A kijevi kulturális minisztérium „szakértői bizottsága” meghatározta azt a tíz leggyakoribb, orosz kötődésű utcanevet, amelyet „sürgős cserére” javasolnak. A listán helyett kapott mások mellett a 19. században alkotó Alekszandr Puskin író, a XX. századi prózát meghatározó Makszim Gorkij, valamint Jurij Gagarin, az első ember az űrben. A bizottság azokat az oroszokat válogatta ki, akiknek élete és munkássága szerintük nincs semmilyen kapcsolatban Ukrajnával.
Indoklásuk szerint az átnevezésre pedig azért van szükség, hogy minimálisra csökkentsék az orosz-szovjet narratíva hatását az ukránok világnézetére.
A kulturális minisztérium egyelőre csak javaslatot tett, a csere nem kötelező. De sok helyen az ukrajnai önkormányzatok saját hatáskörben, „önszorgalomból” már korábban nekifogtak a munkának. Nincs ez másképpen Kárpátalján sem, ahol már áprilisban és májusban hírt adtak az „orosztalanításról”. Beregszászban így lett például a Gagarin utcából Ukrán űrhajósok utcája, a Dosztojevszkij utcából Ipar utca, a Tolsztoj utcából pedig Harkiv utca.
Sőt, Huszt városában júliusban a Lev Tolsztoj utcát Boris Johnson utcára keresztelték át a brit miniszterelnök után, aki az ukránok egyik legfőbb támogatója.
Természetesen a tisztogatás nem áll meg az utcáknál, megannyi közintézmény – például iskolák, színházak – is nevet cseréltek, és nem úszták meg a szobrok sem. Emlékezetes, hogy Kijev alól alig vonultak el a támadók, áprilisban a főváros vezetésének első dolga volt lebontani az orosz–ukrán barátságot jelképező műemléket.
De ugyanebben a hónapban Munkácson, Ungváron és más városokban Puskin mellszobrát is leszerelték. – Kérdés, hogy mi lesz ezután az orosz ajkú, ukrán állampolgárokkal? És mi lesz, ha ezután mi következünk? – értékelte korábban lapunknak a kulturális tisztogatást Dupka György, kárpátaljai magyar író, szerkesztő, történész.
Ha pedig egy utca sem viselheti a kifogásolt oroszok nevét, értelemszerűen a munkásságukat is száműzték.
Az iskolákból például jobbára törölték az orosz nyelv, irodalom, zene oktatását. A törvényhozás pedig megtiltotta, hogy Oroszországban – vagy a megszállt területeken – kiadott könyveket, vagy orosz állampolgárságú szerzők műveit forgalmazzák. Az ukránok indoklása szerint nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen nehezen lehetne az orosz művészetek szépségéről tanítani, miközben most a megsemmisítésükre törnek. A Deutsche Welle német közszolgálati csatornának nyilatkozó egyik ukrán szerző szerint az is 15 évbe telt, mire a nácik bukása után a német könyvek – elsőként Johann Wolfgang Goethe Faustja – visszatérhettek a szovjet polcokra.
