Ehhez viszont a nyugati országok modern támadó hadi eszközeire lenne szükség, a megszállt területek referendum utáni új politikai-jogi helyzete ugyanakkor a fegyverszállítmányokra is hatással lehet.
Amennyiben orosz területté válnak a megyék, úgy a fegyverek további biztosításával fokozódna az eszkalálódás veszélye, Moszkva ezt ugyanis Oroszország elleni támadásként értékelné. A Nyugat és Oroszország közötti nyílt összecsapást sem 2014-ben, sem most nem vállalták a nyugati vezetők, mivel Moszkva kezében súlyos adu van, mégpedig a nukleáris fegyverek
− fogalmazott Szenes Zoltán nyugalmazott vezérezredes.
Oroszország nemzetbiztonsági stratégiája leszögezi, hogy amennyiben az országot közvetlen fenyegetés vagy támadás éri, úgy atomfegyvereket is bevethetnek. A területek Oroszországhoz csatolásával így egy igen kiélezett helyzet alakulhat ki, a szakértő azonban úgy véli, a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés csupán retorikai húzás az orosz vezetők részéről, a gyakorlatban nem folyamodnának ezekhez.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!