időjárás 6°C Miklós 2022. december 6.
logo

Reményekkel teli találkozó Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping között

Árki Tamás
2022.09.15. 06:44 2022.09.15. 08:22
Reményekkel teli találkozó Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping között

Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott csütörtöki találkozója lehet napok óta a legpozitívabb esemény Vlagyimir Putyin számára. Az orosz elnök bízhat abban, hogy bár Kína sosem lépett fel támogatólag az Ukrajnában indított háború mellett, nem is ítélte el azt. A nagypolitika színpadán ráadásul fontos deklarációkat tettek. Peking realista hozzáállása azonban alááshatja a vérmes reményeket.

Tajvan elleni kínai hadművelet kezdeményezése esetén bevetendő szankciókat dolgoznak ki az Egyesült Államokban – értesült a Reuters hírügynökség. A büntetőintézkedések elsősorban a kereskedelmet érintenék, és olyan technológiaintenzív iparágakra terjednének ki, mint a számítógépes chipek, illetve a telekommunikációs eszközök gyártása. A szankciók végrehajthatóságával kapcsolatban komoly kételyek vannak: egy, a Reutersnek nyilatkozó, egykori kereskedelmi minisztériumi tisztviselő szerint ezek jóval bonyolultabb döntések lesznek, mint az Oroszország ellen kivetett korlátozások, mivel az Egyesült Államok és szövetségeseinek kitettsége a kínai gazdaságnak jóval nagyobb.

A szankciók kidolgozásának szerdai nyilvánosságra hozatala nem lehet véletlen: direkt Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója alatt megszervezett négyszemközti megbeszélése előttre időzíthették.

Az üzbegisztáni találkozó orosz részről politikailag nagyon fontos; erről Jurij Usakov orosz külügyi szóvivő is beszélt. Ukrajna napok óta tartó áttörése, valamint bizonytalan belpolitikai és szövetségesi pozíciói miatt Vlagyimir Putyin joggal aggódhat a háború kimenetelével, valamint saját helyzetével kapcsolatban. A kemény szankciók miatt Oroszország gazdasági mélyrepülésben van, és a Nyugattól sok tekintetben szinte teljes, politikailag viszont ténylegesen teljes elzártságban működik, így fontos lenne egy olyan hatalom támogatása, mint Kína, illetve az olyan nemzetközi szervezetek felfuttatása, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet.

A két ország kapcsolata egyébként nem sínyli meg a háborút: a kereskedelmi kapcsolatok fejlődnek, az energetikai külkereskedelem területén valósággal szárnyalnak: Kína lett Oroszország legnagyobb felvevője az olajpiacon.

Ezzel együtt a találkozón minden bizonnyal hangzatos politikai vállalásokat és értékeléseket fognak tenni a jelenlegi helyzetre tekintettel. Ennél többre azonban valószínűleg nem lehet számítani. Hiába fektette le a két vezető februári találkozójuk után egy közös nyilatkozatban, hogy 

a két ország barátságának „nincs határa”, a Carnegie Endowment for International Peace nevű egyesült államokbeli kutatóintézet szerint nagyon is van: Kína, tekintettel a feszült nemzetközi helyzetre, minden bizonnyal folytatni fogja a „pekingi terpeszt”.

Egyrészt Moszkvának további diplomáciai garanciákat ad majd, és ismételten hitet tesz a nyugati intézmények és az Egyesült Államok érdekérvényesítésének ellensúlyozására létrehozott szervezetek és politikák mellett; ezt erősíti az a szimbolikus gesztus, hogy a koronavírus miatt sok helyütt zéró toleranciás lezárásokat is alkalmazó Kína államfője személyesen is részt vesz a konferencián. Ezzel egy időben viszont ügyel arra, hogy ne tűnjön fel Oroszország egyértelmű támogatójaként, mivel ezzel aláásná politikai pozícióit.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet egy 2001-ben létrehozott biztonságpolitikai, gazdasági és politikai kormányközi szervezet, amelynek Kínán és Oroszországon kívül tagja még Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Ellenlábasai Kína és Oroszország érdekérvényesítő eszközeként tekintenek rá, támogatói ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi politikai viszonyokban újfent fontossá váló „új regionalizmus” szellemében született, kölcsönösen hasznot hozó intézmény. Az idei esemény egyik legfontosabb témái a közép-ázsiai kínai vasúti beruházások lehetőségei lesznek.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (balra) és Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2022. február 24-én (Fotó: Alexei Druzhinin/Sputnik/AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.