– A Moszkva-ellenes háborús szankciók nyomán egyelőre azt érezzük, Európa szenved, az oroszok pedig, akiket a büntetőintézkedéseknek sújtaniuk kellene, jól elvannak. Eközben az amerikai gazdaság, ahogy a The Wall Street Journal is rámutatott, nyerészkedik. Hogyan lehetséges mindez?
– Először is, nem hiszem, hogy az oroszok annyira jól elvolnának. Egyelőre a magas energiaárak mentik meg őket. Viszont pusztán a hivatalos orosz adatokból kiindulva is azt látjuk, hogy visszaesett az ipari termelésük, mert a szankciók miatt nem jutnak hozzá importárukhoz. A vállalataik nehézkesen szervezik át a piacaikat. Ezenkívül a háborús erőfeszítések már rendkívül megterhelik az orosz költségvetést, noha továbra is vannak tartalékaik. Európa valóban nem áll jól, ami pedig az említett cikket illeti, látnom kellene, mit írt a The Wall Street Journal, de biztos vagyok benne, hogy a gázpiaci helyzet miatt javult egyes amerikai energiavállalatok versenyképessége. Ukrajna támogatása viszont az amerikai költségvetést terheli meg. Látni kell, hogy az amerikai gazdaság – a kínaival együtt – a globális jellegénél fogva megkíméltebb az ilyesfajta hatásoktól. Ez volt a helyzet a koronavírus-járvány esetén is.
– Mi kellene ahhoz, hogy a szankciók működjenek?
– Ehhez tisztáznunk kellene, mit értünk működés alatt. A jelen esetben azt gondolom, akkor működnének, ha rá tudnánk szorítani Oroszországot valamiféle olyan rendezésre, amely Ukrajna és a Nyugat számára is elfogadható. Ez azonban nagyon valószínűtlennek tűnik. Arra azonban lehetne háborús példákat hozni, hogy hosszú távon a büntetőintézkedések aláássák a harcoló fél képességeit. Egy szankciós csomag most például az olajszállításokra kötött biztosításokat szankcionálja.
Arra is számítunk, hogy esik majd az olaj ára. Hosszú távról beszélünk tehát.
– A pódiumbeszélgetésen, amelyen ön is részt vett, az egyik hozzászóló azt mondta, nincs hosszú táv. Hosszú távon halottak leszünk.
– Rendben, azért nem húsz évről beszélünk, hanem kettőről vagy négyről. Addig azért csak nem halunk meg…
– … de Európa most ezt a telet akarja túlélni. Az európai lakosság hosszú évtizedek óta nincs hozzászokva, hogy nélkülözzön, éhezzen, fázzon.
Ezen a télen gondok lesznek, Európa nehéz időszak előtt áll. Nem tudom, hogy az európai népesség mennyire ellenálló, de szerintem a dolog azon múlik, hogy az egyes kormányok milyen intézkedésekkel reagálnak a zavarokra. Ezt tettük a Covid idején is, szinte minden kormány tett valamilyen lépéseket. Pár év alatt az egyes gazdaságok is alkalmazkodhatnak az új helyzethez.
– Azt nyilatkozta, a kemény szankciók főleg az átlagoroszokat sújthatják. Így viszont mi az értelmük? Nem a Putyin-rendszert kellene inkább meggyengíteniük?
– Ez örök probléma, amellyel mi, szakemberek is állandóan találkozunk, és amelyet a Biden-kormány is megfontolt.
Az átfogó szankciók fő hátulütője, hogy elkerülhetetlenül sújtják a lakosságot, a célzottaknak, például az oligarchákat sújtóknak pedig az, hogy mérsékelt a hatásuk.
A hatalomhoz közel lévőknek egyébként az érdekérvényesítő képességük is jobb az átlagénál. Itt hívnám fel a figyelmet egy különbségre: az elemzők terveket dolgoznak ki, de a politikai döntések meghozatala nem az ő dolguk. A politika feladata, hogy megmondja: bevállalja-e a szankciók negatív hatásait.
– Létezik a szankcióknak politikai gazdaságtana? Hogy előre meg tudjuk mondani, mely feltételek teljesülését várjuk tőlük, és így aztán számonkérhetőek legyenek utólag a döntéshozókon?
– El kellene jutnunk, hogy legyen ilyen, de nem tartunk még itt. A Szíria-ellenes szankciók esetében már a Biden-kormány alatt is volt ilyen felülvizsgálati áttekintés, de Oroszország és az egész ukrajnai háború ennél sokkal nagyobb és több következménnyel járó kérdés.
– Mindenesetre mi itt élünk Európa közepén, és a gázellátásunk függ Oroszországtól. Mégis, miért kellene támogatnunk a szankciókat?
Hogy észszerű lenne-e, hogy Magyarország önállóan szankciókkal sújtsa Moszkvát? Nem. Az önöké kis gazdaság, amely nagyon is függ az oroszoktól. De az, hogy az EU, a világ második legnagyobb gazdasága részéről észszerű-e ilyen intézkedéseket hozni, az attól függ, mik a politikai céljai. Ez most itt a gigászok harca, amely a kis országok számára sajnos járulékos károkkal jár.
Borítókép: Howard Shatz, a Rand Corporation amerikai elemzőcég vezető közgazdásza (Fotó: Kurucz Árpád)
Orosz–ukrán háború 
