A Nyugat eddig 17,4 milliárd dolláros (7 ezermilliárd forintos) pénzügyi segítséget nyújtott Ukrajnának, ennek csaknem a felét vissza nem térítendő támogatás formájában. Ez a beígért 33,3 milliárd dollár 52 százaléka – idézte a Kárpáti Igaz Szó az ukrán pénzügyminisztériumot.
A jelentésből az is kiderült, hogy az Egyesült Államok 13 milliárd, az Európai Unió 11,6 milliárd dolláros támogatást ajánlott fel, ám míg Washington már az összeg 54 százalékát folyósította is, addig az uniótól csak 21 százalék érkezett meg.
Az öt legnagyobb adományozó között szerepel még: Kanada (1,5 milliárd dollár), a Nemzetközi Valutaalap (1,4 milliárd dollár) és Németország (1,37 milliárd dollár), de közülük csak Németország nem kéri vissza a pénzt. Jelentős mértékű támogatást ajánlott fel még Nagy-Britannia, amely 1,1 milliárd dollárral szállna be Ukrajna költségvetésébe, ebből eddig 577 millió dollárt folyósított.
Az Európai Unió Tanácsa éppen kedden hagyott jóvá formálisan is ötmilliárd euró értékű makroszintű hitelt azzal a céllal, hogy Kijev a háború közepette is fedezni tudja költségeit.
A közlemény szerint a támogatási csomag „rendkívül kedvező feltételekkel” rendelkezik, de ettől még hitel, azaz egyszer Ukrajnának vissza kell fizetnie.
– Az Ukrajnának nyújtott hiteleket a tagállamok által nyújtott garanciák fedezik, amelyek kiegészítik az uniós költségvetésből rendelkezésre álló tartalékokat. A makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozására az Európai Bizottság az EU nevében kölcsönt vesz fel a tőkepiacokon. Az uniós költségvetés kivételesen a kamatköltségeket is finanszírozza – idézte az MTI a tájékoztatást. Az unió legutóbb augusztus elején folyósított egymilliárd euró kölcsönt, a tervek szerint további hárommilliárdot a „lehető leghamarabb” biztosítani fogják. Korábban az ukrán pénzügyminisztérium is úgy nyilatkozott, ezzel az összeggel még idén számolnak.
Kérdés, hogy ez az összeg mire elég? Egyrészt, Ukrajna költségei az orosz támadás miatt megnövekedtek: az utakban, hidakban, gyárakban, lakóházakban, kórházakban és más infrastruktúrákban okozott károk mellett az ország elvesztette hozzáférését a nemzetközi pénzügyi piacokhoz is. Közben az ország nehéziparának jelentős része orosz kézre került, a mezőgazdaság mint húzóágazat szinte elveszített egy évet, a külföldi cégek pedig menekülnek a konfliktusövezetből.
Egyes becslések szerint a költségvetés egyensúlyban tartásához havi 5–9 milliárd dollárra lenne szükség, a hiány az egeket verdesi, az ukrán GDP pedig idén akár 45 százalékkal is eshet.
Ukrajnának legkevesebb 37,3 milliárd euró hiányzik az 2022-es finanszírozási igényei kielégítésére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint. És akkor az újjáépítésről még nem is esett szó.
Orosz–ukrán háború 
