Péntektől egészen jövő hét keddig tartanak népszavazásokat az oroszok által megszállt ukrajnai területeken − Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyékben −, ahol a lakosok arról dönthetnek, hogy a jövőben is Ukrajnában szeretnének-e élni, vagy inkább csatlakoznának Oroszországhoz. Az orosz–ukrán konfliktus során nem most először látunk példát ilyen referendumokra: 2014 márciusában napok alatt szerveztek meg és bonyolítottak le a Krím félszigeten hasonló népszavazást, amelynek következtében a terület azóta − habár a nemzetközi közösség túlnyomó része nem ismeri el − de facto Oroszország része.
Ha a négy, szóban forgó megyét orosz területté nyilvánítják, akkor orosz szempontból meglesz a jogi alapja annak, hogy Moszkva honvédő háborúvá minősítse a jelenlegi „különleges katonai műveletet”
− mutatott rá megkeresésünkre Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa és a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke. Hozzátette, ebben az esetben lehetőség nyílik sorkatonák bevetésére is, azaz a tegnap bejelentett részleges mozgósítás általános mobilizációvá alakulhat át. A probléma jelen esetben az − magyarázta a szakértő −, hogy a területek nincsenek teljes egészében orosz fennhatóság alatt. − Már Luhanszk megyéből is érkeztek hírek arról, hogy az ukránok elfoglaltak egy települést és további városokat támadnak, Donyeck és Herszon megye körülbelül hatvan százalékban, míg Zaporizzsja hetven-nyolcvan százalékban az oroszoké. Nem beszélhetünk teljes földrajzi egységekről, így ha csatlakoznának is, az oroszok addig folytatják a harcot, amíg a megyék egészét fennhatóságuk alá nem vonják − hangsúlyozta Szenes Zoltán.
Amennyiben az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntenének a lakosok, a krími példából kiindulva a népszavazásokat követő jogi folyamat gyorsan, körülbelül két hét alatt menne végbe. Ezzel párhuzamosan a háromszázezer mozgósított tartalékos csak hónapokkal később, ősz végére, tél elejére lesz bevethető.
Éppen ezért az ukránoknak ebben az időszakban még van lehetőségük arra, hogy további területeket foglaljanak el, azonban ehhez az kell, hogy további átütő erőt mutassanak fel.
− A harkivi régióból kivonultak az orosz egységek, azonban a másik négy megyét védik, itt pedig frontális áttörések még nem történtek − mutatott rá a szakértő.
Orosz–ukrán háború
