin és Macron egyetértett abban, hogy mielőbb meg kell szervezni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének helyszíni látogatását a tényleges körülmények feltárása végett. Orosz részről megerősítették, hogy minden szükséges támogatást megadnak az ügynökség szakértőinek – tette hozzá az elnöki hivatal.

Moszkva és Kijev egymást vádolja Európa legnagyobb nukleáris létesítményének lövetésével, amelynek hat reaktora közül jelenleg csak kettő működik.

Putyin felhívta francia hivatali partnerének figyelmét arra is, hogy Oroszország meghívta az ENSZ titkárságának és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) a szakértőit Olenivka városába, ahol július 29-én egy rakétacsapásban sok ukrán hadifogoly életét vesztette a helyi vizsgálati fogházban. 

Igor Konasenkov altábornagy, katonai szóvivő korábban azt állította, hogy a támadást az ukrán erők hajtották végre az Egyesült Államoktól kapott HIMARS rakéta-sorozatvető rendszerrel.

Az Elysée-palota kezdeményezte telefonbeszélgetés során Putyin ezen felül nehezményezte, hogy továbbra is akadályokba ütközik az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport.

Borítókép: Ukrán katona egy utcán, a dél-ukrajnai Mikolajivi területen húzódó orosz frontnál 2022. augusztus 8-án (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)