– Van alapja annak, hogy az ukránok tartanak Belarusz részvételétől a háborúban, de ennek kicsi a valószínűsége – mondta lapunk megkeresésére Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő azokkal a sajtótalálgatásokkal kapcsolatban, hogy a Belaruszban zajló hadgyakorlatok és orosz csapatmozgások a belarusz hadsereg Ukrajnába történő bevonulásának az előjelei.
Nem küldjük oda a katonáinkat, mert erre semmi szükség. A mi fegyveres erőink nem oldanák meg a problémát
– nyilatkozta csütörtökön maga a belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka a híresztelésekre reagálva.
Minszk már az orosz–ukrán háború február 24-i kitörése előtt átadta területét az orosz csapatoknak, amelyek részben Belarusz irányából támadták meg Ukrajnát, október közepe óta pedig mintegy kilencezer orosz katona vonult be Belaruszba, de Minszk kitart amellett, hogy ez a haderő pusztán védelmi célokat szolgál, és a határait hivatott biztosítani.
Lukasenka szerint éppen Kijev és nyugati szövetségesei jelentenek veszélyt Belaruszra. Lengyelországot és a balti államokat is azzal vádolta meg, hogy az ott állomásozó NATO-erők Oroszország és Belarusz megtámadására készülnek.
Szavait látszik alátámasztani, hogy a bevonuló orosz erőket nem az ukrán határhoz, hanem Belarusz északi és középső részére vezényelték – egyes elemzők szerint azzal a céllal, hogy kiképzésben részesüljenek, miután a több százezer tartalékos mozgósítását elrendelő orosz hadsereg kapacitáshiányban szenved. Az Institute for the Study of War amerikai kutatóintézet szerint azonban egyszerű figyelemelterelésről van szó, hogy az ukránokat arra kényszerítse: az északi határt is fokozottan figyeljék.
Különösen most, hogy Oroszország nem áll nyerésre a háborúban, Lukasenka nem fogja megengedni, hogy belarusz csapatok vonuljanak be Ukrajnába. Ha beleegyezne, azt is kockáztatná, hogy a belarusz hadsereg ellene fordul
– mondta Gyarmati István. Megjegyezte: ha lehet hinni a belarusz közvélemény-kutatásoknak, a háború előtt a belaruszok szimpatizáltak az oroszokkal – ha magával Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem is –, a háború óta azonban megfordultak az arányok. Lukasenkának márpedig szűkül a mozgástere, s nem akarná megkockáztatni saját hatalmát egy értelmetlen háborúért. A szakértő szerint a mindössze húszezer fős belarusz hadsereg amúgy sem játszana túl nagy szerepet, rosszabbul van felszerelve, mint az orosz hadsereg, s ugyanazokkal a problémákkal is küzd: korrupció, alkalmatlanság, kiképzetlenség.
Sem a belaruszok, sem a belarusz hadsereg nem támogatja ezt a háborút
– figyelmeztetett Szvjatlana Cihonauszkaja, a belarusz ellenzék önkéntes száműzetésben, Litvániában élő vezetője.
Egyes elemzők szerint az is szerepet játszhat, hogy Oroszország az utóbbi hónapokban elfoglalt területeket volt kénytelen feladni, de Lukasenka talán Moszkva rendelkezésére bocsátaná hadseregét, ha látná, hogy Oroszország győzelemre áll.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz államfővel pózol a belarusz elnök (Forrás: Gavriil GRIGOROV / SPUTNIK / AFP)
Orosz–ukrán háború
