Október végén pedig Norvégiában tartóztattak le egy egyetemi tanárt: a harmincas éveiben járó, magát brazil akadémikusnak kiadó – egyébként orosz – férfit szintén azzal vádolnak, hogy Oroszországnak kémkedett. Norvég tisztviselők arról számoltak be, a férfi 2021 óta dolgozott kutatóként a Tromsói Egyetemen, szakterülete az országhoz kapcsolódó hibrid fenyegetések voltak. Ügyvédje szerint tagadja, hogy Moszkvának szivárogtatott volna ki titkos információkat. A rendőrség nem hozta nyilvánosságra, miért pont múlt hónap végén tartóztatták le, csupán annyit közöltek a hatóságok,
még akkor is, ha tevékenysége nem jelent veszélyt a királyság biztonságára, attól tartunk, visszaélhet vele Oroszország. Ez volt a megfelelő időpont arra, hogy leállítsuk tevékenységét.
„Kína a legnagyobb fenyegetés”
Az MI5 vezetője hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború kezdete óta London az egyik legerősebb támogatója Kijevnek, ezért készen kell állniuk arra, hogy az orosz agresszió célpontjává válhatnak a következő években. Felelevenítette a Kreml azon állításait is, melyek szerint a britek állhattak az Északi Áramlat gázvezetékek ellen szeptemberben elkövetett támadások mögött.
A brit hírszerzés ugyanakkor Kínát tartja a legnagyobb hosszú távú fenyegetésnek.
Közölte, a kínai hatóságok figyelemmel kísérik és meg is félemlítik az Egyesült Királyságban élő közösséget: erőszakos hazatelepítésről és támadásokról szóló fenyegetésekről számolt be. McCallum továbbá annak is hangot adott, Peking meglehetősen szoros kapcsolatot alakított ki a brit politikusokkal: jó kapcsolatokat ápolnak például közéleti személyiségekkel, valamint önkormányzati képviselőkkel, akik később a parlamentbe is bejuthatnak. Éves értékelésében arról is beszámolt, a terrorizmus továbbra is komoly fenyegetést jelent:
2017 óta 37, tavaly június óta pedig nyolc összeesküvést sikerült meghiúsítani
– ismertette.
Borítókép: Az orosz nagykövetség épülete Lettország fővárosában, Rigában 2018. március 23-án (Fotó: AFP/Ilmars Znotins)