Exterior view taken on March 23, 2018 shows the building Russia's embassy in Riga, Latvia. - Latvia expelled one Russian diplomat, as fourteen EU states are expelling Russian diplomats in a coordinated response to the nerve agent attack on a former spy in the English city of Salisbury, EU President Donald Tusk said on March 26, 2018. (Photo by Ilmars ZNOTINS / AFP) Fotó: Ilmars ZNOTINS / AFP
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Több mint négyszáz feltételezett orosz kémet utasítottak ki Európa-szerte, a közelmúlt történelmének ez volt a legjelentősebb stratégiai csapása Moszkvára – közölte a brit elhárítás (MI5) vezetője, Ken McCallum, beszámolva az Egyesült Királyságot érő fenyegetésekről szóló éves jelentésében. Ismertette, rengeteg orosz tisztviselőt utasítottak ki az elmúlt hónapokban világszerte: Európából több mint hatszázat, akik között legalább négyszáz kém is lehetett, továbbá egyre több ország utasítja vissza az oroszoktól érkező vízumkérelmeket. Hozzátette: London 23 orosz kémet toloncolt ki nemzetbiztonsági okokból, mellettük több mint száz diplomáciai vízumkérelmet nem fogadtak el.
McCallum arról is beszámolt, az európai hatóságok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy egy kiutasított orosz állampolgárt ne engedjenek be a kontinens egy másik országába.
Az Egyesült Királyságban 2018-ban kezdődött el az orosz állampolgárok kiutasításának hulláma, azt követően, hogy a kémkedés vádjával elítélt Szergej Szkripalt és lányát, Juliát idegméreggel akarták megmérgezni a dél-angliai Salisbury városában. Az eset óta a britek több mint száz orosz diplomácia vízumkérelmet utasítottak vissza.
Német és orosz zászló Oroszország berlini nagykövetsége előtt. Fotó: AFP/DPA/Winfried Rothermel
Kémkedéssel vádolt civilek
Nemrégiben egy Iránban született, de svéd állampolgárságú testvérpár ellen indítottak eljárást: azzal vádolják őket, hogy tíz éven keresztül kémkedtek Oroszországnak. A BBC brit közmédia jelentésekre hivatkozva azt írta, a 42 éves Peyman Kia és öccse, a 35 éves Payam Kia a svéd biztonsági szolgálatoknál dolgozott – egyikük egy kormányzati ügynökségnél vezetői pozíciót töltött be, mikor tavaly év végén letartóztatták őket.
Stockholm szerint a két férfi olyan információkat szivárogtathatott ki az orosz vezetésnek és a hírszerzésnek, amelyek Svédország biztonságát is veszélybe sodorták: kiadhatták többek közt a svéd biztonsági szolgálat teljes személyzetének listáját. A hatóságok szerint az idősebb férfi az elmúlt években olyan hírszerzői jelentésekhez jutott hozzá, melyekhez nem volt jogosultsága.
Bröderna Peyman Kia och Payam Kia misstänks ha röjt uppgifter till Ryssland och dess underrättelsetjänst GRU. Nu åtalas bröderna för grovt spioneri. Jag hoppas att bröderna, båda födda i Iran men uppväxta i Sverige, får ett mycket strängt straff. Stig Bergling fick livstid. Svin. pic.twitter.com/GpuVkENPYw
Október végén pedig Norvégiában tartóztattak le egy egyetemi tanárt: a harmincas éveiben járó, magát brazil akadémikusnak kiadó – egyébként orosz – férfit szintén azzal vádolnak, hogy Oroszországnak kémkedett. Norvég tisztviselők arról számoltak be, a férfi 2021 óta dolgozott kutatóként a Tromsói Egyetemen, szakterülete az országhoz kapcsolódó hibrid fenyegetések voltak. Ügyvédje szerint tagadja, hogy Moszkvának szivárogtatott volna ki titkos információkat. A rendőrség nem hozta nyilvánosságra, miért pont múlt hónap végén tartóztatták le, csupán annyit közöltek a hatóságok,
még akkor is, ha tevékenysége nem jelent veszélyt a királyság biztonságára, attól tartunk, visszaélhet vele Oroszország. Ez volt a megfelelő időpont arra, hogy leállítsuk tevékenységét.
„Kína a legnagyobb fenyegetés”
Az MI5 vezetője hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború kezdete óta London az egyik legerősebb támogatója Kijevnek, ezért készen kell állniuk arra, hogy az orosz agresszió célpontjává válhatnak a következő években. Felelevenítette a Kreml azon állításait is, melyek szerint a britek állhattak az Északi Áramlat gázvezetékek ellen szeptemberben elkövetett támadások mögött.
A brit hírszerzés ugyanakkor Kínát tartja a legnagyobb hosszú távú fenyegetésnek.
Közölte, a kínai hatóságok figyelemmel kísérik és meg is félemlítik az Egyesült Királyságban élő közösséget: erőszakos hazatelepítésről és támadásokról szóló fenyegetésekről számolt be. McCallum továbbá annak is hangot adott, Peking meglehetősen szoros kapcsolatot alakított ki a brit politikusokkal: jó kapcsolatokat ápolnak például közéleti személyiségekkel, valamint önkormányzati képviselőkkel, akik később a parlamentbe is bejuthatnak. Éves értékelésében arról is beszámolt, a terrorizmus továbbra is komoly fenyegetést jelent:
2017 óta 37, tavaly június óta pedig nyolc összeesküvést sikerült meghiúsítani
– ismertette.
Borítókép: Az orosz nagykövetség épülete Lettország fővárosában, Rigában 2018. március 23-án (Fotó: AFP/Ilmars Znotins)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború 
