időjárás -3°C Dorottya , Dóra 2023. február 6.
logo

Kinek a háborúja? (15. rész) – Tessék csak, tessék: amerikai LNG mellé amerikai nukleáris technológiát!

NÁDORI TEODÓRA
2022.11.13. 16:14 2022.11.13. 17:16
Kinek a háborúja? (15. rész) – Tessék csak, tessék: amerikai LNG mellé amerikai nukleáris technológiát!

Ahogyan hiába hitte el mindenki Brüsszelnek, hogy a versailles-i csúcstalálkozó megállapodása értelmében nem korlátozza majd szankciókkal az orosz energiahordozókat, ugyanúgy rúgta fel az uniós vezetés a nyolcadik szankciós csomag megszavazásakor tett ígéretét, amely szerint a nukleáris energia területe tabu – hiszen nemcsak Európa energiaellátását veszélyeztetné, hanem a közvetlen biztonságunkat is, ha kísérletezni kezdenénk például az orosz fűtőelemek helyettesítésével.

Atomreaktorokkal nem egészséges játszani. Atombombával sem. Na most, minő meglepetés, a kiszivárgott újabb szankciós csomagterv – sorban a kilencedik (csak tudjuk követni!) – tiltaná a Roszatom több évtizede használt nukleáris technológiáját és fűtőelemeit Európában. Vagyis az egyetlen biztonságos, kipróbált atomenergetikai szakértelmet, amely jelenleg a világpiac hetven százalékát lefedi. Nem véletlenül, ugyanis működik.

Mi, magyarok ebben egészen biztosak lehetünk, mert amikor a Paksi Atomerőmű kettes blokkjában baleset történt – a karbantartó cég hibájából – még 2003-ban, a Roszatom szakemberei tudták megoldani. Apropó, karbantartó cég! A sorozat korábbi cikkében már megírtuk, hogy egy akkor német–francia tulajdonosi hátterű konzorcium, a Framatome végezte a Paksi Atomerőmű karbantartását a Medgyessy-kormány megbízásából, és okozott súlyos üzemzavart egy hibásan tervezett hűtőmedencével: ezt Csernobil és Fukusima mellett a legkomolyabb atombalesetként tartják számon.

A történtek felelevenítése azért sem mellékes, mert a szóban forgó Framatome vállalat már az ukrajnai háború kitörésekor bejelentkezett, hogy helyettesítse az eddigi olcsó és biztonságos orosz fűtőelemeket, és politikai nyomásra Csehország leszerződött a céggel, amely így 2024-től nyugati üzemanyagot szállít majd az orosz típusú blokkokba.

Az orosz nukleáris technológiára kivetett szankció meglebegtetése után hamar jött a hír, hogy az európai piacra a Westinghouse amerikai nagyvállalat is bejelentkezett. Ezt a forgatókönyvet már ismerjük: a vezetékes orosz gázszállításra kivetett szankciók előtt ugyanez történt – Ursula von der Leyen lelkesen jelentette be, hogy meg vagyunk mi mentve!, az USA felajánlotta saját LNG-készleteit Európának. Naná.. Hat-nyolcszoros áron.

Átjátszás fokról fokra Hogy értsük a szankciós lépcsőfokok logikáját: az orosz fűtőelemeket szállító repülőgépek a háború kitörése után bevezetett korlátozások miatt nem repülhetnek be Európa légterébe, így az orosz technológiával működő atomerőművekhez egyéb szállítási útvonalakon kell eljuttatni az üzemanyagot Oroszországból. Az érintett tagállamok, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Finnország és Magyarország jelenleg a Roszatomhoz tartozó TVEL nukleáris üzemanyag-előállító cégtől veszik a fűtőanyagot.

Az orosz cég által ellátott atomerőművek úgynevezett nyomottvizes reaktorokkal működnek, ezzel a technológiával a világ nukleáris erőműveinek kétharmada üzemel. Ismételjük: kétharmada!

A Westinghouse egy másfajta technológia, a forralóvizes reaktorok (BWR) fő gyártója. De úgy tűnik, ez nem zavarja a döntéshozókat, sem egyes kormányokat abban, hogy kísérletezgessenek. Kétségünk ne legyen: nagy üzletről van szó.

Lássuk az eddigi tapasztalatokat. Korábban megírtuk, hogy a Westinghouse már megpróbált piacot nyerni Európában, ezért üzemanyagot fejlesztett ki az orosz technológiát használó blokkokhoz, és ezt a cseh, szlovák, magyar és bolgár, majd utóbb az ukrán erőművekben igyekezett elhelyezni. A csehek kipróbálták, de az üzemelés során tömegesen fordultak elő műszaki rendellenességek például a temelini atomerőműben: az üzemanyag-kazetták deformálódtak, meggörbültek. Magyarország, Szlovákia és Bulgária a cseh kollégák tapasztalata után már nem is kísérletezett vele. Ukrajna a kipróbálás után előbb – ugyanezen műszaki problémák miatt – lemondott az amerikai fűtőanyagról, azután viszont – politikai okokból – az üzemelő blokkjainak közel felében mégiscsak az amerikai gyártmányú üzemanyag használata mellett döntött, kisebb-nagyobb üzemzavarok közepette.

Az amerikai cég a legnagyobb figyelmet akkor vonta magára, amikor erején felüli vállalással belefogott négy atomerőmű építésébe az Egyesült Államokban egy kipróbálatlan, teljesen új reaktortípussal. Az eredmény hatalmas költségtúllépés és évtizedes lemaradás lett. De láss csodát, Bulgáriában és Csehországban az EU tisztviselői 2024-tól várják a teljes átállást a Roszatom TVEL fűtőelemekről a Westinghouse-fűtőelemekre az atomerőművekben.

A Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője hívta fel a figyelmet arra, hogy a Westinghouse egy homályba vesző tulajdonosi és meglepően zavaros pénzügyi hátterű cég, annak ellenére, hogy az atomenergia-iparban az egyik legfontosabb elvárható erény – a kiemelkedő műszaki színvonalat garantáló referenciák mellett – a megbízhatóság és a kiszámíthatóság. Toldi Ottó elmondta: a Westinghouse nem oldotta meg a használt vagy károsodott fűtőelemek fenntartható visszaszállítását és tárolását sem – márpedig a nukleáris hulladék sugárfertőzés-veszélyes kazettáit nem dobhatjuk a hátsó kertbe, hogy „Jó van az úgy…”

Csattanó: a hét egyik híre volt, hogy váratlanul le kellett állítani Svédország legnagyobb nukleáris reaktorát, az Oskarshamn 3-at egy turbina meghibásodása miatt. A létesítmény üzemeltetője kénytelen volt leválasztani a reaktort a hálózatról. A Nord Pool páneurópai energiaelosztó közölte: egyelőre nem tudni, mi okozta a problémát és mennyi ideig marad üzemen kívül a svéd reaktor. Ami viszont kiderült: az Oskarshamn 3 meghibásodott reaktora a Westinghouse forralóvizes technológiájával működik (ez a világ legnagyobb forralóvizes reaktora), és az amerikai cég szállítja hozzá a fűtőelemeket. Meddig megy el Brüsszel?

Az Európai Unió durván beleavatkozik a nemzetállami ügyekbe és hatásköröket von el a tagállamoktól, amikor felülről, diktátumként rögzíti szankciós csomagjaiban az energiabeszerzés korlátozásait. Teszi ezt úgy, hogy a tagállami vezetők csúcstalálkozóin megszavazott döntéseket egyszerűen félresöpri. A jogos felháborodáson túl tisztázzuk azt is: az Európai Bizottság vezetőire egy darab uniós állampolgár sem szavazott, tehát még a demokrácia árnyéka sem vetül a testületre.

Hogy még cifrább legyen: nemcsak az uniós jogokat sérti az energiaszankciók gyakorlata, hanem a nemzetközi energiacharta-egyezményt is, amelynek az EU is tagja, és amely az egész világon szabályozza az energiahálózatok kiépítését és működtetését: beruházásokat, ellátási láncokat, szerződéseket. Ami konkrétan azt jelenti: a szankciós csomagok megszavazásakor Ursula von der Leyen és csapata a joggal szembemenve kötelez egy tagállamot arra, hogy az a joggal szembemenve sértsen meg egy hatályos nemzetközi szerződést.

A szóbanforgó ügyekben az energiacharta-egyezmény 10. és 13. cikke tartalmazza a pontos rendelkezéseket, mondta el Tóth Máté energiajogász, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke. A 10.cikk garantálja a "tisztességes és méltányos elbánást, mely kizárja az indokolatlan és megkülönböztető intézkedéseket; illetve megköveteli a kiegyensúlyozott jogértelmezést, amely figyelembe veszi az adott állam szuverenitását és felelősségét.

A 13. cikk pedig tiltja a beruházástól való megfosztást, ha: az nem közérdeket szolgál, diszkriminatív, nem törvényes eljárással történik, illetve nem jár azonnali kártalanítással. Ezek után természetesen nincs mit csodálkozni azon, hogy már felvetődött az is: Európa lépjen ki az energiachartából. Van még kérdés?

A szerző a Hír TV Háború Ukrajnában című műsor felelős szerkesztője, a cikk az adásokban elhangzottak alapján íródott

Borítókép: illusztráció (Forrás: Europress/AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.