Kissinger a háború elhúzódására és a pusztítás veszélyére figyelmeztetett

A volt amerikai külügyminiszter szerint nem szabad kisebbíteni Oroszország történelmi szerepét.

Former US Secretary of State Henry Kissinger attends the awarding ceremony where German Chancellor Angela Merkel received the "Henry A Kissinger prize" at the American Academy in Berlin on January 21, 2020 (Photo by John MACDOUGALL / AFP) Fotó: John MACDOUGALL / AFP

Eljött az ideje annak, hogy tárgyalások révén érjünk el békét Ukrajnában – érvel Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a The Spectator című brit magazinban megjelent írásában. Kissinger az első világháború eseményeit felidézve sürgeti a mielőbbi békekötést: mint írja, bár 1916-ban a háborúban részt vevő államok, látva a harcok okozta mértéktelen pusztítást, az amerikaiak közvetítésével már keresték a békemegállapodás lehetőségét, a háború még két évig elhúzódott, további milliók életét követelve.

Egyesek számára az lenne a kívánatos, ha a háború következményeként Oroszország cselekvőképtelenné válna. Ezzel nem értek egyet

 – tér vissza az ukrajnai háborúhoz Kissinger. Mint érvel: bár hajlamos erőszakot alkalmazni, Oroszország az elmúlt fél évezredben hozzájárult a globális hatalmi egyensúly kialakulásához, e történelmi szerepét pedig nem szabad lebecsülni. Oroszország az elmúlt hónapokban elszenvedett háborús veszteségei ellenére továbbra is atomhatalom, ezért komolyan kell venni, ha eszkalációval fenyegeti meg Ukrajnát. Ha pedig nem létezne már ez a képessége, hatalmi vákuum alakulna ki ebben a hatalmas, tizenegy időzónát átölelő országban, az egymással vetélkedő társadalmai erőszakhoz folyamodhatnának, ami további országok bevonását jelenthetné – vázolja fel a jövővel kapcsolatos aggályait a 99 éves egykori diplomata. Felhívja továbbá a figyelmet a gyakran mesterséges intelligencia által működtetett, modern fegyverzet veszélyeire. Ilyen körülmények között égető szükség van a diplomáciára, bármennyire bonyolultnak és frusztrálónak tűnik.

Henry Kissinger megismétli májusban tett javaslatát: tűzszüneti vonalat kellene létesíteni a háború kezdete előtti határok mentén, Oroszország visszavonulna e határok mögé, a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetről és a donyecki–luhanszki területekről pedig a tűzszünet után tárgyalásokat lehetne folytatni. Ha a háború előtti határvonalak visszarendezése nem járható út, a nemzetközi felügyelet alatt megtartott népszavazások dönthetnének a vitatott hovatartozású területekről.

A békefolyamatnak két célja lenne: Ukrajna szabadságának megerősítése és egy új nemzetközi struktúra meghatározása, különösen Közép- és Kelet-Európa számára. Oroszországnak pedig meg kell találnia a helyét ebben a rendszerben

 – összegzi Kissinger.

A volt külügyminiszter idén májusban, a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédével keltette fel a világ figyelmét, hiszen a háborúval kapcsolatos legtöbb nyugati állásponttal ellentétben kifejtette: a Nyugatnak nem kellene megpróbálni megsemmisítő vereséget mérnie Oroszországra, különben azt kockáztatja, hogy az oroszokat belesodorja egy állandó szövetségbe Kínával. – Ideális esetben a választóvonal a status quóhoz való visszatérés lenne. A háború folytatása ezen a ponton túl már nem Ukrajna szabadságáról szólna, hanem egy új háborút jelentene Oroszországgal szemben – figyelmeztetett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erre úgy reagált, hogy „már nem 1938-at írunk”, és Kissinger értésére adta, hogy Ukrajna nem mond le területeiről a békéért cserébe. Az egykori amerikai külügyminiszter felkerült a Mirotvorec nevű szélsőjobboldali ukrán honlap halállistájára is.

Borítókép: Henry Kissinger Berlinben 2020 januárjában (Fotó: AFP/John Macdougall)