Az utóbbi években a világjárvány ellenére is azon munkálkodtunk teljes hitünkben és meggyőződésünkben, hogy megtaláljuk elveszett unokáinkat
– jelentette ki Estela de Carlotto, a Május téri nagymamák mozgalom elnöke egy sajtótájékoztatón. Felidézte: az elmúlt négy évben több mint kétezren fordultak hozzájuk segítségért, hogy eloszlassák az identitásukkal kapcsolatos kétségeiket. Kifejtette: a most azonosított, anonimitást kérő férfi 2022 szeptemberében egy bírósági eljárást követően egyezett bele a DNS-teszt elvégzésébe, így derült ki, hogy a férfi Lucia Angela Nadin és Aldo Hugo Quevedo eltűnt gyermeke.
Juan Perón 1974-es halálát követően Argentínában az erőszak lett úrrá az utcákon, a hatalomért folyó harcból 1976-ban Jorge Videla tábornok került ki győztesen, aki azonnal betiltotta a politikai pártokat, bevezette a cenzúrát és ellenőrzése alá vonta a szakszervezeteket. Videla uralmát az argentin történelem legsötétebb periódusai között tartják számon, diktatúráját piszkos háborúnak is nevezik, mert ebben az időszakában egyes becslések szerint harmincezer ember tűnt el. Az áldozatokat szörnyű kínzások után, példa nélküli kegyetlenséggel gyilkolták meg.
A most azonosított férfi szülei, Nadin és Quevedo az egyik baloldali kormányellenes fegyveres csoportban vállalt aktív szerepet Buenos Airesben 1977-es letartóztatásukig. Nadin akkor már két-három hónapos terhes volt, amiről szülei nem tudtak. Túlélők beszámolója szerint Nadint a szülés idejére ideiglenesen kiengedték a börtönből 1978 március–áprilisában, de semmilyen feljegyzés nem maradt fenn a két fogolyról, akiket valószínűleg kivégezhettek.
Nadin családja 2005-ben adott le DNS-mintát a Nemzeti Genetikai Adatbankba, amely lehetővé tette idén a feltételezett gyermek és a szülők vérségi kapcsolatának ellenőrzését.
Korábban 2019 júliusában azonosítottak jogvédő csoportok egy, a diktatúra ideje alatt a családjától elszakított férfit, Javier Matias Darroux Mijalchukist, szülei holléte azonban – mint a legtöbb politikai fogoly esetében – mind a mai napig ismeretlen.
Az 1976–1983 közötti véres diktatúra ideje alatt egyes becslések szerint a katonaság akár ötszáznál is több gyermeket rabolhatott el a szüleitől Argentínában. A Május téri nagymamák – akik 1977-ben gyűltek össze mint Május téri anyák Buenos Aires főterén, a Plaza de Mayo közepén, hogy tiltakozzanak a diktatúra ellen – fő célkitűzése ezért a katonai junta idején eltűnt, elrabolt rokonok, gyermekek és unokák felkutatása. A nagymamákat eddig ötször jelölték a Nobel-békedíjra.
Ez egy csendes, türelmes és szeretetteljes munka, de hosszú út áll még előttünk, és sajnos az idő nem áll meg. Az elmúlt években jó néhány bajtársunktól kellett elbúcsúzni anélkül, hogy valaha is magukhoz ölelhették volna fiaikat és lányaikat
– mondta Estela de Carlotto, a mozgalom vezetője.
