„Megkezdte Andrej Medvegyev kihallgatását a norvég országos bűnügyi nyomozó szolgálat (Kripos), amely a várakozások szerint még jó pár napig eltart majd. Noha az elhangzott információk bizalmasak, a kihallgatás alapvetően Medvegyev Wagner-csoportnál eltöltött idejére és az ott betöltött szerepére fókuszál” – idézte a Dagbladet, Norvégia legnagyobb újságja Brynjulf Risnest, Andrej Medvegyev ügyvédjét.
A 26 éves orosz férfit még január 13-án tartóztatták le norvég határőrök, miután éjjel átkelt a befagyott Paszvikelva határfolyón Norvégiába. Medvegyev a hírhedt – Kremlhez köthető – zsoldoshadsereg, a Wagner-csoport katonája volt, ám amikor négy hónap „szolgálat” után ott kívánta hagyni a szervezetet, az nem engedte, és egyoldalúan meghosszabbította a szerződését. Medvegyev először Oroszországban rejtőzött el, majd Norvégiában kért menedékkérelmet, mondván a csoport leszámol a dezertőrökkel.
Medvegyev felbukkanása nehéz helyzetbe hozta a norvég hatóságokat, ugyanis az exkatona Bahmutnál is harcolhatott, és egy 5-10 főből álló csapatot vezetett, feladatuk mintegy 25-30 katona logisztikai támogatása volt; ugyanakkor Oslo hasznára is lehet, hiszen kulcsfontosságú információkat adhat át a Wagner-csoportról.
„Medvegyevet jelenleg tanúként kezelik, fáradt, de hajlandó együttműködni a hatóságokkal” – mondta az ügyvédje. Hozzátette: maga is elismerte, hogy a Wagner-csoportnál szolgált, így a Kripos számára értékes lehet. A Kripos tartozik felelősséggel a háborús bűnök kivizsgálásáért Norvégiában, így a szervezet részt vesz az ukrajnai háborús bűnök nemzetközi nyomozásában is, a Nemzetközi Büntetőbíróságnál.
Vélhetően elkövetett háborús bűnei ellenére a norvég hatóságok nem fogják kiutasítani Medvegyevet, mert akkor a zsoldos szervezet nagy eséllyel megölné őt, így várhatóan jóváhagyják majd a menedékjogi kérelmét.
Medvegyev állítása szerint azért hagyta ott a zsoldoscsoportot, mert „nem azt kapta, amire számított”. Hozzátette: a szervezet arra kényszeríti a tagjait, hogy ukránokat öljenek, mert ha nem, akkor őket ölik meg.
Egyesek szerint ugyanakkor az ilyen állításokkal a saját szerepét igyekszik kisebbíteni. Az orosz exkatona ugyanis saját bevallása szerint 2014-ben már harcolt a Donbaszban, majd lopás miatt börtönbe került. Onnan pedig – vélhetően – a Wagner-csoport „emelte ki” – mint ismert az orosz–ukrán háború kitörése után a zsoldossereg az orosz börtönökből kezdett el új tagokat toborozni.
Medvegyev kihallgatását megelőzően, pénteken a Fehér Ház közlése szerint az amerikai pénzügyminisztérium nemzetközi bűnszervezetté minősíti a Wagner-csoportot, amellyel – és annak támogatóival – szemben napokon belül szankciókat fog kiszabni. A Wagner-csoportot ezzel Washington az olasz maffiával, a japán és az orosz bűnszervezetekkel helyezte azonos megítélés alá.
Nyilvánvalóvá vált az a transzkontinentális fenyegetés, amelyet Wagner jelent, ideértve a súlyos bűnözői tevékenységét
– fogalmazott John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációért felelős koordinátora.
Kirby szerint Ukrajnában mintegy ötvenezer Wagner-katona harcol, akiknek nyolcvan százalékát börtönökből toborozták.
Orosz–ukrán háború
