időjárás -2°C Angelika 2023. január 27.
logo

A megszállt területek Oroszországhoz csatolásával nőhet az eszkaláció veszélye

Scheffer Joakim
2022.09.22. 10:01 2022.09.26. 16:24
A megszállt területek Oroszországhoz csatolásával nőhet az eszkaláció veszélye

Péntektől egészen jövő hét keddig tartanak népszavazásokat az oroszok által megszállt ukrajnai területeken − Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyékben −, ahol a lakosok arról dönthetnek, hogy a jövőben is Ukrajnában szeretnének-e élni, vagy inkább csatlakoznának Oroszországhoz. Az orosz–ukrán konfliktus során nem most először látunk példát ilyen referendumokra: 2014 márciusában napok alatt szerveztek meg és bonyolítottak le a Krím félszigeten hasonló népszavazást, amelynek következtében a terület azóta − habár a nemzetközi közösség túlnyomó része nem ismeri el − de facto Oroszország része.

Ha a négy, szóban forgó megyét orosz területté nyilvánítják, akkor orosz szempontból meglesz a jogi alapja annak, hogy Moszkva honvédő háborúvá minősítse a jelenlegi „különleges katonai műveletet”

− mutatott rá megkeresésünkre Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa és a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke. Hozzátette, ebben az esetben lehetőség nyílik sorkatonák bevetésére is, azaz a tegnap bejelentett részleges mozgósítás általános mobilizációvá alakulhat át. A probléma jelen esetben az − magyarázta a szakértő −, hogy a területek nincsenek teljes egészében orosz fennhatóság alatt. − Már Luhanszk megyéből is érkeztek hírek arról, hogy az ukránok elfoglaltak egy települést és további városokat támadnak, Donyeck és Herszon megye körülbelül hatvan százalékban, míg Zaporizzsja hetven-nyolcvan százalékban az oroszoké. Nem beszélhetünk teljes földrajzi egységekről, így ha csatlakoznának is, az oroszok addig folytatják a harcot, amíg a megyék egészét fennhatóságuk alá nem vonják − hangsúlyozta Szenes Zoltán.

Amennyiben az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntenének a lakosok, a krími példából kiindulva a népszavazásokat követő jogi folyamat gyorsan, körülbelül két hét alatt menne végbe. Ezzel párhuzamosan a háromszázezer mozgósított tartalékos csak hónapokkal később, ősz végére, tél elejére lesz bevethető. 

Éppen ezért az ukránoknak ebben az időszakban még van lehetőségük arra, hogy további területeket foglaljanak el, azonban ehhez az kell, hogy további átütő erőt mutassanak fel.

− A harkivi régióból kivonultak az orosz egységek, azonban a másik négy megyét védik, itt pedig frontális áttörések még nem történtek − mutatott rá a szakértő.

Ehhez viszont a nyugati országok modern támadó hadi eszközeire lenne szükség, a megszállt területek referendum utáni új politikai-jogi helyzete ugyanakkor a fegyverszállítmányokra is hatással lehet. 

Amennyiben orosz területté válnak a megyék, úgy a fegyverek további biztosításával fokozódna az eszkalálódás veszélye, Moszkva ezt ugyanis Oroszország elleni támadásként értékelné. A Nyugat és Oroszország közötti nyílt összecsapást sem 2014-ben, sem most nem vállalták a nyugati vezetők, mivel Moszkva kezében súlyos adu van, mégpedig a nukleáris fegyverek

− fogalmazott Szenes Zoltán nyugalmazott vezérezredes.

Oroszország nemzetbiztonsági stratégiája leszögezi, hogy amennyiben az országot közvetlen fenyegetés vagy támadás éri, úgy atomfegyvereket is bevethetnek. A területek Oroszországhoz csatolásával így egy igen kiélezett helyzet alakulhat ki, a szakértő azonban úgy véli, a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés csupán retorikai húzás az orosz vezetők részéről, a gyakorlatban nem folyamodnának ezekhez.

Borítókép: herszoni lakosok veszik át orosz útlevelüket a város központjában 2022. július 21-én (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Stringer)

Háború Ukrajnában

Spanyolország és Kanada is küld Leopard harckocsikat Ukrajnának

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.