Megállapodás született a fegyverszünetről Azerbajdzsán és Örményország között, miután kedden harcok törtek ki az örmény−azeri határon − jelentette be szerdán egy magas rangú örmény tisztségviselő. Közlése szerint az egyezség nemzetközi szereplők, azon belül is Oroszország hathatós közbenjárásával jött létre. Ugyanakkor Baku még nem erősítette meg a fegyverszünet tényét, habár harcokról egyik fél sem számolt be szerdán. Az évtizedek óta szemben álló felek között a hét elején újultak ki a harcok, olyannyira, hogy a 2020 novemberében − szintén orosz mediáció segítségével − megköttetett fegyverszüneti egyezmény óta nem látott mértékű emberáldozatot könyvelhetett el mindkét fél. Habár Jereván és Baku egymásra mutogatnak, hogy ki kezdte a mostani harcokat, az időzítés mindenképpen az azerieknek kedvez:
az elmúlt napok sikeres ukrán ellentámadásai következtében az orosz vezetésben kialakuló zavar miatt kevesebb figyelem jut a régióra.
− Moszkvának a térségre gyakorolt gyengülő befolyása látszik az örmény−azeri konfliktusban is. Az oroszok békefenntartóként jelen vannak a régióban, ugyanakkor a felek − s főként Azerbajdzsán − nem érzik ezt a tevékenységet annyira erősnek, éppen az Ukrajnával szembeni háborúban mutatott orosz teljesítmény miatt − fogalmazott megkeresésünkre Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: Baku ezt kihasználva megpróbálhatja visszaszerezni azokat a területeket, melyek a 2020-as konfliktust követően még örmény kézen maradtak, nevezetesen a stratégiai fontosságú Lacsin-folyosót, valamint Karabah tartomány még örmény fennhatóság alatt álló részeit. Különböző, egymástól független − ám nem hitelesített − források szerint szerdán azeri tüzérségi találat ért egy orosz humanitárius és békefenntartó feladatokat ellátó konvojt is, a szakértő szerint azonban az ilyenkor szokásos spekulációkkal ellentétben valószínűleg nem szándékos támadásról van szó, csupán célt tévesztethettek az azeri egységek.
Moszkvának jelenleg nincsenek olyan tartalékerői, melyeket át tudna csoportosítani a térségbe, azonban Azerbajdzsán jóval józanabb politikát folytat annál, mint hogy megtámadja Örményországot
− válaszolta kérdésünkre Gyarmati István. Hozzátette, hogy Bakunak nem áll érdekében Örményország ellen háborút indítani, csupán az örmények által megszállt azeri területeket szeretné visszafoglalni. Hangsúlyozta: a békefenntartó csapatok mellett Örményországban más orosz csapatok is állomásoznak, mivel a dél-kaukázusi állam katonailag fontos Moszkvának, a légi határellenőrzés szempontjából előretolt bástyaként működik.
Orosz–ukrán háború 
