Hosszú távra terveznek az ukrajnai menekültek az Európai Unióban

Az Európai Bizottság meghosszabbította a kiadott menedékjogok érvényességét, és az ukránok munkavállalását is segítik.

Medyka, 2022. április 15. Az ukrajnai háború miatt otthonukból elmenekült emberek várakoznak a lengyel-ukrán határon lévõ délkelet-lengyelországi Medykában 2022. április 15-én. MTI/AP/Emilio Morenatti Fotó: Emilio Morenatti

Az Európai Bizottság meghosszabbította az átmeneti védelemre jogosult ukrajnai menekültek Európai Unión belüli tartózkodási idejét: az intézkedés értelmében 2024 márciusáig maradhatnak a blokk területén azok, akik menedékjogot kaptak valamelyik tagállamban.

Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta több mint 7,6 millióan menekültek európai országokba, közülük mintegy 4,2 millióan kaptak menedékjogot.

Az uniós átmeneti védelem értelmében az ukránok tartózkodási engedélyt kaptak, valamint a tagállamoknak hozzáférést kell biztosítaniuk számukra az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz.

Sokan, akik elhagyták Ukrajnát és átmeneti védelmet kértek, most hazatérnek, mert szeretnék újjáépíteni hazájukat. Kijevben azonban ismét bombák hullottak, ezért hoztuk meg a döntést: ha valaki hazamegy, nem kell lemondania az átmeneti védelemről, csupán jelezzék, hogy elhagyták az Európai Unió területét

– ismertette a döntés részleteit Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa.

Kiköltöznek a lakók az egyik érintett kijevi negyedből 2022. október 10-én, miután az orosz erők rakétatámadást intéztek az ukrán főváros ellen. Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Az Ukrajnával szomszédos országok közül Lengyelország adott menedékjogot a legtöbb ukrajnai menekültnek, több mint 1,4 millióan részesülnek átmeneti védelemben. Utána következik Szlovákia és Románia, majd Magyarország: hazánk harmincezer menekültnek adott menedékjogot. A szomszédos országokon kívül Németország fogadta a legtöbb menekültet, több mint 997 ezret, közülük 709 ezren kaptak menedékjogot. Utána következik Csehország mintegy 442 ezer menekülttel, majd Olaszország csaknem 171 ezer menekülttel.

Noha sokan visszatérnének hazájukba, egyre több ukrán rendezkedik be hosszú távra az EU területén. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint 18 tagállamban mintegy 250 ezer ukrán állampolgárt regisztráltak már hivatalos álláskeresőként.

A munkavállalást Brüsszel is igyekszik segíteni, ennek érdekében az Európai Bizottság hétfőn mutatta be új programjukat: az EU Talent Pool online álláskereső hírportál felületén a menekültek körülbelül négyezer munkaadó több mint hárommillió állására pályázhatnak. A projekt egyelőre tesztüzemben működik, amelyhez eddig Finnország, Litvánia, Lengyelország, Spanyolország, Horvátország és Ciprus csatlakozott. A programhoz bármelyik uniós tagállam csatlakozhat önkéntes alapon.

Az uniós munkáltatók közül sokan, számos ágazatban munkaerőhiánnyal küzdenek, ez a projekt fontos erőforrás lehet számukra is

– vélekedett Nicolas Schmidt foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai biztos.

Kárpátaljai menekültek érkeznek a magyar–ukrán határon fekvő Beregsurányba. Fotó: Kurucz Árpád

A háború kirobbanása óta mintegy hatszázezer ukrán vállalt munkát az Európai Unió tagországaiban, azonban Lengyelországban egyre növekszik azok száma, akik már dolgoznak, de továbbra is térítésmentesen élnek szállodákban, üdülőkben és munkásszállókon. Varsó előreláthatólag két héten belül jóváhagy egy olyan tervezetet, amely mindennek véget vetne: ennek értelmében az érintettek lakbért fizetnének, ugyanakkor az idősek, rokkantak és sokgyermekes családok esetében továbbra is megmaradna az állami gondoskodás.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) becslései szerint az európai országok idén mintegy 26,6 milliárd eurót fognak költeni összesen a menekültek ellátására, amelynek oroszlánrésze Varsóra és Berlinre száll.

Lengyelország teljes, ukrajnai menekültekre fordított költségeit 8,36 milliárd euróra jósolják, Németországét pedig 6,8 milliárdra. Utánuk következik Csehország kétmilliárd eurós összköltséggel. A menekülteknek járó támogatás személyenkénti összege azonban nem ezekben az országokban a legmagasabb: Svájc élen jár több mint 13 ezer eurós támogatással, utána következik Belgium 12 626 eurós juttatással, a harmadik helyen pedig Luxemburg áll 12 487 eurós összeggel.

Borítókép: Az ukrajnai háború miatt otthonukból elmenekült emberek várakoznak a lengyel–ukrán határon lévő délkelet-lengyelországi Medykában 2022. április 15-én (Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti)