Tajvan elleni kínai hadművelet kezdeményezése esetén bevetendő szankciókat dolgoznak ki az Egyesült Államokban – értesült a Reuters hírügynökség. A büntetőintézkedések elsősorban a kereskedelmet érintenék, és olyan technológiaintenzív iparágakra terjednének ki, mint a számítógépes chipek, illetve a telekommunikációs eszközök gyártása. A szankciók végrehajthatóságával kapcsolatban komoly kételyek vannak: egy, a Reutersnek nyilatkozó, egykori kereskedelmi minisztériumi tisztviselő szerint ezek jóval bonyolultabb döntések lesznek, mint az Oroszország ellen kivetett korlátozások, mivel az Egyesült Államok és szövetségeseinek kitettsége a kínai gazdaságnak jóval nagyobb.
A szankciók kidolgozásának szerdai nyilvánosságra hozatala nem lehet véletlen: direkt Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója alatt megszervezett négyszemközti megbeszélése előttre időzíthették.
Az üzbegisztáni találkozó orosz részről politikailag nagyon fontos; erről Jurij Usakov orosz külügyi szóvivő is beszélt. Ukrajna napok óta tartó áttörése, valamint bizonytalan belpolitikai és szövetségesi pozíciói miatt Vlagyimir Putyin joggal aggódhat a háború kimenetelével, valamint saját helyzetével kapcsolatban. A kemény szankciók miatt Oroszország gazdasági mélyrepülésben van, és a Nyugattól sok tekintetben szinte teljes, politikailag viszont ténylegesen teljes elzártságban működik, így fontos lenne egy olyan hatalom támogatása, mint Kína, illetve az olyan nemzetközi szervezetek felfuttatása, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet.
A két ország kapcsolata egyébként nem sínyli meg a háborút: a kereskedelmi kapcsolatok fejlődnek, az energetikai külkereskedelem területén valósággal szárnyalnak: Kína lett Oroszország legnagyobb felvevője az olajpiacon.
Ezzel együtt a találkozón minden bizonnyal hangzatos politikai vállalásokat és értékeléseket fognak tenni a jelenlegi helyzetre tekintettel. Ennél többre azonban valószínűleg nem lehet számítani. Hiába fektette le a két vezető februári találkozójuk után egy közös nyilatkozatban, hogy
a két ország barátságának „nincs határa”, a Carnegie Endowment for International Peace nevű egyesült államokbeli kutatóintézet szerint nagyon is van: Kína, tekintettel a feszült nemzetközi helyzetre, minden bizonnyal folytatni fogja a „pekingi terpeszt”.
Egyrészt Moszkvának további diplomáciai garanciákat ad majd, és ismételten hitet tesz a nyugati intézmények és az Egyesült Államok érdekérvényesítésének ellensúlyozására létrehozott szervezetek és politikák mellett; ezt erősíti az a szimbolikus gesztus, hogy a koronavírus miatt sok helyütt zéró toleranciás lezárásokat is alkalmazó Kína államfője személyesen is részt vesz a konferencián. Ezzel egy időben viszont ügyel arra, hogy ne tűnjön fel Oroszország egyértelmű támogatójaként, mivel ezzel aláásná politikai pozícióit.
